Gipszvakolat és glettelés

A jó gipszvakolat az aljzatnál kezdődik. A gipsz pontosan követi azt, ami alatta van, így a falazat minden hibája később a kész falon is látszik.

1. A szakember ellenőrzi az aljzatot: szilárdnak, száraznak, pormentesnek kell lennie, zsír és régi festékmaradék nélkül. Betonon a zsaluolaj maradékát is el kell távolítani.
2. Megméri a falak síkját, általában lézerrel, és ebből határozza meg a vakolat vastagságát.
3. Letakarja az ablakokat, a padlót, a konnektorokat és a kapcsolókat. Ahol kell, felrakja az élvédőket és a vakolólécet.
4. Alapozót visz fel. Sima betonra, például panellakás falára, tapadóhidat használ, hogy a vakolat megfogjon.
5. Géppel vagy kézzel felhordja a vakolatot, folyamatosan az egész felületen, hosszú szünetek nélkül.
6. Alumínium húzóléccel síkba húzza, a mélyedéseket kitölti.
7. Amikor a gipsz kötni kezd, a felületet megnedvesíti és rozsdamentes simítóval lesimítja.
8. A vakolatot mérsékelt, egyenletes szellőztetés mellett hagyja kiszáradni.
9. A kívánt minőségtől függően vékony glettréteget hord fel, igényesebb falaknál kettőt is.

Egy szokásos gipszvakolat nagyjából 10-15 mm vastag, a glett csak vékony, körülbelül milliméteres réteg. A pontos értékeket a gyártó műszaki adatlapja tartalmazza.

Gépi vakolásnál a vakológép keveri és szórja fel az anyagot. A keverék állaga mindig azonos, a munka gyorsan halad, ezért nagy felületekre, új házakba és teljes lakásokba használják. Előnye az is, hogy kisebb az esélye a látható csatlakozásoknak, vagyis azoknak a helyeknek, ahol a friss vakolat a már megkötött részhez ér.

Kézi vakolásnál kisebb adagokat kevernek, és simítóval hordják fel. Javításokhoz, kis és szűk helyiségekhez, ablakkávákhoz és olyan helyekre jó, ahová géppel nem lehet beférni. Lassabb, de a részleteket a szakember jobban kézben tartja.

Glettelésnél főleg kétféle anyagot használnak:

• gipszes glettet, amely természetesen illik a gipszvakolathoz,
• polimer finomglettet, ha nagyon sima felület kell, például fényesebb festék alá, vagy ha nagy ablakokból oldalról esik a fény a falra.

A gépi gipszvakolatot gyakran annyira simára dolgozzák, hogy külön glettre nincs is szükség. Ha viszont a falat oldalról világítod meg, vagy szinte tükörsima felületet szeretnél, a plusz glettelés megéri. Lehetőség még a finom szemcsés simítóvakolat is, ez azonban enyhén érdes, matt felületet ad, nem simát.

A gipszvakolat száraz beltéri helyiségekbe való: nappaliba, hálószobába, gyerekszobába, előszobába, irodába. A gipsz rövid ideig képes felvenni a levegő páratartalmát, majd később leadni, ezért kellemes benne lakni.

Válassz más megoldást, ha:

• külső falról vagy fűtetlen helyiségről van szó, ahol a gipsz nem használható,
• a helyiség tartósan nedves, például zuhanyzó, mosókonyha vagy pince,
• a fal alulról nedvesedik vagy salétromos, ami régi, szigetelés nélküli parasztházaknál és vályogházaknál gyakori,
• a falat erős mechanikai igénybevétel éri, például garázsban vagy műhelyben.

Ilyenkor mészcementes vagy felújító (szanáló) vakolatot, esetleg gipszkartont használnak. Otthoni fürdőszobában a gyártók a gipszvakolatot sokszor megengedik a közvetlenül nem fröcskölt részeken, a zuhanyzó körül viszont vízszigetelés vagy más vakolat kell. Ezt mindig nézd meg az adott termék műszaki adatlapján.

A munka nehézségét és így a terjedelmét főleg ezek befolyásolják:

• az aljzat állapota: az új, egyenes falazat egyszerű, a régi, málló vakolatot előbb le kell kaparni vagy verni,
• az egyenetlenségek: minél ferdébb a fal, annál vastagabb réteg és annál több anyag kell,
• a helyiség tagoltsága: fülkék, tetőtéri ferde falak, kávák és sok sarok több kézi munkát jelentenek,
• a glettrétegek száma és az elvárt simaság,
• a gépi vagy kézi technológia választása,
• a megközelítés: felsőbb emelet lift nélkül, víz vagy áram hiánya a helyszínen.

Régebbi házaknál a vakolás mellé gyakran bontás és falkiegyenlítés is társul, ezért a munka terjedelmét a helyszínen érdemes felmérni.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a fal festés előtt rendben lévőnek tűnik, a hibák pedig csak a festék alatt jönnek elő. Gyakori okok:

• vakolás nedves vagy még ki nem száradt falazatra,
• elmaradt alapozás, így a különböző nedvszívású részek eltérően száradnak, és foltok lesznek a falon,
• megszakított vakolás, amely látható csatlakozásokat hagy,
• túl hideg munkakörülmények, a gyártók általában 5 °C alatt nem javasolják a munkát,
• a száradás gyorsítása hősugárzóval vagy huzattal, ami repedésekhez vezet,
• vakolás akkor, amikor a házban épp aljzatbetont öntenek, és a levegő tele van párával,
• glettelés még nem száraz vakolatra.

Száradásra tájékoztatásul gyakran milliméterenként egy napot számolnak, jó szellőzés és szobahőmérséklet mellett. Festés előtt hagyj időt a falaknak, és mindig használj festék alá való alapozót.

A teljes felületű vakolást bízd szakemberre, egy kisebb fal kézi glettelését viszont magad is meg tudod csinálni. Mennyezetre és magasban végzett munkához érdemes szakembert hívni.

1. Távolítsd el a falról a laza részeket, a port és a zsírt.
2. A nagyobb lyukakat és repedéseket töltsd ki javítótapasszal, és hagyd megszáradni.
3. Alapozd le a falat a glett gyártójának útmutatója szerint.
4. Keverd ki a glettet vízzel pontosan az útmutató szerint, csak annyit, amennyit fel tudsz dolgozni.
5. Rozsdamentes simítóval vigyél fel vékony réteget, ferde húzásokkal.
6. Amikor a felület kissé meghúzott, simítsd át még egyszer.
7. Száradás után nézd meg a falat oldalról érkező fényben, és az egyenetlenségeket finoman csiszold le.
8. Ha kell, vigyél fel egy második réteget, és hagyd újra megszáradni.

Átvételkor nézd meg a falat oldalról érkező fényben, például a falhoz tartott lámpával, és ellenőrizd:

• a síkot hosszú léccel, nincsenek-e feltűnő mélyedések és púpok,
• az egyenes, éles sarkokat és éleket az ablakok és ajtók körül,
• a felületet: ne legyen rajta repedés, pórus, karcolás vagy simítónyom,
• az egyenletes színt, sötétebb nedves foltok nélkül,
• a tiszta csatlakozásokat a mennyezetnél, a padlónál és az ajtótokoknál,
• hogy a konnektorok, ablakok és padlók le voltak-e takarva és épek-e,
• hogy a szakember megmondta-e, mikortól lehet festeni és milyen alapozót használj.