XL méretű csempe és járólap 60×120

A hosszú lap másképp viselkedik, mint egy 30×30-as vagy 60×60-as négyzet. A gres lap égetéskor kissé meghajlik, legtöbbször a hosszabb oldal közepén. Kis méretnél ezt a szem észre sem veszi. 120 cm-es hosszon viszont már az enyhe hajlás is élkiállásként jelentkezik, vagyis az egyik lap éle kiáll a szomszédé fölé. A padlón ezt a talpaddal érzed, a falon súrolófényben látod.

A második különbség a ragasztó fedése. Nagy lap alatt könnyen maradnak légzárványok. Ha a ragasztó nem fedi szinte a teljes hátoldalt, a lap kopogtatásra üregesen kong. Terhelésre, például egy szekrényláb alatt vagy ha leesik valami, el is repedhet.

A harmadik a mozgatás. Egy ember egy 60×120-as lapot biztonságosan sem átvinni, sem lerakni nem tud. Párban dolgoznak, tapadókorongokkal, gyakran hordozókerettel. A vágáshoz hosszú csempevágó és gyémántszerszám kell. Mindez a munka tempóját és az eredményt is befolyásolja.

Hol használják a 60×120-at a legtöbbször:

• nappalik, előszobák és konyhák padlóján, sokszor padlófűtés fölött,
• fürdőszobafalakon, ahol a tulajdonos minél kevesebb fugát szeretne,
• konyhai munkapult feletti falsávon a szekrények között,
• a belső tér és a terasz összekötésére, ha a gyártó ugyanazt a dekort kültéri vastagságban is kínálja.

A NUMIQ árlistájában ezen a tételen kívül még két rokon tételt találsz, mindegyiket külön oldallal. Érdemes a megfelelőt választani, mert mindegyik más munkamenettel és más nehézséggel számol.

• Csempe és járólap 60 cm-ig: szokásos méretek, például 30×60, 60×60 vagy kisebb. Egy darabot egy ember is elbír, az aljzatnak nem kell ennyire tökéletesnek lennie, a vágások rövidebbek, a tempó gyorsabb. Ha 60×60-as lapod van, az ide tartozik, nem az XL-hez.
• XL méretű csempe és járólap 60×120 (ez az oldal): egy konkrét, hosszú formátum. Síkabb aljzatot, kétoldalas ragasztást, szintező klipszeket és párban végzett munkát igényel. Falon számolni kell a súllyal és az aljzat teherbírásával.
• Gres burkolat 60 cm felett: a többi nagy formátum, például 80×80, 100×100, 120×120 vagy a nagy felületű vékony lapok. A legnagyobb méreteknél hordozókeret, több ember és néha más vágószerszám is kell. Ha 60 cm feletti, de más méretű lapod van, ott nézd meg.

Miért van a 60×120-nak külön tétele? Mert a gyakorlatban ez a legelterjedtebb XL méret, és a burkolóknak kialakult rutinjuk van vele. Jóval igényesebb, mint a 60×60, de még lerakható egy szokásos brigáddal, a legnagyobb lapokhoz szükséges speciális technika nélkül.

XL formátumnál az előkészítés többet számít, mint maga a ragasztás. A legtöbb reklamáció oka az aljzatban van, nem a lapban.

Az aljzat síkja és szilárdsága

Az aljzatbetonnak vagy a vakolatnak síknak kell lennie. Nagy formátumhoz általában nagyjából 2 mm-es eltérést szoktak megengedni 2 méteres lécen, a pontos értéket a burkolólap és a ragasztó gyártója adja meg. A durva egyenetlenséget nem lehet ragasztóval kiegyenlíteni, mert a túl vastag réteg száradáskor zsugorodik, és a lap hullámossá válhat. Ezért a padlón gyakran önterülő aljzatkiegyenlítő készül, a falon a vakolatot javítják ki, vagy gipszkartonnal burkolják.

Az aljzat legyen szilárd, pormentes, levelező rétegek nélkül. A régi járólapot néha meg lehet hagyni és rá lehet ragasztani, de 60×120-nál ez csak akkor éri meg, ha szilárd, sík, és sehol sem kong.

Az aljzatbeton nedvessége

A friss aljzatnak ki kell száradnia. A cementes esztrichnek vastagságtól függően általában több hét kell, az anhidrit aljzat a nedvességre még érzékenyebb. A burkoló mérje meg a maradék nedvességet, ne ránézésre becsülje. Padlófűtésnél lerakás előtt fel kell fűteni és vissza kell hűteni a rendszert a gyártó felfűtési jegyzőkönyve szerint. Enélkül megeshet, hogy az aljzat a kész burkolat alatt mozdul tovább.

Kiosztási terv és a szakmák összehangolása

Hosszú lapoknál megéri előre lerajzolni a kiosztást. A cél az, hogy ne maradjanak keskeny csíkok a falnál és az ajtóban. A vízkiállások, konnektorok és kapcsolók se essenek pont a lap szélére. Ezért érdemes a vízszerelővel és a villanyszerelővel még vakolás előtt egyeztetni. Gyakran előfordul, hogy egy konnektor 2 cm-rel rossz helyen van, és emiatt a lapot teljes szélességben át kell vágni. A szerelvények áthelyezése a villanyszerelő dolga, ezt ne a burkolótól várd.

További dolgok, amelyeknek készen kell lenniük, vagy amiket tudni kell:

• a kenhető vízszigetelés a zuhanyzóban és a kád körül, a sarkokba tett hajlaterősítő szalaggal és a kiállások körüli mandzsettákkal,
• a kész padló magassága az ajtótokok és küszöbök miatt,
• a zuhanyfolyóka helye és típusa, ha zuhanytálca nélküli, szintbe süllyesztett zuhany készül,
• a nehéz falra szerelt tárgyak, például a fali WC vagy a mosdó rögzítése, hogy később ne vakon kelljen a kész burkolatba fúrni.

Padló

Az aljzat ellenőrzése után alapozó kerül fel, amely kiegyenlíti a nedvszívást és javítja a ragasztó tapadását. A burkoló a terv szerint kitűzi a tengelyt, és az első sort szárazon lerakja, hogy ellenőrizze a csatlakozást az ajtóhoz és a falakhoz.

A ragasztót nagyobb fogú simítóval hordják fel, általában 10-12 mm-essel, és közben egy vékony réteget a lap hátoldalára is felhúznak. Ezt hívják kétoldalas ragasztásnak. Az aljzaton a ragasztóbarázdák a lap rövidebb oldalával párhuzamosan fussanak, hogy a levegő lenyomáskor ki tudjon szökni. A lapot lefektetik, kicsit elcsúsztatják és lenyomják, gyakran gumikalapáccsal vagy vibrációs eszközzel.

A lapok közé szintező klipszek és ékek kerülnek. Ezek a ragasztó kötése alatt egy síkba húzzák az éleket. Kötés után a klipszeket letörik. Időnként felemelnek egy frissen lerakott lapot, és megnézik, fedi-e a ragasztó a teljes felületet. Ha nem, módosítanak a módszeren.

Fal

Falon egy vízszintes megtámasztó lécről indulnak, amelyet a padló fölé rögzítenek. Így az első sor nem csúszik le, a legalsó sort pedig csak a végén rakják be, amikor már ismert a kész padló magassága. A 60×120-as lap súlya miatt fontos a csökkentett lecsúszású ragasztó és a szilárd aljzat. A gipszkarton legyen nedves helyiségbe való, impregnált, és általában két rétegben szerelik, hogy elbírja a gyártója által megadott terhelést.

Falon a 60×120-as lapokat állítva vagy fektetve rakják. Állítva kevesebb vízszintes fuga keletkezik, és a helyiség magasabbnak hat. Fektetve könnyebb a burkolat magasságát egy-egy lapsorhoz igazítani.

Vágások és kivágások

Egyenes vágáshoz 120 cm-nél hosszabb sínű kézi csempevágót vagy vízhűtéses asztali vágót használnak. A csövek és dobozok helyét gyémánt koronafúróval fúrják, a kivágásokat sarokcsiszolóval készítik. A sarkokban a vágott éleket gyakran gérbe csiszolják, így élvédő nélkül tiszta sarok lesz. Lejtéses zuhanyzónál a lapot vagy borítékszerűen bevágják, vagy a fal mellé vonalfolyóka kerül, és az egész felület egy irányba lejt. 60×120-nál általában a második megoldás szebb, mert a lapok egészben maradnak.

Fugázás és rugalmas fugák

Fugázni a ragasztó kikeményedése után lehet, jellemzően legkorábban másnap, gyorskötő ragasztónál a gyártó szerint hamarabb. A fuga keskeny, általában 2-3 mm, de nulla ne legyen. A sarkokat, a kád csatlakozását, a padló kerületét és a dilatációs hézagokat nem fugázóval, hanem szaniter szilikonnal töltik ki.

Mennyi ideig tart

A 60×120 lerakása láthatóan lassabb, mint a kisebb formátumoké. Minden lapot kétoldalasan ragasztanak, klipszekkel állítanak be, és vágáskor párban mozgatják. Lerakás után a padlón általában 24 óra múlva lehet óvatosan járni. A teljes terhelést és a padlófűtés bekapcsolását a ragasztógyártók többnyire csak néhány nap, akár néhány hét után javasolják. Ehhez jön még a kiegyenlítő rétegek és az aljzatbeton száradási ideje, ami az egész ütemterv leghosszabb tétele szokott lenni.

A burkolólap

• Rektifikált él: a lap éleit pontosan derékszögűre csiszolták, így keskeny fugával rakható. 60×120-nál ez az alap.
• Vastagság: jellemzően 9-10 mm körül. A vastagabb kültéri lapok nehezebbek, a vágásuk is nehezebb. A vékony változatok könnyebbek a falon, de mozgatáskor törékenyebbek.
• Felület: a polírozott felület minden élkiállást és egyenetlenséget kiemel, a matt jobban elrejti. Fürdőszobai és konyhai padlónál nézd meg a gyártó által megadott csúszásmentességi besorolást is.

Ragasztó

Nagy formátumhoz flexibilis cementes ragasztót használnak, általában az MSZ EN 12004 szerinti C2 jelöléssel, csökkentett lecsúszással (T) és meghosszabbított nyitott idővel (E). Padlófűtésnél, gipszkartonon vagy erkélyen nagyobb alakváltozó képességű ragasztót (S1 vagy S2) választanak. Léteznek folyósabb, padlóra szánt ragasztók is, amelyek jobban kitöltik a lap alatti teret. Mindig az számít, amit a burkolólap gyártója előír.

Szintező rendszer

Az ékes vagy csavaros fejű klipszek 60×120-nál szinte nélkülözhetetlenek. A rossz aljzatot nem javítják ki, de a kötés ideje alatt egy síkban tartják a szomszédos lapok éleit. Az ékes rendszer gyors, a csavaros finomabb utánhúzást enged.

Fugázó

Száraz helyiségbe elég egy jó minőségű cementes fugázó (CG2). Zuhanyzóban és a konyhai falsávon gyakran epoxi fugázót választanak, amely nem szívja be a vizet és a zsírt. Nehezebb vele dolgozni és gyorsabban köt, ezért gyakorlatot igényel.

A munka nehézsége, és így a végső ár is attól függ, mivel találkozik a burkoló a helyszínen. Könnyíti a dolgát:

• a sík, kiszáradt aljzat, amelyet nem kell kiegyenlíteni,
• a nagy, téglalap alakú felület fülkék és pillérek nélkül,
• az előre egyeztetett kiosztás és a jó helyre tett kiállások,
• a szabad bejutás, a lift vagy a földszint, ahová a lapokat könnyű bevinni.

Nehezíti a munkát:

• a kis fürdőszoba sok sarokkal, fülkével és csövek körüli vágással,
• a mennyezetig érő falburkolat, ahol a nehéz lapokat állványról vagy létráról kell felrakni,
• a sarkok gérbe csiszolása élvédő helyett,
• a lejtéses zuhanyzó borítékvágással,
• a mintázat illesztése, ha a lap márványszerűen erezett, és az erezetnek több darabon át folytatódnia kell,
• a lapok felhordása magasabb emeletre lift nélkül, mert a 60×120 sokszor be sem fér egy társasházi liftbe, így a lépcsőházban kell felvinni.

Anyagrendeléskor számolj vágási ráhagyással. Hosszú lapoknál és tagolt helyiségeknél több a hulladék, mint kis formátumnál, és ugyanabból a gyártási tételből később nem biztos, hogy tudsz utánrendelni.

• Feles kötés: a fél lapnyi eltolás természetesnek tűnik, de hajlott lapoknál kiemeli az élkiállást. A gyártók ezért általában legfeljebb harmados eltolást javasolnak. Ezt a minta kiválasztása előtt nézd meg a műszaki adatlapon.
• Pöttyös ragasztás: a csak kupacokban felrakott ragasztó üregeket hagy a lap alatt. Később kongó hang, repedés vagy elmozduló lap lesz a vége.
• Kiegyenlítés vastag ragasztóréteggel: kiegyenlítő helyett ragasztóval töltik ki az egyenetlenséget. Az eredmény hullámos felület és zsugorodási repedések.
• Hiányzó dilatáció: a kerület mentén és az ajtóban rugalmas fuga nélkül lerakott burkolat a hőmozgások miatt, főleg padlófűtésnél, felpúposodhat vagy megrepedhet.
• Szinte nulla fuga: a lapok éle összeér, nincs helyük mozogni, és az élek lepattognak.
• Lerakás nedves aljzatra: a nedvesség később kivirágzásként jelenik meg a fugákban, vagy a lapok elválnak.
• Keskeny csíkok a falnál: terv nélkül az ajtónál pár centis sáv marad, ami hibának hat és könnyen letörik.
• Gyenge falaljzat: az egyrétegű gipszkarton vagy a régi vakolat nem biztos, hogy elbírja az XL burkolat súlyát. A gond csak idővel, a fugák repedéseiben látszik meg.

Ha van gyakorlatod kisebb lapokkal, és kipróbálnád az XL formátumot, egy egyszerű helyiség sík padlójával kezdd, zuhanyzó nélkül. A fürdőszobafalat és a lejtéses zuhanyzót okosabb szakemberre bízni. Készíts elő egy segítőt, dupla tapadókorongot, hosszú csempevágót, szintező klipszeket, nagy fogú simítót és keverőszárat.

1. Az aljzatot hosszú léccel ellenőrizni, az egyenetlenségeket önterülő kiegyenlítővel javítani.
2. Az aljzatot porszívózni és a gyártó útmutatója szerint alapozni.
3. Kiosztási tervet rajzolni, és az első sort szárazon lerakni.
4. A helyiség kerülete mentén dilatációs szalagot ragasztani.
5. Nagy formátumhoz való ragasztót pontosan az útmutató szerint bekeverni, és pihenni hagyni.
6. A ragasztót fogas simítóval az aljzatra felhordani, a lap hátoldalára vékony réteget húzni.
7. A lapot ketten lefektetni, elcsúsztatni és lenyomni.
8. Behelyezni a szintező klipszeket, és meghúzni az ékeket.
9. Az első lapot felemelni, és ellenőrizni a ragasztó fedését.
10. A fugákból a felesleges ragasztót kikeményedés előtt eltávolítani.
11. A ragasztó kötése után a klipszeket letörni, és kifugázni.
12. A kerületet és a dilatációkat szilikonnal kitölteni.

Ha kiderül, hogy az aljzat túl egyenetlen, vagy az első lapok a klipszekkel sem kerülnek egy síkba, hagyd abba a munkát. Egy XL burkolatot kijavítani nehezebb, mint eleve szakemberrel lerakatni.

A kész felületet nézd meg nappali fényben, és egy földre fektetett zseblámpával vagy lámpával is, amely laposan világít. A súrolófény sokkal jobban megmutatja az élkiállást és a hullámosságot, mint a mennyezeti világítás. Átvételkor nézd végig:

• a felület síkját hosszú léc alatt, látható púpok és mélyedések nélkül,
• a szomszédos lapok közti élkiállást, amit se ujjal, se talppal nem érzel,
• a kopogtatást nyéllel vagy kulccsal, kongó hang nélkül a lapok felületén,
• a fugák egyenletes szélességét és egyenes futását,
• a kötést az egyeztetett terv szerint, a gyártói ajánlásnak megfelelő eltolással,
• a csövek, dobozok és ajtótokok körüli vágásokat lepattogzott élek nélkül,
• a rugalmas szilikonfugákat a sarkokban, a kerületen, a kád vagy a zuhanytálca mellett,
• a zuhanyzó lejtését, ahol a víz a folyókába fut és sehol sem áll meg,
• a felület tisztaságát ragasztó- és fugázómaradék nélkül,
• a megmaradt, azonos gyártási tételből származó lapok átadását későbbi javításhoz,
• a tájékoztatást arról, mikor terhelhető teljesen a felület, és mikor kapcsolható be a padlófűtés.