Szórt nyitott cellás PUR hab szigetelés (20-25 cm)

A munkát szórógéppel dolgozó, betanított szakcég végzi. Házilag ez a szigetelés nem készíthető el: a komponenseket pontosan kell adagolni, a megfelelő hőmérsékletre kell melegíteni, a szórást végző embert pedig védeni kell a gőzöktől. A szokásos menet:

1. Felmérés: a kivitelező megnézi a fedélszéket, a szarufák magasságát, az alátétfólia állapotát, és javaslatot tesz a rétegvastagságra.
2. Előkészítés: a por és a szennyeződés eltávolítása, az ablakok, a padló és minden olyan felület letakarása, amit nem érhet hab.
3. Szórás: a hab fokozatosan, több rétegben kerül fel, egészen a megbeszélt vastagságig.
4. Vágás: a szarufák síkja fölé kidagadt habot kikeményedés után levágják, hogy a burkolat felszerelhető legyen.
5. Vastagságmérés: a kivitelező a réteget több ponton megméri.

A hab tapintásra szinte azonnal kemény. Szórás közben és utána még néhány órán át védőfelszerelés nélkül ne tartózkodjon senki a térben, és szellőztetni kell. A pontos időt a hab gyártója adja meg. Egy átlagos családi ház tetőtere általában egy munkanap alatt elkészül.

A nyitott cellás hab centiméterenként valamivel gyengébben szigetel, mint a zárt cellás, ezért vastagabb rétegben szórják. A 20-25 cm a ferde tetők és a beépített tetőtéri födémek szokásos vastagsága. Sok fedélszéknél ez elfér a szarufák között, esetleg egy kisebb aláléccezéssel.

Ha alacsony energiaigényű házat szeretnél, vagy nyáron is hűvösebb tetőteret, érdemes vastagabb, nagyjából 30-35 cm-es réteget fontolóra venni. Ez több anyagot és hosszabb munkát jelent, és a szarufák gyakran nem elég magasak hozzá, így aláléccezésre vagy kisebb belmagasságra kell számítani.

Hogy melyik vastagság való neked, az nem csak a centimetereken múlik. A tető egészének hőátbocsátása számít, ami a vastagságból és az adott hab hővezetési tényezőjéből jön ki. Ez utóbbit a termék műszaki adatlapja tartalmazza. Új tervnél inkább a szigorúbb, ajánlott értékek felé érdemes célozni, hiszen a tetőt pár év múlva senki nem fogja újra megbontani. Az energetikai felújításokat időnként támogatási programok is segítik. Az aktuális feltételeknek érdemes a munka előtt utánanézni, mert sokszor számít, mikor és milyen dokumentációval készül a szigetelés.

Miért pont nyitott cellás hab kerül a tetőtérbe? A cellái összekapcsolódnak, ezért a hab puha, könnyű és átengedi a vízgőzt. A tető így jobban elviseli a kisebb nedvesedést, ráadásul a hab jól tompítja az eső kopogását is. A zárt cellás hab keményebb és jobban bírja a vizet, ezért inkább lapostetőn, lábazaton vagy alapozásnál használják.

A hab viszont csak egy réteg a tetőben. Ahhoz, hogy az egész jól működjön, a rétegrend többi elemének is rendben kell lennie:

• a héjazat alatt legyen alátétfólia és átszellőztetett légrés, a habot soha ne szórják közvetlenül a cserépre,
• a meleg oldalon, vagyis a szoba felől, a tervtől függően párazáró vagy párafékező fólia kerül, ennek típusáról és helyéről a tervező döntsön,
• ha a teljes tető újul meg, a szigetelés fölé ellenléc és tetőléc kerül a héjazat alá.

A poliuretán éghető anyag, ezért lakott tetőtérben burkolattal kell eltakarni, például gipszkarton álmennyezettel, amit a gipszkartonos szerel fel. A kémény körül a gyártó előírása szerinti távolságot be kell tartani.

A munka nehézségét, és ezzel a végösszeget is, a helyszíni körülmények határozzák meg. Könnyíti a munkát:

• nagy, összefüggő felület kevés áttöréssel,
• száraz, tiszta, nyitott fedélszék jó hozzáféréssel,
• a választott vastagsághoz elég magas szarufák.

Nehezíti viszont:

• tagolt tető tetőablakokkal, manzárdokkal, vápákkal,
• a régi szigetelés eltávolítása vagy az alátétfólia javítása,
• hideg vagy nedves aljzat, ami miatt várni kell, vagy temperálni a teret,
• nehéz megközelítés, amikor a tömlőket lakott házon keresztül kell elvezetni.

A legtöbb gond nem az anyagból, hanem az előkészítésből és a választásból adódik. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy:

• vékonyabb réteget választanak, hogy olcsóbbnak tűnjön az ajánlat, és a tető így nem éri el a szükséges hőszigetelő képességet,
• nedves vagy átfagyott fára szórnak, a hab ekkor rosszabbul tapad és leválhat,
• elmarad a párazáró vagy párafékező réteg, és a szerkezetben nedvesség gyűlik össze,
• a habot közvetlenül a héjazatra szórják, légrés nélkül,
• az ajánlatokat csak a négyzetméterár alapján hasonlítják össze, holott mindegyik más vastagsággal számol.

Ajánlatkérésnél ezért mindig nézd meg, milyen vastagságot és milyen habot ad meg a cég. Csak az azonos vastagságú vagy azonos hőszigetelő képességet vállaló ajánlatok vethetők össze. Kérd el a hab műszaki adatlapját és hasonló tetőkön végzett referenciamunkákat is.

Mielőtt a szigetelést eltakarják, nézd át alaposan. Később már nem férsz hozzá.

• a rétegvastagságot több ponton megmérték, és megfelel a megbeszéltnek,
• a hab összefüggő, nincs benne lyuk, és a talpszelemennél, a gerincnél és az áttöréseknél sem maradt kitöltetlen sarok,
• a hab jól tapad a szarufákhoz, sehol nem válik el,
• a felesleget a szarufák vagy a lécezés síkjáig levágták,
• a héjazat alatti légrés szabadon maradt,
• a kémény környéke a gyártó előírása szerint készült,
• a párazáró vagy párafékező réteg a terv szerint került fel, és csatlakozik a környező szerkezetekhez,
• a kivitelező írásban átadta a felhasznált anyag adatait és a tényleges vastagságot, ez a garancia alapja.