Nyitott cellás szórt habszigetelés 30 és 35 cm vastagságban

A gyártók szerint a nyitott cellás hab hővezetési tényezője általában 0,036 és 0,040 W/m·K között van. Nagyjából úgy szigetel tehát, mint egy jó minőségű ásványgyapot. A 30 és 35 cm közötti réteg hővezetési ellenállása körülbelül 8 és 9 m²·K/W közé esik. A tervezők jellemzően ilyen szintet írnak elő az alacsony energiaigényű és a közel nulla energiaigényű házak tetejére.

Ezt a vastagságot leginkább ezekben a helyzetekben használják:

• padlásbeépítésnél, ha a tetőt új építésű ház szintjén akarod szigetelni,
• új háznál, ahol a terv alacsony hőátbocsátási tényezőt ír elő a tetőre,
• hideg padlás alatti födémnél, amelyet felülről szórnak, és fölötte semmi sem korlátozza a helyet,
• a kétrétegű ásványgyapotos megoldás (szarufák között és szarufák alatt) kiváltására egyetlen, hézagmentes réteggel.

Miért nem elég a szokásos 20 cm? Egy jól szigetelt házban a tető lesz az a pont, ahol a hő jelentős része távozik, mert a meleg levegő felfelé száll. Minden további tíz centiméter nyáron is érződik a tetőtéri szobában, mert a vastagabb réteg tovább fékezi a felforrósodott tetőhéjazat felől érkező hőt. Ha energetikai korszerűsítési támogatásra vagy pályázatra számítasz, a megkövetelt értékeket mindig az aktuális kiírás tartalmazza, ezért érdemes előre megnézni. A vastag réteg ugyanakkor nagyobb elvárásokat támaszt a szerkezettel, a nedvességgel és a szórás menetével szemben. A cikk többi része ezekről szól.

Az árlistában ezen kívül még két tétel szerepel, mindegyiknek saját oldala van. Íme egy rövid összevetés, hogy tudd, melyiket válaszd:

• Nyitott cellás hab, 20 és 25 cm között: általában elfér a szokásos szarufák magasságában, magasítás nélkül. Többnyire egy vagy két menetben szórják fel, és kevesebbet kell levágni belőle. Ott jó választás, ahol elég a szokásos szigetelési szint, vagy ahol nincs hely a tetőszerkezet vastagítására.
• Nyitott cellás hab, 30 és 35 cm között (ez a változat): szinte mindig vastagabb, mint a szarufa, ezért magasítani kell a szarufákat, vagy külön vázat kell készíteni. Több menetben szórják, a menetek között hűlni hagyják, és több a levágott hulladék. Tovább tart, és nagyobb súlya van a szerkezet nedvességvizsgálatának.
• Zárt cellás hab: nagyobb sűrűségű, kisebb hővezetési tényezőjű hab. Szinte teljesen zárja a párát és a vizet, és részben merevíti is a szerkezetet. Vékony rétegekben szórják, ezért inkább alapokon, acélcsarnokokban, trapézlemez tetőknél, pincékben vagy szűk helyeken használják. Fa tetőszerkezetbe 30 és 35 cm vastagon nem szokás zárt cellás habot tenni, mert a fát mindkét oldalról lezárná, és indokolatlanul drága lenne.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy valaki vastag réteget rendel, holott az ő szarufamagasságához és szigetelési céljához 25 cm is elég lenne. Fordítva is megesik: vékony réteg kerül egy olyan tetőtérbe, ahol a fő hálószoba lesz, és nyáron ott elviselhetetlen a meleg. Ezért a döntést alapozd hőtechnikai számításra, vagy legalább beszéld meg egy tervezővel vagy energetikai szakemberrel.

A vastag habréteg eltakarja a szarufákat, a kábeleket és az áttöréseket. Amit kihagytok, azt később kivágással kell megoldani. Ezért érdemes az előkészítést alaposan elvégezni.

Tető és alátétfólia

A tetőnek víztömörnek kell lennie. A beázó pontokat, a sérült cserepeket és a hiányzó bádogozást a szórás előtt kell rendbe tenni. A hab sokáig magában tartaná a vizet, és a beázást csak évek múlva vennéd észre. A tetőhéjazat alatt páraáteresztő alátétfólia legyen, vagy olyan rétegrend, amelyet a hab gyártója elfogad. Régi bitumenes lemezre vagy kátránypapírra a deszkázaton nyitott cellás habot vizsgálat nélkül nem szabad szórni. Alattuk lecsapódna a pára, és a fa átnedvesedne.

Szarufák és magasításuk

A családi házak szokásos szarufái körülbelül 14 és 20 cm közötti magasságúak. Ahhoz, hogy a 30 és 35 cm vastag réteget egyenletesen lehessen felszórni, és később legyen mire rögzíteni a gipszkarton vázát, a szarufákat magasítani kell. Az alsó élükre élére állított gerendát vagy pallót rögzítenek, vagy távtartó konzolokat használnak lécekkel. Ezt az ácsnak vagy a kivitelezőnek a szórás előtt be kell fejeznie. A fa legyen száraz: a habgyártók többnyire legfeljebb nagyjából 18 és 20 % közötti nedvességtartalmat engednek meg.

Villany, kémény és áttörések

A tetősíkban futó összes elektromos vezetéket előre védőcsőbe kell tenni, a dobozokat pedig úgy kell elhelyezni, hogy a szórás után is hozzáférhetők maradjanak. Ezt a megfelelő képesítésű villanyszerelő végzi, nem a habszóró brigád. A kémény körül a habot nem szabad közvetlenül a kéménytestre szórni. Általában a kéménygyártó és a kéményseprő előírása szerinti távolságot hagynak, és a hézagot nem éghető ásványgyapottal töltik ki. A csatornaszellőzőt, a hővisszanyerős szellőzés áttöréseit és a tetőablakokat előre be kell építeni és be kell bádogozni.

A brigád egy kisteherautóval érkezik, benne a kétkomponensű géppel, a fűtött tömlőkkel és a habkomponensek tartályaival. A helyszínen általában két vagy három ember dolgozik: a szóró, egy segítő a tömlőnél, és valaki, aki vág és takarít.

1. Letakarják az ablakokat, a padlót, a lépcsőt és mindent, ami nem szennyeződhet. A hab porlasztva kerül fel, a finom permet több métert is repül.
2. Ellenőrzik az aljzat és a levegő hőmérsékletét és nedvességét. A komponenseknek és az aljzatnak is a gyártó által megadott hőmérséklet-tartományban kell lenniük. Télen a tetőteret gyakran fel kell fűteni.
3. Az első menetet közvetlenül az alátétfóliára vagy a deszkázatra szórják. Ez lezárja a toldásokat, a széleket és a talpszelemen melletti sarkokat.
4. Szünetet tartanak, hogy a hab kihűljön. Kötés közben a hab hőt termel, és ha egyszerre túl vastagon szórják, belül túlmelegedhet, megrepedhet vagy megbarnulhat. A gyártók ezért korlátozzák egy menet vastagságát, nyitott cellás habnál ez általában nagyjából 15 és 20 cm között van.
5. Jön a következő menet vagy menetek, egészen a kívánt vastagságig, kis ráhagyással a magasított szarufák éle fölé.
6. Levágják a felesleget. Hosszú fűrésszel vagy speciális habvágóval a szarufák síkjára vágják, hogy a váz rögzíthető legyen.
7. Szúrószondával ellenőrzik a vastagságot, a hiányos helyeket utánszórják, és összeszedik a levágott darabokat.

A 30 és 35 cm közötti vastagságnál érezhetően több a levágott hab, mint a vékonyabb változatnál. Legalább ilyen fontos, hogy a szórónak a magasított szarufák egyértelmű vezetősíkot adjanak. Enélkül nehéz egyenletes vastagságot tartani.

Mennyi ideig tart

Egy átlagos családi ház tetőterét vékonyabb réteggel sokszor egy nap alatt be lehet szórni. Vastag rétegnél inkább több idővel számolj, akár két nappal is, mert több a menet, és közöttük szünetek vannak. A hab érintésre általában néhány perc alatt megszilárdul, és többnyire egy órán belül vágható. Teljesen nagyjából 24 óra alatt köt ki. A szórás alatt és a gyártó előírása szerint még néhány órától körülbelül egy napig senki ne tartózkodjon a házban védőfelszerelés nélkül, és a teret szellőztetni kell.

Vastag rétegnél az egyszerű és a bonyolult tető közötti különbség jobban kiütközik, így a munka nehézségében és az árában is.

Könnyíti a munkát:

• egyszerű nyeregtető egyenes szarufákkal és szabályos osztással,
• pontosan a kívánt vastagságra magasított szarufák, amelyek mércéül szolgálnak a szórónak,
• üres tetőtér bútor, anyag és régi szigetelés nélkül,
• jó hozzáférés a tömlőknek a kisteherautótól,
• száraz fa és megfelelő hőmérséklet, amikor nem kell fűteni.

Nehezíti a munkát:

• tagolt tető tetőfelépítményekkel, vápákkal, élekkel és sok tetőablakkal,
• sok áttörés és doboz, amelyeket ki kell kerülni és védeni kell,
• régi szigetelés, amelyet előbb ki kell szedni és le kell hordani,
• egyenetlen vagy elcsavarodott szarufák, amelyek több vágást igényelnek,
• magas és meredek tetőtér, ahol állványról vagy gurulós munkaállványról kell dolgozni,
• tél, amikor a teret és a komponenseket is hosszabban kell melegíteni.

A nyitott cellás hab átengedi a vízgőzt, ezért páraáteresztőnek is nevezik. Ez előny, mert a fában lévő esetleges nedvesség lassan ki tud száradni. 30 és 35 cm vastagságnál viszont fontos kérdés, hogy a rétegrendben hol csapódik le a pára. Télen a belső meleg, nedves levegő kifelé halad, és a hideg alátétfóliánál lecsapódhat.

A gyártók véleménye eltér. Egyesek megfelelő rétegrendnél nem írnak elő párafékező fóliát, mások főleg vastag rétegeknél és nedvesebb helyiségeknél, például fürdőszobánál ajánlják. A megbízható megoldás a rétegrend hőtechnikai és páratechnikai vizsgálata a vonatkozó MSZ EN szabványok szerint. Ebben a tervező vagy az energetikai szakember kiszámolja, kell-e párafék, és ha igen, milyen. Ha kerül párafék, akkor a levágott habra, a gipszkarton váza alá teszik, a toldásait és a falhoz való csatlakozásait pedig ragasztják.

A héjazat alatti átszellőzésről sem szabad megfeledkezni. A hab nem tömítheti el a szellőzőrést az eresznél és a gerincnél, különben a héjazat alatti nedvesség nem tud távozni. Deszkázott, fóliás tetőnél a szellőző légréteget felülről oldják meg. Ha csak fólia van a szarufákon, arra kell figyelni, hogy a hab ne nyomja fel a fóliát az ellenlécek közé.

A gipszkartonosok általában másnap kezdhetnek, amikor a hab kikötött és ellenőrizték. A vázat a magasított szarufákhoz rögzítik, nem a habhoz. A kábelek védőcsőben maradnak, a dobozokat pedig érdemes megjelölni, hogy burkoláskor senki ne takarja el őket.

• Túl vastag egy menet: a hab belül túlmelegszik és megreped, ami szagban vagy olyan üregekben jelentkezik, amelyek vágáskor nem látszanak.
• Szórás nedves fára: a hab rosszul tapad, a szarufák szélénél rések keletkeznek. A fa a hab alatt lassan szárad, és penészedhet.
• Egyenetlen vastagság: a talpszelemen melletti sarkokban és a tetőablakoknál gyakran kevesebb a hab. Télen ott hideg foltok jelennek meg, a gipszkartonon pedig sötét foltok.
• Elválás a szarufától: a hab kötés közben kissé zsugorodik, és rossz aljzatnál rés keletkezik a szarufa mentén. A hőkamera hideg sávként mutatja.
• Hab alkalmatlan fólián vagy bitumenes lemezen: páralecsapódás és nedves deszkázat, ami csak a tető javításakor derül ki.
• Elöntött dobozok és lámpák: a villanyszerelőnek ki kell vágnia a habot, és a szigetelés megszakad.
• Hab közvetlenül a kéménynél: tűzveszélyes, és a kéményseprő ellenőrzésekor súlyos hiányosságnak számít.
• Eltömött szellőzőrés az eresznél: nedvesség a héjazat alatt, dér, rosszabb esetben károsodott lécek.
• Túl mélyre vágott felület: 30 cm helyett egyes mezőkben néhány centiméterrel kevesebb marad, amit csak méréssel lehet észrevenni.

Magát a habszórást nem laikusnak találták ki. Speciális gép, légzésvédelem és a vegyi reakció ismerete kell hozzá. Az előkészítést viszont magad is elvégezheted, és ezzel időt spórolsz a brigádnak. A villanyszerelést hagyd a villanyszerelőre, a meredek tető alatt pedig mindig stabilan állj.

1. A tetőteret teljesen kiüríteni, a tárolt holmikkal és az anyagmaradékokkal együtt.
2. A régi szigetelést kiszedni, és zárt zsákokban levinni. Légzésvédő maszkban, védőszemüvegben és kesztyűben dolgozni. Azbeszt gyanújánál szakemberrel megvizsgáltatni az anyagot, és semmihez sem nyúlni.
3. A szarufákról, a talpszelemenről és a deszkázatról lesöpörni és felporszívózni a port.
4. Eső közben vagy utána belülről átnézni a tetőt, és megjelölni minden beázó pontot.
5. Nedvességmérővel több szarufán megmérni a fa nedvességét, és felírni az eredményeket.
6. Ellenőrizni, hogy a magasított szarufák szilárdan rögzítve vannak-e, és egy síkban vannak-e.
7. Lefényképezni az összes vezetéket, dobozt és áttörést, mielőtt a hab eltakarja őket.
8. Biztosítani a hozzáférést a kisteherautónak és a tömlőknek, és egyeztetni az áramvételi lehetőséget a brigád igényei szerint.
9. Megtervezni, hol lesznek a lakók, a gyerekek és a háziállatok a szórás alatt és utána nagyjából egy napig.

A kész habot a párafék és a gipszkarton felszerelése előtt vedd át, amikor még minden látszik. Kérd meg a szórót, hogy előtted mérje meg szondával a vastagságot több ponton, főleg a sarkokban, a talpszelemennél és a tetőablakok körül. Ha télen történik az átvétel, érdemes hőkamerás vizsgálatot is végeztetni, amely megmutatja a hideg sávokat. Ha új háznál légtömörségi követelmény is van, utána következik a légtömörség-mérés, de azt csak a párafék elkészülte után végzik.

• a hab vastagsága a megbeszélt 30 és 35 cm között van a sarkokban és az áttöréseknél is,
• a hab összefüggő, repedés, üreg és barna, túlmelegedett folt nélkül,
• a szarufák mentén és a falnál nincsenek rések,
• a felület a magasított szarufák síkjára van vágva,
• az eresznél és a gerincnél a szellőzőrések szabadok,
• a kémény körül megvan a távolság és a nem éghető kitöltés,
• az elektromos dobozok és áttörések hozzáférhetők és meg vannak jelölve,
• az ablakok, a padló és a lépcső meg van tisztítva a permettől,
• a levágott hab el van szállítva, vagy meg van beszélve, ki viszi el,
• megkaptad a hab műszaki adatlapját, a vastagság és a felület pedig bekerült az átadás-átvételi jegyzőkönyvbe.