Gépi vakolás (mészcementes)

A gép mindig ugyanannyi vizet ad a keverékhez, így a habarcs a teljes felületen azonos sűrűségű. Nagyobb felületen ettől gyorsabban halad a munka, és a fal egyenletesebb lesz, mint vödrös keverésnél. A menet általában ez:

1. Az aljzat ellenőrzése és előkészítése. A kőműves átnézi a falazatot, eltávolítja a port és a habarcsmaradékokat, kitölti a nagyobb hézagokat, majd az aljzattól függően alapozót vagy tapadóhidat hord fel.
2. A profilok felrakása. A falra vakolóléceket rögzítenek, ezek adják meg a síkot. A sarkokra és a nyílások kávájára élvédő profil kerül, ez védi az éleket.
3. A gép beállítása. A vízadagolást úgy állítják be, hogy a keverék se híg, se túl sűrű ne legyen.
4. Felszórás. A vakolatot sávokban, általában alulról felfelé, összefüggő rétegben szórják fel. A vastagság a fal egyenességétől és a gyártó előírásától függően jellemzően nagyjából 10-20 mm.
5. Lehúzás léccel. Hosszú alumínium húzóléccel a vakolatot a profilokon végighúzva lehúzzák. A felesleget leveszik, a besüllyedt helyeket pedig még friss állapotban pótolják.
6. Felületképzés. Amikor a vakolat kicsit meghúzott, egyengetik, majd szivaccsal vagy filccel elsimítják. Így finom felület jön létre, amely festhető, vagy vékony glettet, simítóvakolatot lehet rá húzni.
7. Érlelés. A vakolat természetes úton szárad, mérsékelt szellőztetés mellett, erős fűtés nélkül.

A vakolattal kapcsolatos gondok többsége már a felszórás előtt elkezdődik. Az aljzatnak szilárdnak, tisztának és sómentesnek kell lennie. A régi, laza rétegeket, olajfestéket vagy ragasztómaradékot el kell távolítani, mert ezeken az új vakolat nem tapad meg.

Minden falazóanyag másképp szívja a vizet:

• égetett kerámia tégla: közepesen szív, általában elég egy alapozó, ami kiegyenlíti a nedvszívást,
• pórusbeton: erősen szív, ezért olyan alapozó és vakolat kell rá, amit a gyártó kifejezetten pórusbetonra ajánl. Különben a vakolat túl korán kiszárad és megreped,
• sima beton (födémek, áthidalók, monolit falak, panelházak betonfelületei): szinte semmi vizet nem vesz fel, ezért homokos tapadóhíd kell rá, ami érdes felületet ad.

Vakolás előtt minden falban futó vezetéknek készen kell lennie. A kábeleket és dobozokat villanyszerelő rakja be és ellenőrzi, a dobozoknak a leendő vakolat síkjában kell ülniük. A víz- és fűtéscsöveket érdemes a vízszerelővel még vakolás előtt nyomáspróbázni, mert egy szivárgást a kész vakolat alatt sokkal nehezebb javítani. A vezetékek után maradt hornyokat előre ki kell tölteni, a szélesebbeket hálóval áthidalni.

A mészcementes vakolat a cement szilárdságát a mész páraáteresztő képességével ötvözi. Kemény, jól bírja az ütést és a kopást, a nedvességet pedig jobban viseli, mint a gipsz. Ezért választják fürdőszobába, konyhába, előszobába, pincébe, garázsba, kazánházba és burkolat alá.

A gipszes vakolat finomabb, simítás után annyira sima lehet, hogy közvetlenül festhető. Száraz lakóhelyiségekbe való. Fürdőszobába a gyártók csak feltételekkel engedik, például jó szellőzés mellett és burkolat alatt kenhető vízszigeteléssel. Pincébe vagy garázsba nem alkalmas.

A gépi mészcementes vakolat beltérben általában egyrétegű: a mag és a felület egyszerre készül el, és filccel simítják. Ha simább falat szeretnél, például világos festéshez, amire oldalról süt a fény, az érlelés után vékony glettet vagy finom simítóvakolatot húznak rá.

A munka nehézsége, és így a végső ár is, főleg attól függ, milyen állapotban van a fal vakolás előtt:

• az új építésű, egyenes falazat halad a leggyorsabban, mert vékonyabb réteg is elég,
• a régebbi házak ferde falai vastagabb réteget kívánnak, néha két lépésben, és több anyag fogy,
• a régi vakolat leverése és a törmelék kihordása külön munka,
• sok ablak, káva, sarok és fülke sok profilt és kézi utánigazítást jelent,
• a magas belmagasság és a lépcsőházak állványt igényelnek,
• a gép elhelyezése is számít: kell hozzá vízcsatlakozás, áram és hely a zsákoknak, egy magasabb emeleti lakásnál pedig hosszú tömlőket kell húzni.

Ha teheted, az egész ház vagy lakás vakolását egy időpontra szervezd. Így a gépet csak egyszer kell felállítani és kitisztítani.

• Vakolás tisztítatlan vagy laza aljzatra. A vakolat kopogtatásra üregesen kong, és leválhat.
• Rossz keverési arány. A híg keverék veszít a szilárdságából és foltos lesz, a sűrű nehezen húzható le, a felület durva marad.
• Késői lehúzás. A falon hullámok és besüllyedt részek maradnak.
• Rosszul időzített simítás. A túl korán simított felület húzódik és tömörödik, a túl későn simított már nem egyenlíthető ki.
• Túl gyors száradás. Huzat, közvetlen napsütés vagy teljes erővel járó fűtés zsugorodási repedéseket okoz. Fagyban nem vakolnak, a gyártók többsége nagyjából +5 °C-os minimális hőmérsékletet ír elő.
• Festés vagy burkolás nedves vakolatra. A festék elszíneződhet vagy leválhat. Tájékoztatásként gyakran milliméterenként körülbelül egy nap száradást említenek, de a gyártói adat a mérvadó.

Átvételkor vigyél magaddal hosszú lécet vagy vízmértéket és egy zseblámpát. Ha oldalról világítasz a falra, az egyenetlenségek sokkal jobban látszanak. A megengedett síkeltérést érdemes előre rögzíteni a szerződésben, csempe és nagy formátumú lapok alá nagyobb pontosság kell. Nézd meg:

• a falak síkját léccel függőlegesen, vízszintesen és a teljes felületen,
• a sarkok és kávák függőlegességét, valamint az élvédős élek egyenességét és épségét,
• hogy a felület egységes-e, nincs-e rajta folt, repedés, kitüremkedés vagy szerszámnyom,
• kopogtatással, hogy sehol nem kong-e üregesen,
• hogy a dobozok és kiállások szabadok, tiszták és a vakolat síkjában vannak-e,
• hogy az ablakok, keretek, padlók és vezetékek tiszták-e, nem maradt-e rajtuk vakolat,
• a száradásra és szellőztetésre vonatkozó tanácsokat, és hogy mikortól lehet festeni vagy burkolni.