Kábelhorony vésése téglába, pórobetonba és betonba

A horony ott jó választás, ahol a falat úgyis újravakolják vagy legalább kiegyenlítik. A falban futó kábelt nem éri sérülés, nem foglal helyet és nem látszik. Szerkezetkész állapotban vagy teljes, "csupaszra" bontott felújításnál ez az alapmegoldás.

Van azonban, amikor a vésés nem célszerű:

• panelházak teherhordó falaiban, ahol a horony gyengítené a panelt, vagy elérné a vasalást,
• vékony válaszfalakban, például nagyjából 5-7 cm-es falazóelemekből épült falban, ahol egy mély horony gyakorlatilag kettévágná a falat,
• kész, értékes felületeken, például csempén vagy díszvakolaton, ha azokat nem tervezed lecserélni,
• ismeretlen falakban, ahol régi víz-, gáz- vagy fűtéscső futhat.

Ilyenkor a kábel gyakran más úton megy: az aljzatbetonban vagy a padló alatt, álmennyezetben, gipszkarton előtétfalban vagy falon kívüli kábelcsatornában. Egy jó villanyszerelő ezeket a lehetőségeket még azelőtt felveti, hogy belevágna a falba.

A nyomvonal kijelölése

Minden a tervvel kezdődik. A villanyszerelő a terv vagy a veled egyeztetett elrendezés alapján felrajzolja a falra a dobozok, az elosztótábla és a köztük futó nyomvonalak helyét. Vízmértéket vagy keresztlézert, ceruzát vagy jelölőfestéket használ. A nyomvonal mindig függőleges vagy vízszintes, soha nem ferde. Az ok egyszerű: évek múlva valaki fúrni fog a falba, és tudnia kell, nagyjából hol számíthat kábelre.

A fal átvizsgálása

Felújításnál vágás előtt fém- és feszültségkeresővel végigmennek a falon. Régi alumínium vezetékek, vízcsövek vagy gázcső nem mindig ott futnak, ahol várnád. A helyiség meglévő áramköreit az elosztóban lekapcsolják.

A horony széleinek bevágása

Téglában és betonban a horony két szélét falhoronymaróval vágják be. Ez egy olyan gép, amelyen két gyémánttárcsa fut egymás mellett, a szélességet és a mélységet a kábelek számához állítják. A gépet ipari porszívóra kötik, különben pár perc alatt finom por lepi el a szobát. Rövidebb szakaszokat gyémánttárcsás sarokcsiszolóval is be lehet vágni, ez viszont porosabb és lassabb.

Az anyag kibontása

A két vágás közötti sávot könnyű vésőkalapáccsal vagy kézzel, vésővel és kalapáccsal bontják ki. Pórobetonban sokszor elég a kézi horonykaparó, amely szó szerint kikaparja az anyagot. A horony alja legyen nagyjából egyenes, éles kiállások nélkül, amelyek nyomnák a kábelt.

Dobozhelyek

Az előkészítéshez általában a szerelvénydobozok helyének kifúrása is hozzátartozik, ezt koronafúróval végzik. Az árlistákban ez gyakran külön tétel, ezért nézd meg, benne van-e az ajánlatban.

Tisztítás és a kábel elhelyezése

A hornyot kiporszívózzák, szükség esetén benedvesítik, majd belefektetik és rögzítik a kábelt vagy a gégecsövet. Gipsszel, gyorskötő habarccsal vagy rögzítőbilinccsel szokás rögzíteni. A lezárásnál fontos, hogy a kábel ne lógjon szabadon, és a kitöltés a fal síkjában vagy kicsit alatta legyen, oda kerül majd a vakolat.

Ez az oldal két árlistatételt fog össze: a horonyvésést téglában és pórobetonban, valamint a horonyvésést betonban és panelben. A különbség nem csak az anyag keménységében van, hanem az egész munkamenetben, a szerszámokban és a kockázatokban is.

Tömör égetett tégla

A régebbi házak, például a kockaházak és a polgári bérházak falai gyakran tömör téglából épültek. Ebben viszonylag jól lehet vésni, az anyag kiszámítható. Gondot a kemény habarcshézagok és a régi, változó vastagságú vakolatok okoznak, amelyek vésés közben nagyobb darabokban leválnak. Ilyenkor több javítással kell számolni a horony körül.

Üreges kerámia falazóblokk

Az újabb falazott házakban elterjedtek az üreges kerámia blokkok, például a Porotherm típusúak. A kamrák falai vékonyak, és ha erősen ütik őket, egész kamrák törnek be, így keskeny horony helyett lyuk keletkezik a falban. Ezért itt főleg vágással és óvatos kitöréssel dolgoznak. A betört üregeket gondosan ki kell tölteni, különben fölöttük a vakolat később besüpped vagy megreped.

Pórobeton

A pórobeton blokkok, például az Ytong falazóelemek puhák és könnyen megmunkálhatók. A horony gyorsan halad, sokszor kézi horonykaparóval, nagy por nélkül. A mélységre viszont figyelni kell: a pórobeton rideg, és vékony válaszfalban könnyen meggyengíthető a fal. A gyártók általában megadják, milyen mély hornyot bírnak el a falaik, ezt érdemes megnézni a műszaki adatlapon.

Beton és panel

A beton kemény, lassan halad benne a munka, és erősen koptatja a tárcsákat. Belül acélbetét lehet, amelyet nem szabad elvágni. Panelnél még kényesebb a helyzet: a teherhordó panelek az egész épület szerkezetéhez tartoznak, a bennük okozott gyengítés nem csak a saját lakásodat érinti. Ezért panelben ritkán vésnek hornyot, inkább csak rövid függőleges szakaszt a felső vékony rétegben, a nyomvonalak nagy része a padlóban, álmennyezetben vagy az eredeti szerelőcsatornákban fut.

A villamos vezetékeket a falban úgynevezett szerelési sávokban vezetik. Ezek olyan sávok, ahol kábelre eleve számítani lehet. A vízszintes nyomvonal általában a mennyezet alatt vagy a padló felett körülbelül 15 és 45 cm közötti sávban fut, a függőleges a sarkoktól, ajtó- és ablakkeretektől nagyjából 10 és 30 cm közötti távolságban. A pontos szabályokat a villamos szerelésre vonatkozó MSZ HD és MSZ EN szabványok adják meg, ezeket a villanyszerelőnek ismernie kell. Neked azt fontos tudnod, hogy a kábel ne fusson keresztbe a falon, és ne a fal közepén, abban a magasságban, ahová polcot vagy képet szokás felakasztani.

A horony mélysége attól függ, mi kerül bele. Egy szokásos keresztmetszetű kábelhez általában 2 és 3 cm közötti mélység elég, gégecsőhöz vagy több egymás melletti kábelhez mélyebb és szélesebb horony kell. A kábelt vakolat- vagy kitöltőréteg takarja, ne csak egy vékony festékréteg. A feleslegesen mély horony viszont gyengíti a falat, és több anyag kell a lezárásához.

Teherhordó falak és társasházak

Teherhordó falba, főleg vízszintesen, óvatosan és korlátozott mértékben vésnek. Egy hosszú vízszintes horony statikailag rosszabb, mint egy függőleges. Ha nem tudod biztosan, hogy a fal teherhordó-e, nézd meg a ház terveit, vagy kérd ki egy statikus véleményét. Társasházban érdemes előre szólni a közös képviselőnek és a szomszédoknak, mert a horonymarás zajos, és a falon át messzire hallatszik. A válaszfalakban futó szokásos hornyok egy villanyfelújításnál egészen más helyzetet jelentenek, mint egy teherhordó panel bevágása.

Az ár folyóméterre szól, de nem minden méter egyformán nehéz. A munkát leginkább ezek befolyásolják:

• a fal anyaga: a pórobeton a leggyorsabb, a tégla közepesen nehéz, a beton és a panel a leglassabb,
• a fal állapota: a csupasz falazat könnyebben vésődik, mint a vastag régi vakolattal vagy csempével borított fal,
• a horony mérete: több kábelhez vagy vastag gégecsőhöz több anyagot kell kibontani,
• magasság: a mennyezet alatti és a mennyezetbe vágott hornyok állványról vagy létráról készülnek, lassabban,
• hozzáférés és berendezés: egy üres szoba más, mint egy lakott lakás, ahol mindent le kell takarni és védeni kell,
• porvédelem: elszívással és takarással tovább tart a munka, de rengeteg takarítást spórol meg,
• ismeretlen vezetékek: régi ház felújításánál gyakran kerül elő régi kábel vagy cső, amelyet ki kell kerülni,
• terjedelem: pár méter egy konnektorhoz másképp készül, mint egy egész lakás, ahol a gépet egyszer beállítják, és rendszeresen haladnak.

Tisztázd, mit tartalmaz pontosan a tétel. Van, ahol csak a vágás és a kibontás, máshol a horony lezárása a kábel elhelyezése után, a sitt elszállítása vagy a dobozhelyek fúrása is.

Mi legyen kész, mire a villanyszerelő megérkezik

• világos elképzelés a konnektorok, kapcsolók, lámpák és gépek helyéről, legjobb, ha alaprajzon be van jelölve,
• a bútorok elhelyezése, főleg a konyhabútoré és az ágyaké,
• kiürített vagy letakart helyiség, a porra érzékeny tárgyak elvitele,
• hozzáférés az elosztótáblához és a megfelelő áramkörök lekapcsolásának lehetősége,
• társasházban értesített közös képviselő és szomszédok a zajos munka időpontjáról.

A munkák sorrendje

A villanyhornyok általában a falazás után és a vakolás előtt készülnek. A gyakorlatban a helyüket egyeztetik a vízszerelővel és a fűtésszerelővel, hogy a nyomvonalak ne keresztezzék egymást, és ne kelljen fölösleges új hornyot vágni. Konyhában és fürdőszobában fontos tudni, hol lesz a konyhapult, a csempe és a tükör, mert a konnektorokat leggyakrabban itt kell utólag áthelyezni, és a burkolóval is egyeztetni kell.

A kábelek elhelyezése és a hornyok lezárása után jön a villanyszerelő ellenőrzése és mérése, utána a vakolás vagy a glettelés, végül a szobafestő. Az elkészült nyomvonalat érdemes mérőszalaggal együtt lefényképezni, mielőtt a vakolat eltakarja. Ezeket a képeket később mindenki értékelni fogja, aki fúrni akar.

Mennyi ideig tart

Pórobetonban egy nap alatt viszonylag sok méter elkészül, téglában kevesebb, betonban jóval kevesebb. Egy teljes lakás felújításánál az anyagtól és a terjedelemtől függően általában egy vagy néhány nappal számolnak. A lezáráshoz használt gipsz vagy gyorskötő habarcs nagyságrendileg néhány tíz perc alatt köt meg, a vakolás előtt viszont be kell tartani a gyártó által megadott száradási időt.

• ferde nyomvonal: a kábel átlósan fut a falon, valaki később a szerelési sávok logikája szerint fúr, és eltalálja,
• túl sekély horony: a kábel közvetlenül a felszín alatt van, fölötte a vakolat megreped, vagy vonal rajzolódik ki rajta,
• túl mély horony vékony válaszfalban: a fal meggyengül, és későbbi terhelésnél, például egy faliszekrény felakasztásakor megrepedhet,
• betört blokküregek: a hiányosan kitöltött üregek fölött a vakolat besüpped vagy kong,
• elszívás nélküli munka: a por beterít az egész lakást, bejut a szellőzésbe és az elektronikába,
• kitisztítatlan horony: a kitöltés rosszul köt az aljzathoz, és később kilazulhat,
• rögzítetlen kábel: vakoláskor kicsúszik a horonyból, és szinte a felszínen marad,
• hiányzó dokumentáció: senki sem tudja, merre futnak a kábelek, a következő átalakításnál találgatással keresik a nyomvonalat,
• átvágott betonacél: a betonban elvágott vasalás gyengíti a szerkezetet, és rozsdásodni kezdhet.

A horony kivésését egy tégla vagy pórobeton válaszfalban egy ügyes laikus is meg tudja csinálni, ha betartja a szerelési sávokat és óvatosan dolgozik. Betonra, panelre és teherhordó falra ez nem vonatkozik, oda szakember kell. A kábel elhelyezése és bekötése, az elosztóhoz csatlakoztatás és a felülvizsgálat mindig megfelelő képesítésű villanyszerelő dolga. A nyomvonalakat vele egyeztesd előre.

1. Egyeztetni a villanyszerelővel a dobozok helyét, a nyomvonalakat és a hornyok méretét.
2. Lekapcsolni az elosztóban a helyiség áramköreit, és ellenőrizni, hogy feszültségmentesek.
3. Végigmenni a falon fém- és feszültségkeresővel, és bejelölni a talált vezetékeket.
4. Kijelölni a nyomvonalat vízmértékkel vagy lézerrel, csak függőlegesen és vízszintesen.
5. Letakarni a padlót, az ablakokat és a bútorokat, az ajtót fóliával lezárni.
6. Felvenni a védőszemüveget, a pormaszkot, a hallásvédőt és a kesztyűt.
7. Bevágni a horony széleit elszívóra kötött horonymaróval, pórobetonban kézi horonykaparót használni.
8. Kibontani a vágások közti anyagot vésővel, üreges blokkban finoman, erős ütések nélkül.
9. Ellenőrizni a horony mélységét és aljának egyenességét, eltávolítani az éles kiállásokat.
10. Kiporszívózni a hornyot, és előkészítve átadni a villanyszerelőnek a kábel elhelyezésére.
11. Lefényképezni a nyomvonalakat mérőszalaggal együtt a lezárás előtt.

Vakolás előtt nézd át a hornyokat a villanyszerelővel együtt. Később már csak újabb vésés árán lehet bármit javítani.

• a nyomvonalak csak függőlegesen és vízszintesen, a megbeszélt sávokban futnak,
• a dobozok helye megfelel a tervnek és a bútorok elrendezésének,
• a hornyok mélysége egyenletes, a kábel sehol nem áll ki a felületből,
• üreges blokkoknál a betört kamrák ki vannak töltve,
• a kábelek rögzítve vannak, és nincs rajtuk mechanikai sérülés,
• betonban nem látszik elvágott vasalás,
• a lezárás szilárd, üregek és laza darabok nélkül,
• a sittet elvitték, vagy a megbeszélt helyre gyűjtötték,
• megvan a nyomvonalak méretarányos fotódokumentációja.