Kerámia és betoncserép tetőfedés

A kerámiacserép égetett agyagból készül. Jó kivitelezéssel évtizedekig kitart, és sokáig megtartja a színét. A mázas változat felülete simább, a víz gyorsabban lefolyik róla, és a moha is nehezebben telepszik meg rajta. Régebbi vagy gyengébb tetőszerkezethez a gyártók könnyített kerámiacserepet is kínálnak.

A betoncserép mérete nagyon pontos, ezért gyorsan és egyenletesen lehet rakni. Erős anyag, de általában nehezebb, így a tetőszerkezetnek gond nélkül el kell bírnia. Modern házakra gyakran egyszerű profilú, sík modelleket választanak.

Választáskor főleg három dolgot érdemes összevetni:

• a fedés súlyát, és hogy a tetőszerkezet elbírja-e (felújításnál érdemes statikussal megnézetni a szerkezetet),
• a legkisebb tetőhajlásszöget, amit a gyártó az adott modellhez megad,
• a megjelenést, és hogy a tető hogyan illik a környező házakhoz.

Egyesek alternatívaként állókorcos fémlemez fedést is fontolgatnak. Könnyebb, kisebb hajlásszögön is használható, de esőben hangosabb, és másképp néz ki, mint egy klasszikus cseréptető.

A cserép csak a tető legfelső rétege. Ha alatta valami nincs rendben, a legjobb minőségű cserép sem menti meg a tetőt. A fedés előtt ennek a rétegrendnek kell készen állnia:

• a tetőszerkezet, vagyis a teherhordó faszerkezet, rovarok, gombák és nedvesség ellen kezelve,
• az alátétfólia, általában páraáteresztő tetőfólia, amely felfogja a cserép alá befújt vizet, és az ereszhez vezeti,
• az ellenlécek, amelyek átszellőző légrést hagynak a fólia és a cserép között,
• a tetőlécek, a cserép műszaki adatlapján megadott léctávolsággal,
• lakott tetőtérnél a szarufák közötti hőszigetelés és a belső oldali párazáró fólia is.

Miért beszélnek annyit a léctávolságról? Minden cserépmodellnek pontosan meghatározott a lécosztása. Már néhány milliméteres eltérés miatt sem illeszkednek a cserepek egymásba, rések keletkeznek, és a tető beázhat. A léctávolságot ezért mindig a gyártó előírása szerint mérik ki, soha nem szemre.

Ugyanilyen fontos a szellőzés. Az eresztől a gerinc felé áramló levegő elviszi a nedvességet a cserép alól. Ha nincs légrés vagy túl kicsi, a pára lecsapódik, a faszerkezet nedvesedik, a hőszigetelés pedig rosszabbul működik.

A hagyományos átfedéses cserepet általában nagyjából 22° feletti hajlásszögű tetőre rakják. Kisebb hajlásszögre is vannak modellek és megoldások kiegészítő vízszigeteléssel és tömítéssel. A pontos határt azonban mindig az adott cserép gyártója határozza meg.

Egy jó tetőfedő nem a cseréppel kezd, hanem méréssel. Úgy osztja ki a felületet, hogy minél kevesebb vágás legyen, és a sorok a széleken és a gerincnél is kijöjjenek.

1. A tető felmérése, a cserépsorok és oszlopok kiosztása.
2. Az ereszcsatorna-tartók és a csatornák felszerelése még a fedés előtt.
3. Az első sor lerakása az eresznél, ez adja meg az egész tető síkját.
4. A cserepek rakása alulról felfelé, a sorok megfelelő kötésével.
5. A cserepek rögzítése viharkapcsokkal, főleg a széleken, a gerincnél és a szélnek kitett helyeken, a gyártó előírása szerint.
6. A részletek megoldása: oromszegélyek, vápák, gerinc gerinccseréppel és szellőző gerincszalaggal.
7. A kémény, a tetősík ablakok és a többi áttörés bádogozása.
8. A tömítettség ellenőrzése, a hulladék és a vágási por eltávolítása a tetőről.

A kéménynél, az ablakoknál és a vápákban végzett bádogosmunka az a pont, ahol a tető a leggyakrabban beázik. Ezért jó, ha a bádogos a tetőfedővel párhuzamosan dolgozik, és a részleteket együtt oldják meg, nem utólagos javításként.

Ez magasban végzett munka. Gyakorlott csapatra tartozik, amelynek van állványa vagy más leesés elleni védelme. Saját kezű kivitelezése nem ajánlott.

A legegyszerűbb egy nagy, áttörések nélküli nyeregtető. Ott a tetőfedő egész cserepeket rak szabályos sorokban, kevés a vágás és az igazítás. A munkát viszont hosszabbá és drágábbá teszi:

• a tagolt tető tetőfelépítményekkel, kontyokkal és vápákkal, ahol sokat kell vágni,
• több kémény, tetősík ablak és egyéb áttörés,
• a meredek tető vagy a ház nehéz megközelítése, például szűk utca, ahol nincs hely az állványnak,
• a kis hajlásszög, ami kiegészítő tömítést igényel,
• felújításnál a régi fedés lebontása, elszállítása és a tetőszerkezet esetleges javítása.

Egy beázó tető javítása kellemetlen és költséges munka. A legtöbb gond megelőzhető, ha a fedés elsőre alaposan készül el. A gyakorlatban ezek a hibák ismétlődnek:

• hiányzó vagy túl alacsony ellenléc, így a tető nem szellőzik, és a faszerkezet nedvesedik,
• pontatlan léctávolság, amitől a cserepek nem fekszenek fel rendesen,
• a gyártó által megengedettnél kisebb hajlásszögre rakott cserép kiegészítő tömítés nélkül,
• gyenge vagy hiányzó rögzítés a szélső és gerinccserepeknél, amelyeket aztán leszakít a szél,
• rosszul bádogozott kémény, ablak vagy vápa,
• fedés esőben vagy fagyban, amikor a fólia és a tömítések nem tartanak úgy, ahogy kellene.

Az átgondolt anyagrendelés is sokat segít. A cserepet általában nagyjából 5-10% ráhagyással rendelik a vágások és a törés miatt. Később ugyanabból a gyártási tételből utánavásárolni nehéz lehet, mert a színárnyalat sorozatonként kicsit eltér.

Átvételkor nézd meg a tetőt kívülről és a padlás vagy a tetőtér felől is. Főleg ezekre figyelj:

• a cserépsorok egyenesek, a cserepek szabályosan illeszkednek egymásba,
• a szélső, a gerinc- és a szélnek kitett cserepek viharkapoccsal rögzítve vannak,
• a gerinc gerinccseréppel le van zárva, a szellőzés az eresznél és a gerincnél szabad,
• a kémény, az ablakok és a vápák bádogozása tömör, a víz jó irányba folyik le róla,
• az ereszcsatornáknak van lejtése, a víz a lefolyócsövekbe folyik,
• belülről nem látszanak nedves foltok vagy sérült fólia,
• a tetőn és a csatornákban nem maradt vágási hulladék és szennyeződés,
• megkaptad a cserép műszaki adatlapjait és a garanciához szükséges papírokat.

Érdemes az első nagyobb eső után is benézni a tetőtérbe. Így egy esetleges kisebb hiba még a garanciaidőn belül kiderül.