Vízszerelés: lakáson belüli vezetékek (átalány)

A pontos tartalom vállalkozónként eltér, ezért mindig kérd írásban. Az átalányba általában ez tartozik bele:

• a régi víz- és lefolyócsövek bontása a lakásban,
• a horonyvésés vagy horonymarás az új vezetékeknek,
• az új hideg- és melegvíz-vezetékek, többnyire PPR-ből,
• az új lefolyók műanyag HT csőből, megfelelő lejtéssel,
• a kiállások a csaptelepeknek, zuhanynak, kádnak, WC-nek, mosógépnek és mosogatógépnek,
• az elzárószelepek és a nyomáspróba a vezetékek eltakarása előtt.

Gyakran nincs benne viszont a felszálló vezeték cseréje, a hornyok bevakolása, a burkolás, a szaniterek felszerelése és a villanybojler. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a megrendelő „kész fürdőszobára” számított, az átalány viszont a lezárt kiállásoknál véget ért. Ezért még a munka előtt kérdezd meg, pontosan hol ér véget a vízszerelő feladata.

A jó vízszerelés tervezéssel kezdődik, nem fúrással. A menet általában ilyen:

1. A lakás felmérése, és annak eldöntése, hová kerül a mosdó, a zuhany, a mosógép, a mosogató és a mosogatógép. A kiállások utólagos áthelyezése fölösleges pluszmunka.
2. Egyeztetés a közös képviselővel a felszálló vezeték elzárásának időpontjáról, és arról, hol ér véget a közös vezeték és hol kezdődik a lakásé.
3. A régi csövek bontása, a hornyok előkészítése a falban és a padlóban.
4. Az új csövek lefektetése, a PPR kötések hegesztése, rögzítés és szigetelés.
5. A lefolyók lefektetése a felszálló vezeték felé lejtve.
6. A vízvezeték nyomáspróbája és a lefolyók ellenőrzése, amíg a hornyok még nyitva vannak.
7. A hornyok bevakolása vagy előkészítése a burkoláshoz.

Egy átlagos lakásban maga a szerelés általában néhány napig tart. Ez attól függ, hány vételi pont van, és mennyire könnyen lehet hozzáférni a csövekhez.

A régi fémvezetékeket ma szinte mindig műanyag váltja. Miért? Nem rozsdásodik, nem rakódik le benne úgy a vízkő, mint a horganyzott csőben, könnyű, és gyorsan szerelhető.

• PPR (polipropilén): lakásokban ez a legelterjedtebb. A kötéseket hővel hegesztik, így a cső és az idom egyetlen darabbá válik, tömítés nélkül. A hő- és nyomásállóság a cső típusától függ. Melegvízhez a gyártó által erre szánt csövet használják, gyakran stabilizáló betéttel, amely csökkenti a hőtágulást.
• Többrétegű cső (PEX-AL-PEX): alumínium betét van benne, jól hajlítható, ezért például padlóba is jól illik. Préselt idomokkal kötik, ehhez a megfelelő présszerszám kell.
• HT cső: kizárólag lefolyónak való, ivóvízre nem.

Rézcsövet lakásokban ma már ritkán használnak. Jó minőségű anyaggal és szakszerű szereléssel a műanyag vezetékek élettartamát a gyártók évtizedekben adják meg. A hőszigetelés is fontos: a melegvíz-vezetéknél a hőveszteség miatt, a hidegvíznél pedig azért, hogy ne párásodjon, és ne melegítse fel a mellette futó melegvíz-ág.

Az átalányt előre rögzítitek, de a lakás állapota erősen befolyásolja. A munkát megkönnyíti:

• az üres, bútorozatlan lakás, ahonnan a csempe már lekerült,
• ha a fürdőszoba, a WC és a konyha a régi helyén marad,
• ha a felszálló vezetékek és az elzárók jól hozzáférhetők,
• ha a villanyszerelés és a padló felújítása egy időben zajlik, és a hornyokat egyszerre vésik.

Nehezíti viszont, ha a konyha vagy a fürdő távolabb kerül a felszálló vezetéktől, mert a lefolyónak lejtés és hely kell a padlóban. Ugyanígy több munkát jelent a kemény falazat, a panellakások régi fürdőszobacellája, amelyet ki kell bontani, a régi, berozsdásodott elzárók, amelyek nem zárnak, vagy a falban rejlő váratlan akadályok. Ezek mind időt és anyagot igényelnek.

A felszálló vezetékek, a fő elzárók és sokszor a vízmérők is a társasház közös részeihez tartoznak. Ha a munka ezeket érinti, vagy az egész felszálló ágon el kell zárni a vizet, előre egyeztess a közös képviselővel. Így a szomszédok is időben tudnak a vízszünetről, és nem a munka közepén derül ki, kihez tartozik egy-egy vezetékszakasz. A vezetékek kialakításánál az érvényes MSZ EN szabványok az irányadók, ezeket egy jó vízszerelő ismeri.

Ha a konyhában a gázvezetéket vagy a gáztűzhelyet is érinti a munka, ezt csak gázszerelésre jogosult szakember végezheti. Gázszag esetén azonnal hagyd el a lakást, és hívd a gázelosztó hibabejelentő számát vagy a 112-t.

• A vezetékek eltakarása nyomáspróba nélkül. A szivárgó kötést utána az új csempe szétverésével kell keresni.
• Túl kicsi lejtés a lefolyóknál vagy túl sok könyök, ami dugulást okoz.
• Hiányzó hőszigetelés, ezért a hidegvíz felmelegszik, a cső pedig párásodik.
• Különböző gyártók olcsó idomainak keverése, amelyek nem illenek egymáshoz.
• Nincsenek külön elzárók az egyes helyiségekhez. Hiba esetén így az egész lakásban el kell zárni a vizet.
• Nem készül fotó a csővezetésről. Később könnyű belefúrni egy csőbe, amikor polcot szerelsz fel.

Mielőtt a hornyokat eltakarják, és aláírod az átvételt, nézd meg:

• lezajlott-e a nyomáspróba, és van-e róla jegyzőkönyv,
• kaptál-e fényképeket vagy vázlatot a falban és a padlóban futó csövekről,
• jól meg van-e különböztetve a hideg- és a melegvíz, és a meleg bal oldalon van-e,
• minden kiállás a megbeszélt helyen és magasságban van-e,
• a csövek szigeteltek és stabilan rögzítettek-e,
• minden elzáró működik-e, és teljesen el lehet-e zárni,
• próbaengedéskor a lefolyók gyorsan elvezetik-e a vizet, és nem bugyognak-e,
• megkaptad-e a beépített anyagok listáját és a garanciális feltételeket,
• visszanyitották-e a felszálló vezetéket, és feljegyezted-e a vízmérők állását.