Árlista 2026 · Magyarország

Zárt cellás szórt PUR habszigetelés

A zárt cellás szórt PUR hab kemény szigetelőhab, amelyet szakcég fúj fel közvetlenül a tetőre, falra vagy alapra. Az irányár 5570 Ft négyzetméterenként. Az árat főleg a rétegvastagság és a felület tagoltsága határozza meg.

Frissítve 09/2026·9 min read·4 price list items
Standard munka ára
5570 Ft/ m²
Tájékoztató ártartomány
4456 Ft - 7241 Ft
60 m²-es lakás
835380 Ft
Az ár csak erre a konkrét munkára vonatkozik - anyag és előkészítő munkák nélkül. Nem a teljes megrendelés ára.
Felújításom beárazása
Frissített árak
Az oldal tartalma

Építőipari munkák árlistája: Zárt cellás szórt PUR habszigetelés

Adja meg a mennyiségeket, és az ár azonnal újraszámolódik. Árszint: Magyarország. Az árakat az árlistában saját igényei szerint módosíthatja.

Bádogos és lemezmunkák4 tétel

Minden feltüntetett ár ÁFA nélkül értendő. A munkadíj csak a munkát tartalmazza. Az anyaggal számolt ár a segédanyagot is tartalmazza (ragasztó, alapozó, tömítők, kötőelemek). A csempét, járólapot, padlóburkolatot, festéket és szaniterárut az ügyfél választja ki és vásárolja meg, ezek nincsenek benne az árban.

TételEgységEgységárMennyiségÖsszesen

Szigetelés ár

Fújt purhab szigetelés - zárt cellásm²5 570 Ft / m²m²adja meg a mennyiséget-
Fújt purhab szigetelés - nyitott cellás (20-25 cm)m²m²-
Fújt purhab szigetelés - nyitott cellás (30-35 cm)m²m²-
Fújt üveggyapot szigetelés padlástérhez és üreges falakhozm²4 910 Ft / m²m²adja meg a mennyiséget-
Munkadíj összesen
- adja meg a mennyiséget
Ajánlat készítése az árlistából →

Mi a kemény szórt hab, és hol használják

Kemény poliuretán habról van szó, amelyet szakcég szór fel a födémre, a tetőszerkezetre, a falra vagy az alapra. A hab a helyszínen felhabosodik, és rövid idő alatt megkeményedik. Hézagmentes, összefüggő réteg jön létre, amely jól szigetel, és szinte nem szív vizet. A lapokkal vagy a gyapottal szemben nincsenek illesztései, ahol hő szökhetne el. Kitölti a szabálytalan formákat és az áttörések környékét is.

A kemény hab mindenhol beválik, ahol vízálló és mechanikailag szilárd szigetelésre van szükség:

  • magastetők és tetőterek, ahol a hab kitölti a szarufák közét, és a kémény vagy a tetőablakok körüli bonyolult részleteket is tömíti,
  • lapostetők, ahol a habot kívülről szórják fel, majd fedőbevonattal vagy további réteggel védik,
  • alapok, lábazatok és pincefalak, amelyek talajjal vagy fröccsenő vízzel érintkeznek,
  • csarnokok, raktárak, mezőgazdasági épületek és hűtőházak, ahol nagy trapézlemez vagy beton felületeket kell gyorsan szigetelni,
  • tagolt szerkezetek, ahol a lapokat nehéz méretre vágni, és sok illesztés keletkezne.

Ha főleg zajcsillapításra van szükséged száraz belső térben, például válaszfalban vagy szintek közötti födémben, a kemény hab nem a legjobb választás. Ott jobban szolgál a lágy hab, például a nyitott cellás szórt PUR hab szigetelés 20-25 cm vastagságban, vagy az ásványgyapot. Hideg padlásfödémre és üreges falakba sokszor a befújásos szigetelés a gazdaságosabb megoldás.

Nyitott és zárt cellás hab: összehasonlítás és hátrányok

A szórt PUR hab két folyékony komponensből, poliolból és izocianátból keletkezik. Ezek csak a szórópisztolyban keverednek össze, az anyag azonnal felhabosodik, és másodpercek alatt megszilárdul. A receptúrától és a sűrűségtől függ, milyen cellák alakulnak ki a habban.

  • Zárt cellás szerkezet (kemény hab): a cellák zártak és gázzal töltöttek. A hab szilárd, megtartja a formáját, és szinte nem vesz fel vizet. A szokásos rendszerek testsűrűsége nagyjából 30 kg/m³-nél kezdődik, a zárt cellák aránya általában 90 % körüli vagy annál több.
  • Nyitott cellás szerkezet (lágy hab): a cellák összekapcsolódnak. A hab könnyű, rugalmas, átengedi a párát és jobban csillapítja a zajt, a nedvesség viszont nem tesz jót neki. Főleg száraz belső térben használják, gyakran nagyobb vastagságban, mint a nyitott cellás szórt habszigetelés 30 és 35 cm vastagságban.

A kemény habot gyakran helytakarékosság miatt választják. A gyártók szerint hővezetési tényezője (λ) nagyjából 0,025 W/(m·K), a lágy habé körülbelül 0,037 W/(m·K). Ugyanakkora szigetelőhatáshoz tehát vékonyabb réteg is elég. Ezt például alacsony szarufás tetőtérben értékeled, ahol nem szeretnél belmagasságot veszíteni.

A kemény hab sokkal kevésbé engedi át a vízgőzt, mint a lágy, de nem teljesen párazáró. Páradiffúziós ellenállási tényezője jellemzően néhány tízes nagyságrendű, így szokásos vastagságban inkább párafékezőként viselkedik, mint párazáróként. A szerkezetbe jutó pára csak lassan távozik rajta keresztül.

A kemény hab hátrányai, amelyekkel számolnod kell:

  • négyzetméterenként általában drágább, mint a lágy hab vagy az ásványgyapot,
  • a szokásos hab éghető, lakótérben takarni kell,
  • szórás közben és röviddel utána senki nem tartózkodhat a helyiségben,
  • erősen tapad az aljzathoz, utólag csak mechanikusan, vágással és kaparással, nagy munkával távolítható el,
  • a zajt rosszabbul csillapítja, mint a lágy anyagok.

Mit kell eldönteni a megrendelés előtt

A szórás gyors, de utána nehéz bármin változtatni. Ezért érdemes előre tisztázni a következőket:

  • Rétegrend: magastetőnél a szórás a teljes rétegrendnek csak egy rétege, és kapcsolódik a bádogos munkákhoz és a tetőfedéshez, vagyis az alátétfóliához vagy deszkázathoz, a lécezéshez és a héjazathoz. A tervező határozza meg, pontosan hová kerül a hab, kell-e átszellőztetett légrés, és hogyan lesz a fa tetőszerkezet védve a nedvességtől. Az alátéthéjazatot az ÉMSZ irányelve (Alátéthéjazatok Tervezési és Kivitelezési Irányelvei) szerint kell beépíteni.
  • Párazáró réteg: fa szarufáknál ne hagyd el csak azért, mert kemény habról van szó. A szükségességét a teljes rétegrend számítása és a gyártói rendszer dönti el. A fa nem maradhat nedvesség közé zárva.
  • Rétegvastagság: az elvárt hővezetési ellenállásból adódik. A szerkezet hőátbocsátási tényezőjének meg kell felelnie a 9/2023. (V. 25.) ÉKM rendelet követelményeinek, fűtött tetőteret határoló szerkezetnél ez 0,17 W/m²K. Kérd, hogy a vastagság szerepeljen a tervben, majd a cég árajánlatában is.
  • A tető vagy a fal állapota: a beázást, a sérült héjazatot, a nedves falazatot vagy a kártevők által megtámadott fát a szórás előtt kell rendbe hozni.
  • Gépészet és vezetékek: a szigetelt részen az elektromos vezetékeknek, a lefolyóknak, a szellőzésnek és a fűtéscsöveknek késznek és kipróbáltnak kell lenniük. Elektromos munkát csak szakképzett villanyszerelő végezhet. Azokat a kötéseket és dobozokat, amelyekhez később hozzá kell férni, nem szabad lefújni.
  • Takaróréteg: lakott tetőtérben általában gipszkarton, lapostetőn vagy kültéren védőbevonat vagy további réteg. Előre egyeztesd, ki és mikor készíti el.
  • Dokumentumok: kérd el a műszaki adatlapot, a teljesítménynyilatkozatot és a tűzvédelmi osztályba sorolást.
  • Társasház: társasházban előbb mindig a közös képviselővel egyeztess, mert a tető és a homlokzati falak közös tulajdonban vannak.

Hogyan zajlik a szórás lépésről lépésre

Ezt a munkát mindig szórógéppel felszerelt szakcég végzi. Az izocianát szóráskor ingerli a légutakat, ezért a szerelőnek légzésvédő maszkra vagy légzőkészülékre van szüksége, mindenki másnak pedig el kell hagynia a helyiséget. Laikusnak ez nem való munka.

  1. Helyszíni felmérés: a szakember megnézi a szerkezetet, ellenőrzi a tervezett rétegvastagságot, és azt, hogy a tető vagy a fal száraz-e és nem ázik-e be.
  2. Takarás: az ablakokat, a padlót, a villanyszerelést és mindent, amire nem kerülhet hab, fóliával letakarnak és leragasztanak. A megkeményedett habot nagyon nehéz eltávolítani a felületekről.
  3. Az aljzat előkészítése: az aljzatot megtisztítják a portól, a zsírtól és a laza részektől.
  4. A körülmények ellenőrzése: a szerelő megméri a levegő és az aljzat hőmérsékletét és nedvességét, és összeveti a műszaki adatlappal. A gyártók általában legalább +5 és +10 °C közötti aljzat- és léghőmérsékletet írnak elő, valamint száraz, a harmatpont feletti hőmérsékletű felületet.
  5. Szórás: a habot több rétegben szórják fel, amíg el nem érik a kívánt vastagságot. Egy réteg általában 2-5 cm, a legnagyobb rétegvastagságot a gyártó határozza meg. A következő réteg csak az előző kihűlése után jöhet.
  6. Levágás és mérés: a kilógó habot levágják, például a szarufák síkjába, és a vastagságot több ponton ellenőrzik.
  7. Szellőztetés: a helyiséget kiszellőztetik, és kivárják azt az időt, amely után a gyártó szerint visszatérhetsz.
  8. Befejezés: a terv szerint elkészül a párazáró vagy párafékező réteg és a takaróréteg, például gipszkarton a tetőtérben vagy védőbevonat a lapostetőn.

Mitől függ az ár

A munka irányára az árlistában 5570 Ft négyzetméterenként. A végösszeg azonban épületről épületre eltér. Főleg ezek a tényezők döntenek:

  • Rétegvastagság: ennek van a legnagyobb hatása. A habfogyasztás a vastagsággal arányosan nő, kétszeres vastagsághoz tehát nagyjából kétszer annyi anyag kell. A munka, a kiszállás és a takarás viszont nagyrészt ugyanannyi, így a négyzetméterár lassabban nő, mint a vastagság.
  • A szerkezet tagoltsága: egy csarnok vagy lapostető nagy, sík felülete méterenként a legolcsóbb. A sok szarufával, fogópárral, kéménnyel, csővel és tetőablakkal tagolt tetőszerkezet jelentősen meghosszabbítja a munkát, és a levágás, kiegyenlítés miatt a habfogyasztást is növeli.
  • Hozzáférés és magasság: az alacsony tetőtér, ahol görnyedve kell dolgozni, vagy a magas mennyezet, ahol emelőkosár vagy állvány kell, növeli az árat.
  • Az aljzat állapota: a száraz és tiszta aljzat nem jár felárral. A poros, zsíros vagy régi szigetelés maradványaival szennyezett felületet előbb meg kell tisztítani, ami többletmunka.
  • A megrendelés terjedelme: kis munkánál a kiszállás és a gép előkészítése kevés négyzetméterre oszlik el, így a négyzetméterár érezhetően magasabb. A cégek gyakran minimális megrendelési mennyiséget adnak meg.
  • Takarás: a lakott vagy berendezett helyiség, a sok ablak és vezeték több időt jelent a takarásra.
  • Takaró- és védőrétegek: a tűzvédelmi burkolatot, az UV-sugárzás elleni védőbevonatot vagy a lapostető további rétegét általában külön számlázzák.

Az ajánlatokat csak azonos felület és azonos vastagság mellett hasonlítsd össze. Az olcsóbb ajánlat vékonyabb réteget vagy más sűrűségű habot is jelenthet.

Mi könnyíti meg a munkát, és mi lassítja

Maga a szórás egy átlagos tetőtérben sokszor csak egy nap, de sok idő elmegy azzal, hogy a helyszín nincs előkészítve. Sokat segít, ha megrendelőként gondoskodsz arról, hogy:

  • a tetőtér vagy a födém ki legyen ürítve, ne legyenek ott tárolt holmik, bútorok és régi készletek,
  • a géppel felszerelt autó minél közelebb álljon meg a házhoz, mert a gép tömlői korlátozott hosszúságúak,
  • előre egyeztesd, kell-e a cégnek áram- vagy vízvételi lehetőség,
  • a vezetékek és a héjazat javítása még a szórás időpontja előtt elkészüljön,
  • a házban szórás és szellőztetés alatt ne legyenek se emberek, se állatok, szükség esetén legyen ideiglenes szállásotok,
  • a szomszédok tudjanak róla, ha a közelben nyitott ablakok vagy közös terek vannak.

A munka elhúzódik, ha az időpont hideg vagy nagyon párás időre esik, és a szórást el kell halasztani. Ugyanígy késik, ha a helyszínen kiderül, hogy az aljzat nedves, és előbb ki kell száradnia.

Jellemző hibák, és hogyan jelentkeznek később

Nyitott cellás hab nedves környezetbe. Lábazatra vagy lapostetőre néha az olcsóbb nyitott cellás habot választják. Ez nedvességet szív, és idővel veszít a hatékonyságából. Ez magasabb fűtésszámlában és nedves foltokban mutatkozik meg a szerkezeten.

Számítás nélkül elhagyott párazáró réteg. Ha fa tetőszerkezetnél csak a kemény habra hagyatkoznak, a belső térből érkező pára a hideg oldalon kicsapódhat. A fa nedvesedik, ami csak évek múlva derül ki penész vagy korhadás formájában.

Gyenge aljzat-előkészítés. A por, a zsír vagy a nedvesség rontja a tapadást, és a hab később leválhat. A hab és az aljzat között üregek keletkeznek, ahol lecsapódott nedvesség gyűlik össze.

Szórás alkalmatlan időjárásban. Hidegben vagy nagy páratartalomnál a hab egyenetlenül habosodik és keményedik. Az eredmény rideg, puha vagy ragacsos foltok, rosszabb szigeteléssel.

Túl vastag réteg egyszerre. Vastag szórásnál a hab túlmelegszik, megrepedhet, elválhat, vagy kellemetlen szagot árasztva.

A megbeszéltnél vékonyabb réteg. A szigetelés nem éri el a tervezett hatást. Ránézésre nem látszik, csak télen a hidegebb tetőtér és nyáron a túlmelegedés jelzi.

Napon hagyott hab. Az UV-sugárzás fokozatosan lebontja a PUR habot, ezért kültéren mindig takarni kell. A védetlen felület sárgul, porlik, és fokozatosan fogy.

Hiányzó tűzvédelem. A szokásos PUR hab többnyire az E tűzvédelmi osztályba tartozik. Lakott tetőtérben ezért általában takarni kell, például gipszkartonnal. A „nem éghető hab” megjelölést kezeld fenntartással, és kérd el a konkrét besorolást.

Szórás beázó tetőre vagy nedves fára. A hab eltakarja a problémát, de nem oldja meg. A víz észrevétlenül terjed alatta, és mire kiderül, a javítás a hab eltávolításával jár.

Szórás közvetlenül a cserepek alsó oldalára. Egy sérült cserép vagy a teljes héjazat cseréjekor a habot fáradságosan el kell távolítani, és a tetőjavítás jelentősen megdrágul.

Lefújt dobozok és kötések. Ha később a villanyszerelést vagy a csöveket javítani kell, a habot ki kell vágni, és a helyet újra tömíteni.

Hogyan ellenőrizd a kész szigetelést

Átvételkor nézd végig a teljes felületet még a gipszkarton vagy más réteg felrakása előtt, mert utána a hibák már nem látszanak. Ellenőrizd, hogy:

  • a réteg összefüggő, nincsenek benne lyukak, repedések és olyan helyek, ahol kilátszik az aljzat,
  • a vastagság megfelel a megállapodásnak, több ponton beszúrással vagy méréssel ellenőrizve,
  • a hab szilárdan tapad az aljzathoz, és benyomásra nem válik le,
  • a felület egyenletes, nincsenek rajta nagy buborékok és puha, ragacsos foltok,
  • a kémény, az ablakok és az áttörések körüli részletek gondosan tömítettek,
  • a hab nem takarja el az elektromos dobozokat, kötéseket és a revíziós pontokat, amelyekhez hozzá kell férni,
  • az ablakok, a padló és a vezetékek nem habosak,
  • kültéren a hab takarva van, vagy meg van beszélve a védőréteg időpontja,
  • szellőztetés után nem marad erős szag a helyiségben,
  • megkaptad a műszaki adatlapot, a tűzvédelmi besorolást és a garanciális feltételeket.

Gyakran ismételt kérdések

Az irányár az árlistában 5570 Ft négyzetméterenként. A végső ár főleg a rétegvastagságtól, a szerkezet tagoltságától, a hozzáféréstől, a munka terjedelmétől és attól függ, kell-e takaró- vagy védőréteg is.

Kapcsolódó munkák

Blog

Árazza be a teljes projektet, ne csak egy munkát

Ön minden szakmából kiválaszthatja a tételeket, a NUMIQ pedig ezekből árajánlatot készít saját projektjéhez vagy ügyfele számára.