Fémlemez homlokzatburkolat szögállókorccal

Minden lemezsávnak mindkét oldalán felhajtott széle van. A szomszédos széleket egymás mellé illesztik, majd együtt szögben meghajlítják. Így jön létre a függőleges borda, amit a homlokzaton jellegzetes vékony vonalként látsz. A sávot rejtett fém rögzítők, úgynevezett korcrögzítők tartják az aljzaton, és ezek a korc belsejében bújnak meg. A lemezt a felületén sehol nem fúrják át, így a víz sem talál utat befelé.

Miért éppen szögállókorc, és miért nem dupla állókorc? A dupla korcnál a széleket kétszer hajtják át. Ez szorosabb kötés, ami inkább a kis hajlásszögű tetőkön kell, ahol a víz tovább áll. Függőleges falon a víz gyorsan lefut, ezért itt a szögállókorc bőven elég. Gyorsabban készül, és letisztult hatású.

Létezik pattintós, úgynevezett klikk rendszer is, ahol a panelek előre sajtolt széle egyszerűen egymásba kattan. Nagy, egyenes felületen ez gyorsabb. Sok ablakkal és sarokkal tagolt homlokzaton viszont a hagyományos korcolás pontosabb.

A lemez soha nem fekszik közvetlenül a falon. Átszellőztetett homlokzatról van szó: a hőszigetelés és a lemez között légrés marad. Ebben a levegő felfelé áramlik, mint egy kéményben, és elviszi a nedvességet. A fal így száraz marad, és kisebb a penészedés esélye.

1. Kiosztási terv: a bádogos megrajzolja, hová kerülnek a sávok, hogy a korcok szimmetrikusan fussanak az ablakokhoz és a sarkokhoz képest.
2. Konzolok és tartóváz: a falba konzolokat rögzítenek, ezekre fa vagy fém vázszerkezet kerül, ami kiegyenlíti a fal síkját.
3. Hőszigetelés: a konzolok közé szigetelés kerül, általában nem éghető ásványgyapot.
4. Homlokzati membrán: védi a szigetelést a széltől és a nedvességtől. Olyat érdemes választani, amit nyitott fugás homlokzatokhoz gyártanak.
5. Szellőző légrés: általában legalább 20 és 40 mm közötti, alul a lábazatnál és felül az attikánál szabad átáramlással.
6. Sávok és rögzítők: a sávot a korcrögzítőkre ültetik, amelyek átfúrás nélkül tartják.
7. A korc lezárása: hosszú szakaszokon korcológéppel, sarkokban és részleteknél kézi szerszámmal.
8. Részletek: attika, ablakpárkányok, kávák, lábazat és áttörések bádogozása rendszerelemekkel.

• Színes bevonatú horganyzott acél: elterjedt, könnyen beszerezhető megoldás. Homlokzatra érdemes jobb minőségű, UV-állóbb bevonatot választani, különben a déli oldalon a szín idővel kifakulhat.
• Alumínium: könnyű, ezért jól jön felújításnál, ahol a fal nem bír nagy terhet. Hőmérséklet-változáskor viszont jobban tágul, mint az acél, így a helyes dilatáció még fontosabb.
• Titáncink: idővel szürke, védő patina képződik rajta, amelyben az apró karcok eltűnnek, és nem kell festeni. Megfelelő környezetben sok évtizedig kitart. Hosszabb szállítási idővel számolj.
• Réz és rozsdamentes acél: nagyon tartós és karakteres, családi házaknál inkább kivételesen fordul elő.

Homlokzatra általában 0,6 és 0,8 mm közötti lemezvastagságot használnak. Figyelj a fémek keverésére: ha rézről horganyzott acélra folyik a víz, galvanikus korrózió indul, és az acél gyorsan tönkremegy. Egy homlokzaton olyan fémeket válassz, amelyek összeférnek.

Két azonos alapterületű homlokzat munkaigénye teljesen eltérhet. Egy nyílás nélküli egyenes fal gyorsan halad, a korcológép egyben végigmegy a sávon. Minden ablak, sarok, fülke vagy szellőző- és lámpaáttörés viszont plusz kézi munkát jelent.

• A ház tagoltsága: a sarkok, ívek és visszahúzott részek pontos alakítást igényelnek.
• Az ablakok száma: a kávák és párkányok a legmunkaigényesebb helyek közé tartoznak.
• Az épület magassága: magasabb háznál állvány kell. Ha a tető is készül, elég egyszer felállítani.
• Az aljzat állapota: egy ferde, régi fal több munkát kíván a tartóváz kiegyenlítésénél.
• A sávok hossza: hosszú sávoknál, a gyártó szerint általában 3 m felett, csúszó rögzítők is kellenek.
• Az időjárás: fagyban a lemez nehezebben alakítható, és egyes részleteket ilyenkor nem lehet elkészíteni.

Magasban végzett munkáról van szó, szakszerszámokkal, ezért bízd tapasztalt bádogosra.

A lemez magában sokáig bírja. A gondokat szinte mindig a szerelés okozza, ha nem veszi figyelembe, hogyan viselkedik a fém.

• Hosszú sávokon csak fix rögzítők: nyáron a fém kitágul, nincs hová mennie, a felület hullámos lesz, vagy kiszakad a rögzítés.
• Kevés rögzítő: a számukat a szélzóna és a ház magassága határozza meg, nem a cég megszokása. Különben egy viharban megsérülhet a burkolat.
• Eltömődött vagy hiányzó légrés: a nedvesség a szerkezetben marad, és lecsapódik a szigetelésen.
• Tömítő a részletmegoldás helyett: a tömítőanyag kiszárad és megreped. A csatlakozást a lemez formájával kell megoldani.
• Nem rendesen lezárt korc: ahol a korc laza, ott a szél behajtja az esőt.
• Rossz kiosztás: egy keskeny sávot a homlokzat sarkában utólag már nem lehet kijavítani.

A gyakorlatban az is előfordul, hogy egy cégnek jó referenciái vannak tetőkre, de homlokzatot először csinál. Kérdezz rá a kész homlokzataikra, és nézd meg őket élőben.

• a korcok párhuzamosak, és teljes hosszukban le vannak zárva,
• oldalról ránézve a felület nem hullámos,
• a sávok szimmetrikusan helyezkednek el az ablakokhoz és sarkokhoz képest,
• a lábazatnál és az attikánál a szellőzőnyílások szabadok, és rovarháló védi őket,
• a párkányoknak van vízorra, ami elvezeti a vizet a faltól,
• a sarkok és áttörések rendszerelemekkel készültek, nem tömítővel,
• a lemezen nincs karc, horpadás vagy védőfólia-maradék,
• külön garanciát kaptál az anyagra és a szerelésre, valamint papírokat a felhasznált lemezről.