Lakáselosztó szerelése és bekötése

Társasházban az áram a fogyasztásmérőn keresztül jut el hozzád. A mérő általában a közös területen van, a lépcsőházban vagy az emeleti mérőszekrényben. A mérő előtt van a főbiztosító és a plombált rész, ami az elosztóhálózati társaságé. A mérő után indul a lakásba vezető betápkábel, és ez a lakáselosztóban végződik. Ami ezután jön, az már a te lakásod villamos hálózata.

Egy korszerű elosztó szokásos felszerelése

• Főkapcsoló, amellyel egyszerre lekapcsolhatod az egész lakást, például hosszabb távollét vagy javítás előtt.
• Áram-védőkapcsolók, a köznyelvben FI-relék. Azt figyelik, hogy az áram nem „szökik-e el” a vezetőkön kívülre, például egy emberen vagy sérült szigetelésen keresztül. A konnektoros körökre általában 30 mA érzékenységű készüléket tesznek.
• Kismegszakítók az egyes áramkörökhöz. Ezek a vezetéket védik túlterhelés és zárlat ellen. Az értéküknek illeszkednie kell a védett kábel keresztmetszetéhez.
• Kombinált FI-kismegszakítók, amelyek egy készülékben egyesítik a két funkciót, egyetlen áramkörre. Ha abban a körben hiba keletkezik, csak az az egy kör kapcsol le, nem a fél lakás.
• Túlfeszültség-levezető, amely a hálózatból érkező vagy a közeli villámcsapás okozta feszültségcsúcsokat tompítja. Lakásban jellemzően 2-es típusú védelmet használnak.
• Sorkapcsok a védővezetőnek (zöld-sárga) és a nullavezetőknek (kék), áttekinthetően, védőkapcsolónként szétválasztva.
• Igény szerint mágneskapcsoló a vezérelt árammal működő bojlerhez, csengőtrafó, időrelé, vagy hely az okosotthon-elemeknek.

Miért nem tesznek ma egyetlen FI-relét az egész lakásra? Mert ha lekapcsol, sötétben maradsz, és a hűtő is leáll. Ha az áramköröket több védőkapcsoló között osztják el, vagy a fontos körökre kombinált készüléket tesznek, akkor a mosógép hibája nem kapcsolja le a világítást és a fagyasztót.

Süllyesztett vagy falon kívüli

A süllyesztett elosztó a falba kerül, kívül csak a keret és az ajtó látszik. Rendezett látványt ad, és teljes felújításnál érdemes választani, amikor úgyis vésnek és vakolnak. Ehhez viszont elég vastag fal kell. Panelházban sok fal teherhordó, és ezekbe mélyen vésni nem apróság: a vasalás és a fal szerkezete miatt itt gyakran a falon kívüli megoldás a józanabb választás.

A falon kívüli elosztót egyszerűen a falra rögzítik. Gyorsabban felszerelhető, és nem kell a szerkezetbe belenyúlni. Lakott lakásban végzett cserénél, pincében, garázsban vagy ott jó választás, ahol a fal nem engedi a vésést. Hátránya, hogy kiáll a falból, és jobban látszik.

Léteznek kifejezetten gipszkarton falba szánt dobozok is. Ezeket másképp rögzítik és könnyebbek, ezért már a válaszfal építésekor számolni kell velük.

Műanyag vagy fém

Lakásba többnyire műanyag elosztó kerül. Könnyű, nem korrodál, és a burkolata nem vezeti az áramot. Fémdobozt inkább műhelybe, garázsba vagy olyan helyre választanak, ahol mechanikai sérülés fenyeget. Fém doboznál fontos, hogy szabályosan rá legyen kötve a védővezetőre.

Méret és tartalék

A méretet sorokban és modulokban adják meg. Egy modul egy szokásos kismegszakító szélessége. Az elosztót az áramkörök számához igazítják, és mindig tartalékkal. A gyakorlatban a helyek nagyjából ötödét-negyedét érdemes szabadon hagyni. Pár év múlva jöhet klíma, szárítógép, indukciós főzőlap vagy egy erkélyi konnektor, és egy telezsúfolt dobozzal csak a teljes csere marad.

Egyfázisú vagy háromfázisú betáp

A régebbi lakásokban többnyire egyfázisú betáp van. Ha nagyobb teljesítményű indukciós lapot vagy több erős fogyasztót szeretnél egyszerre használni, felmerülhet a háromfázisú ellátás. A főbiztosító emelése vagy a fázisok bővítése azonban nem a lakáselosztó cseréjén múlik: ezt az elosztóhálózati társasággal és a társasházzal kell egyeztetni. A villanyszerelő meg tudja mondani, mit enged a ház felszálló vezetéke.

A menet attól függ, hogy új hálózatról van szó, vagy egy lakott lakásban cserélik a régi elosztót. Az alaplépések azonban hasonlók.

1. Felmérés és terv. A villanyszerelő megnézi, milyen a betáp, milyen állapotban vannak a vezetékek, hány áramkör kell, és hová kerüljön az elosztó. Egyszerű kapcsolási rajzot készít arról, melyik kör melyik kismegszakítóra és védőkapcsolóra kerül.
2. A lekapcsolás egyeztetése. A lakás betápját a lépcsőházi mérőszekrényben kapcsolják le. Ha a mérő előtti biztosító plombált, ahhoz csak az elosztóhálózati társaság nyúlhat. Az áramszünetről jó előre tudni, főleg ha több lakást érint.
3. A régi elosztó bontása, ha csere történik. Leválasztás előtt minden vezetéket megjelölnek, hogy egyértelmű legyen, hová tartozik.
4. A doboz elhelyezése. Süllyesztett doboznál kivésik a helyét, vízszintbe állítják a dobozt, és gipsszel vagy habarccsal rögzítik. A falon kívüli dobozt tiplikkel csavarozzák fel. A magasságot úgy választják meg, hogy a készülékek kényelmesen kezelhetők legyenek, jellemzően egy felnőtt szem- és vállmagassága táján.
5. A kábelek bevezetése. A kábeleket tömszelencéken vagy bevezető nyílásokon át vezetik be, elegendő hossztartalékkal, de felesleges hurkok nélkül, mert azok csak a helyet foglalják.
6. A készülékek felpattintása a kalapsínre a rajz szerint: főkapcsoló, túlfeszültség-levezető, védőkapcsolók, kismegszakítók, szükség esetén egyéb elemek.
7. Bekötés. A vezetékeket megfelelő hosszon csupaszítják, sodrott vezetéknél érvéghüvelyt használnak. A fázisok a kismegszakítókra mennek, a nullák a hozzájuk tartozó védőkapcsoló sorkapcsára, a védővezetők a közös PE-sínre. A készülékek közötti összekötést fésűs sínnel vagy megfelelő keresztmetszetű vezetékkel oldják meg.
8. A kapcsok meghúzása a készülék gyártója által megadott nyomatékkal. A laza kapocs idővel melegszik, és ez az egyik szokásos hibaforrás.
9. Feliratozás. Minden kismegszakító címkét kap, hogy egy év múlva is tudd, mit kapcsolsz le.
10. Bekapcsolás és próba. Bekapcsolás után ellenőrzik az áramkörök és a védőkapcsolók működését és a helyes bekötést. Ezt követi a mérés és a felülvizsgálat, erről lentebb külön szó lesz.

A jó előkészítés időt spórol, és megelőzi, hogy a munka a nap közepén elakadjon.

• A fogyasztók listája és helye. Indukciós lap, sütő, mosogatógép, mosógép, szárító, bojler, klíma, elektromos padlófűtés. Mindegyiknek járhat saját áramkör.
• Az elosztó helye. Legyen könnyen hozzáférhető, például az előszobában. Nem jó hely egy felé nyíló ajtó mögött, beépített szekrényben hozzáférés nélkül, a fürdőszobában, vagy közvetlenül víz- vagy hőforrás felett.
• Információ a közös képviselőtől arról, hol van a mérőszekrény, kinél van a kulcs, és hogyan lehet megbeszélni a lekapcsolást.
• A régi dokumentáció, ha van: kapcsolási rajz, korábbi mérési jegyzőkönyv, adatok arról, cserélték-e már a vezetékeket.
• Szabad hely a szerelés körül, valamint a padló és a bútorok védelme a vésés porától.
• Terv az áram nélküli napra. Kiürített vagy ideiglenesen máshonnan táplált hűtő és fagyasztó, feltöltött telefonok és laptopok.

A munka nehézsége és így a terjedelme lakásról lakásra nagyon eltér. Ebből érthető, miért lehet két első ránézésre azonos szerelés időben és munkamennyiségben egészen más.

Ami egyszerűbbé teszi

• új, védővezetős rézvezetékek, amelyeket a felújítás során már előkészítettek és megjelöltek,
• falon kívüli szerelés vagy előre kialakított falnyílás,
• világos áramköri terv és a fogyasztókról már a kezdés előtt meghozott döntés,
• üres lakás, ahol semmit nem kell üzemben tartani,
• gond nélküli hozzáférés a lépcsőházi mérőszekrényhez és a betáp lekapcsolásának lehetősége.

Ami bonyolítja

• régi alumínium vezetékek, amelyek ridegek, könnyen törnek, és másként viselkednek, mint a réz,
• kétvezetékes, külön védővezető nélküli hálózat, ahol a FI-relé nem tudja teljes értékűen ellátni a feladatát, és dönteni kell a továbblépésről,
• jelöletlen kábelek, ahol minden kört méréssel kell beazonosítani,
• süllyesztés kemény betonba vagy olyan falba, ahol más vezetékek is futnak,
• sok áramkör és kiegészítő elem, például mágneskapcsoló a bojlerhez, okosotthon-elemek vagy háromfázisú ellátás,
• csere lakott lakásban, ahol a körök egy részét gyorsan vissza kell állítani.

Sokan kérdezik, megéri-e csak az elosztót cserélni, a régi vezetékeket pedig meghagyni. Technikailag megoldható, de az új, FI-relés elosztó néha felszínre hozza a régi kábelek rejtett hibáit, és elkezd lekapcsolni. A villanyszerelőnek előre jeleznie kell, milyen állapotban vannak a vezetékek, és milyen kockázattal jár, ha maradnak.

Az elosztó az a csomópont, ahová minden kábel befut, ezért a szerelését időzíteni kell.

• A durva villanyszerelésnek előbb el kell készülnie, hogy minden kábelt az elosztó helyére lehessen vezetni.
• A kőművesek és vakolók javítják el a süllyesztett doboz környezetét. Beépítéskor gondolni kell a későbbi vakolat vagy burkolat vastagságára, hogy a keret se túl mélyen ne üljön, se ki ne álljon.
• A gipszkartonosnak előre tudnia kell a dobozról, ha az válaszfalba vagy előtétfalba kerül.
• A konyhastúdiótól időben meg kell kapni a gépek teljesítményét és a csatlakozások helyét, mielőtt az elosztót véglegesen bekötik.
• A vízszerelő és a fűtésszerelő foglalkozik a bojlerrel, elektromos kazánnal vagy szivattyúval, amelyeknek saját kör kell, néha vezérelt árammal.
• A szobafestő a keret beépítése után jön. Ha a készülékek festés előtt már bent vannak, le kell takarni őket.

Felújításnál a szokásos sorrend: a dobozt a durva szerelés során beépítik, utána jön a vakolás, a glett és a festés, a készülékeket pedig csak a szerelvényezéskor kötik be, amikor már nem fenyeget por és nedvesség.

• Kicsi, tartalék nélküli elosztó. Az első új fogyasztónál derül ki, amikor nincs hová tenni a kismegszakítót. Ilyenkor az egész dobozt cserélni kell.
• Egyetlen FI-relé az egész lakásra. Bármilyen hiba mindent lekapcsol, a hűtőt és a világítást is.
• Összekevert nullavezetők a védőkapcsolók között. Az egyik FI-relé alá tartozó kör nullája egy másik védőkapcsoló alá van kötve. A FI-relék ilyenkor látható ok nélkül oldanak le, és a hibakeresés hosszadalmas.
• A kismegszakító nem illik a kábel keresztmetszetéhez. Ha vékony kábelre nagyobb értékű megszakító kerül, a kábel előbb melegedhet túl, mint ahogy a megszakító reagál.
• Meghúzatlan kapcsok. Idővel szag, a kapocs körül megbarnult műanyag vagy időnkénti kimaradás jelzi.
• Hiányzó feliratozás. Hibánál vagy lámpacserénél senki nem tudja, melyik megszakítót kell lekapcsolni, így az egész lakás megy le.
• Rossz elhelyezés. A bútorral eltakart vagy szekrénybe zárt elosztót hiba esetén sötétben kell keresni, és nehéz hozzáférni.
• Elmaradt felülvizsgálat. Mérési jegyzőkönyv nélkül nincs írásos bizonyítékod arra, hogy a hálózat biztonságos. Ez lakáseladáskor vagy biztosítási kárnál okozhat gondot.

Egy átlagos lakásban, előkészített és megjelölt vezetékek mellett az elosztó cseréje jellemzően egy munkanap. Ha a dobozt süllyeszteni kell, jelöletlen köröket kell beazonosítani, vagy régi alumínium vezetékekkel kell foglalkozni, a munka elhúzódhat. Süllyesztett doboznál számolni kell a gipsz vagy habarcs kötési idejével, ami anyagtól függően néhány órától nagyjából egy napig tart, majd további napokkal a vakolásra és festésre.

A villamos hálózat felülvizsgálata

Elkészülte után az új vagy átalakított hálózatot szakképzett, erre jogosult szakembernek kell átvizsgálnia és bemérnie. Szemrevételezéssel és mérésekkel ellenőrzi a bekötést, méri a szigetelési ellenállást, a hurokimpedanciát, a védővezető folytonosságát, és kipróbálja az áram-védőkapcsolók működését. Ennek eredménye a mérési jegyzőkönyv, amelyet tegyél el a lakás iratai mellé.

Az elosztó szerelése és bekötése kizárólag villanyszerelő szakember dolga. Ez nem laikus munka, felügyelet mellett sem. Az elosztóban elkövetett hiba nem feltétlenül jelentkezik azonnal, de egy készülék meghibásodásakor életveszélyt vagy tüzet okozhat. Ezért itt nem találsz házilagos szerelési útmutatót.

Amit te magad is ellenőrizhetsz

Szakértelem nélkül sem kell vakon átvenned az elkészült elosztót. Néhány dolgot magad is megnézhetsz.

• Külső kép. A doboz egyenes, az ajtó akadás nélkül nyílik és zárul, a szabad helyeken vakfedél van, és ujjal sehol nem lehet feszültség alatti részhez érni.
• Rend belül. A vezetékek áttekinthetően futnak, nem kusza kötegben. Csupasz vezetékvég nem lóg ki a kapcsokból.
• Feliratok. Minden kismegszakítón és védőkapcsolón érthető címke van, például „konyha konnektor” vagy „fürdő világítás”.
• A FI-relék működése. Minden védőkapcsolón van egy tesztgomb. Megnyomásra a készüléknek le kell kapcsolnia. A gyártók rendszeres, nagyjából félévenkénti próbát javasolnak.
• Áramkörök. Kapcsold le egyenként a megszakítókat, és nézd meg, egyezik-e a felirat a valósággal.
• Iratok. Kérd el a kapcsolási rajzot és a mérési jegyzőkönyvet.

• az elosztó a megbeszélt, könnyen hozzáférhető helyen van,
• a doboz egyenes, szilárdan rögzített, és az ajtaja gond nélkül zárható,
• az áramkörök száma megfelel a megbeszélt tervnek, és maradt tartalék hely,
• a konnektoros köröket áram-védőkapcsoló védi,
• a fontos körök, például a hűtő vagy a világítás, úgy vannak elosztva, hogy egy hiba ne kapcsolja le az egész lakást,
• minden készülék fel van iratozva, és a felirat megfelel a valóságnak,
• a szabad helyeken vakfedél van, és sehol nem látszik feszültség alatti rész,
• a FI-relék tesztgombja működik,
• bekapcsolás után minden lámpa és konnektor működik,
• a süllyesztett doboz környezete el van javítva, vagy meg van beszélve, ki javítja,
• megkaptad a kapcsolási rajzot,
• megkaptad a szakember által aláírt mérési jegyzőkönyvet.