Befújásos szigetelés padlásfödémre és üreges falakba

A befújásos üveggyapot-szigetelés tétele a szigetelőanyag géppel történő befújását jelenti az előkészített felületre vagy egy zárt üregbe. Ide tartozik a gép beállítása az előírt sűrűségre, a tömlő kihúzása, a rétegvastagság megjelölése mérőpálcákon, az egyenletes elterítés, üregek esetén pedig a betöltőnyílások fúrása és lezárása. A végén a kivitelezőnek át kell adnia a vastagság, a felület és a felhasznált zsákok számának adatait, amelyekből a tényleges sűrűség ellenőrizhető.

A tételbe általában nem tartozik bele a födém javítása, a párazáró fólia elhelyezése, a járópallók, a régi feltöltés eltávolítása és az állványozás. Ezeket külön kell megoldani, és a helyszíni felméréskor érdemes megbeszélni, ki végzi el őket.

Fűtetlen padlás alatti födém

Ez a leghálásabb alkalmazás. A padlást nem használják lakásra, a hő a födémen keresztül távozik, a pelyhek pedig egyszerűen elteríthetők a szabad felületen a szükséges vastagságban. Az alacsony ferde tető alatt, ahová térden csúszva sem lehet bejutni, gyakran ez az egyetlen észszerű mód arra, hogy egyáltalán szigetelés kerüljön oda. Fagerendás födémnél nem mindig kell kiszedni a régi feltöltést, ha száraz és szilárd. Elég elegyengetni, és a szigetelést rá lehet fújni.

Ferde tető és tetőtér

A gipszkartonnal vagy deszkával már beburkolt tetőtérbe a szigetelést a szarufák közötti zárt mezőkbe fújják. A teret egyértelműen le kell határolni: alul párazáró réteg és burkolat, felül páraáteresztő fólia, felette pedig átszellőztetett légrés a héjazat alatt. Ilyen rétegrend nélkül a befújás nem ajánlott.

Kétrétegű falazat és faházak

Néhány régebbi háznak kétrétegű külső fala van, közöttük légréssel. A befújásos gyapot a fugákban fúrt nyílásokon keresztül, bontás nélkül jut be ebbe a résbe. Ugyanígy töltik ki a könnyűszerkezetes faházak falait és födémeit is, ahol a lezárás előtt hálót vagy fóliát feszítenek ki, és a szigetelést minden mezőbe befújják. Üreges falaknál azonban a rés állapota dönt: legyen összefüggő, száraz, és ne legyen benne sok habarcs és törmelék, amely megállítaná a pelyheket.

Hol nem megfelelő a befújásos szigetelés

• nedves szerkezetekbe és beázó tető alá, amíg az okot meg nem szüntetik,
• átszellőztetett légrés nélküli ferde tetőbe, például teljes deszkázaton fekvő, szellőzés nélküli bitumenes zsindely alá,
• az esőnek kitett oldalon lévő üreges falba, ahol a víz átjut a külső rétegen, szakember véleménye nélkül,
• járófelületekre pallók vagy teherhordó vázszerkezet nélkül, mert a pelyhek a taposástól összenyomódnak.

A piacon főként háromféle befújásos szigetelőanyaggal találkozhat. Az üveggyapot, például a Knauf Insulation Supafil, az Isover InsulSafe vagy az Ursa PureFloc, könnyű, A1 tűzvédelmi osztályú, nem éghető, és a gyártók szerint szinte nem ülepedik. Az Isover a műszaki adatlapon szabad befújásnál körülbelül 15 kg/m³ sűrűséget, 0,041 W/(m·K) hővezetési tényezőt és S1 ülepedési osztályt ad meg, ami 1 % alatti ülepedést jelent. Előnye az is, hogy a rágcsálók és a rovarok nem kedvelik.

A kőzetgyapot nehezebb és valamivel jobban bírja a magas hőmérsékletet, ezért néha kémények környékén vagy szigorúbb tűzvédelmi követelményeknél választják. Az újrahasznosított papírból készült cellulóz jól tárolja a hőt, de tűz és penész elleni adalékokat tartalmaz, és az ásványgyapot-gyártók adatai szerint erősebben ülepedik. Ezért nagyobb sűrűséggel vagy nagyobb vastagsági tartalékkal kell számolni. Hogy melyik anyagot válassza, az a szerkezettől, a tűzvédelmi követelményektől és attól függ, mit javasol a tervező vagy egy tapasztalt kivitelező.

A vastagságot nem szabad találgatni, számításból vagy legalább a gyártó táblázataiból kell kiindulni. Fűtetlen padlás alatti födémre ma általában 30-40 cm üveggyapotot fújnak. Tájékoztatásul: az Isover InsulSafe műszaki adatlapja 7,5 m²K/W hővezetési ellenálláshoz körülbelül 31 cm, 10 m²K/W-hoz körülbelül 41 cm vastagságot ad meg 15 kg/m³ sűrűség mellett. Ilyen vastagságnál 100 m²-re nagyjából 29-38 zsák fogy.

A zárt üregekbe nagyobb sűrűséggel fújnak, mint a szabad födémre, hogy a pelyhek a teljes teret kitöltsék, és idővel ne tömörödjenek össze. A pontos értéket az adott termék műszaki adatlapja tartalmazza. Egy jó kivitelező a zsákok számából és az üreg térfogatából utólag ki tudja számolni, milyen sűrűséget ért el valójában.

A gyakorlatban előfordul, hogy a brigád szemmértékre fúj, és egy év múlva a réteg vékonyabbnak tűnik a megbeszéltnél. Ezért érdemes ragaszkodni a teljes felületen elosztott mérőpálcákhoz és a zsákok számáról készült feljegyzéshez.

• ürítse ki a padlást a régi holmiktól, hogy az ereszig el lehessen jutni,
• ellenőrizze, hogy a tető sehol nem ázik-e be, és javíttassa meg a sérült cserepeket vagy bádogozást,
• győződjön meg róla, hogy a tető szellőzése az eresznél és a gerincnél szabad marad,
• derítse ki, hol futnak az elektromos kábelek, dobozok és a födémbe süllyesztett lámpák,
• még a befújás előtt döntsön a vezetékekhez, kéményhez és antennához vezető járópallókról,
• biztosítson hozzáférést a géphez, amely általában kint áll a ház mellett vagy egy autón, és a kivitelező kérésének megfelelő konnektort.

Fűtetlen padlás alatti födém

1. Átnézni a födémet és a tetőt, felmérni a felületet, és a számítás vagy a gyártói táblázat alapján kiválasztani a vastagságot.
2. Ellenőrizni a födém légzárását. Alulról összefüggő réteg nélküli fafödémeknél párazáró réteget pótolni vagy legalább az áttöréseket tömíteni.
3. A kémény, a padlásfeljáró és a felmelegedő lámpák körüli területet a gyártó utasításai és a tűzvédelmi előírások szerint körülhatárolni.
4. Az eresznél olyan határolókat elhelyezni, amelyek nem engedik a pelyheket a héjazat alatti szellőző légrésbe.
5. A rétegvastagsággal megjelölt mérőpálcákat elhelyezni, nagyjából néhány négyzetméterenként.
6. A gépet a műszaki adatlap szerinti sűrűségre állítani, és a legtávolabbi ponttól a feljáró felé haladva fújni.
7. A réteget egyenletesen a pálcákon lévő jelekig teríteni, a kész felületre lépés nélkül.
8. A feljáró fedelét leszigetelni és tömíteni, hogy ne szökjön ki rajta a hő.
9. Feljegyezni a felületet, a vastagságot és a zsákok számát, és ezeket az adatokat átadni a tulajdonosnak.

Zárt üreg falban vagy ferde tetőben

1. Endoszkóppal vagy szondával megvizsgálni, milyen mély az üreg, összefüggő és száraz-e.
2. Megtervezni a betöltőnyílások kiosztását úgy, hogy a szigetelés a teljes felületre eljusson.
3. Kifúrni a nyílásokat, falazatnál általában a fugákban.
4. A szigetelést nagyobb sűrűséggel befújni, nyílásról nyílásra, amíg a gép ellenállást nem érzékel.
5. A kitöltést újabb szondával vagy hőkamerával ellenőrizni, amikor a belső és külső hőmérséklet között különbség van.
6. Lezárni a nyílásokat és helyreállítani a felületet.

A helyiségek meleg levegője nedvességet szállít. Ha a födémen át a hideg szigetelésbe jut, ott lecsapódhat. Ezért egyszerű szabály érvényes: alul, a meleg oldalon a szerkezet legyen minél tömörebb, felül pedig a szigetelés szabadon szellőzzön. Vakolt betonfödémnél a légzárás többnyire elegendő. Fagerendás födémnél, deszka- vagy gipszkarton álmennyezetnél általában ragasztott toldásokkal ellátott párazáró fóliát kell pótolni.

A szigetelés felett szellőző térnek kell maradnia. Az eresz és a gerinc szellőzőnyílásait nem szabad befújni, különben a padláson felgyűlik a nedvesség, és a szarufákon megjelenik a penész. A födémen átvezető kábeleket, lámpákat, hővisszanyerős szellőzés csöveit és a kéménytesteket a befújás előtt kell körbetömíteni. Később már senki nem fér hozzájuk.

• a gyártó által előírtnál kisebb sűrűség: a réteg vastagnak látszik, de rosszabbul szigetel, és idővel ülepedhet,
• egyenetlen réteg: a széleken és a gerendák mögött kevesebb szigetelés marad, hideg sávok keletkeznek,
• befújt eresz menti szellőzés: a padlás nem szellőzik, víz csapódik le, a fa nedvesedik,
• alulról tömítetlen födém: a nedves levegő a szigetelésbe jut, és rontja a hatását,
• hiányzó járópallók: az antenna vagy a kémény minden ellenőrzésénél letapossák a szigetelést,
• befújás beázó tető alá: a nedves gyapot nem szigetel, a probléma pedig rejtve marad,
• habarccsal és törmelékkel teli üreg: a pelyhek megakadnak, a falban üres helyek maradnak,
• nincs feljegyzés a felhasználásról: később nem állapítható meg, betartották-e a vastagságot és a sűrűséget.

A gyakorlatban előfordul, hogy a tulajdonos az ajánlatokat csak a négyzetméterár alapján hasonlítja össze. A különbség ilyenkor a vastagságban vagy a sűrűségben van, amely első ránézésre nem látszik. Az összehasonlításnál ezért érdemes rákérdezni a vastagságra, a sűrűségre, a termékre és a 100 m²-re eső zsákszámra.

A befújásos szigetelés gépet és gyakorlott kezelőt igénylő munka, ezért érdemes olyan vállalkozást megbízni, amely építőipari kivitelezési tevékenységre be van jegyezve, saját géppel rendelkezik, és van tapasztalata az adott termékkel. Kérjen írásos ajánlatot a termék nevével, a vastagsággal és a sűrűséggel, a munka végén pedig számlát. Az illetékes hatóságnál érdeklődje meg, szükséges-e valamilyen bejelentés vagy engedély az Ön beavatkozásához, különösen ha az épület külső megjelenése is változik. Társasházban a tetőt és a külső falakat érintő munkákról a közgyűlés és a közös képviselő dönt.

A padlásfödém szigetelésére időről időre állami vagy energiaszolgáltatói támogatási konstrukciók indulnak, amelyek feltételei gyorsan változnak. Hogy éppen elérhető-e ilyen lehetőség és milyen feltételekkel, azt mindig a program hivatalos oldalán ellenőrizze. A támogatások jellemzően megkövetelik, hogy a munkát vállalkozó végezze, és a munka előtti és utáni állapot dokumentálva legyen.

A befújás gépre és tapasztalt kezelőre tartozó munka. A padlás előkészítését azonban a tulajdonos is elvégezheti, így a brigádnak időt, magának pedig a többletórák díját spórolja meg.

1. Kiüríteni a padlást, és a régi holmikat, deszkákat, dobozokat a feljáróig kihordani.
2. Felsöpörni vagy porszívózni a födémet, és eltávolítani az építési törmelék maradványait.
3. Erős eső idején zseblámpával belülről átnézni a tetőt, és feljegyezni azokat a helyeket, ahol átlátszik a fény vagy csöpög a víz.
4. Színes szalaggal megjelölni a födémen átmenő dobozokat, lámpákat és kábeleket.
5. Leragasztani vagy kittel tömíteni az áttörések és a feljáró körüli réseket, hogy ne áramoljon át rajtuk meleg levegő.
6. Egyszerű járópallókat építeni fagerendákból és deszkákból a kéményhez és az antennához úgy, hogy magasabbak legyenek a leendő rétegnél.
7. Lefényképezni az előkészített állapotot, a képek jól jönnek az átvételnél és a támogatási kérelemnél is.

A szabad födémen az ellenőrzés egyszerű. Elég megnézni a mérőpálcákat, hogy a réteg mindenhol eléri-e a jelet, és colstokkal több helyen megmérni. A felület legyen egyenletes, gödrök nélkül a gerendák és a szélek mentén. Az eresz menti szellőzőnyílásoknak szabadnak kell lenniük, a padlásfeljárónak pedig szigeteltnek.

A sűrűséget számítással ellenőrizheti. A zsák tömege szorozva a zsákok számával és osztva a réteg térfogatával nagyjából feleljen meg a műszaki adatlapon szereplő értéknek. A falüregeknél és a ferde tetőnél a legjobb ellenőrzés a hőkamerás vizsgálat az első fűtési idényben. A hideg foltok megmutatják, hol hiányzik a szigetelés, és a kivitelező ott pótolhatja.

Átvételi lista

• a rétegvastagság a teljes felületen megfelel a megállapodásnak,
• a kivitelező átadta a termék nevét, a felületet, a vastagságot és a zsákok számát,
• az eresz és a gerinc menti szellőzés szabad,
• a kémény és a lámpák körül betartották a gyártó szerinti távolságot,
• a padlásfeljáró szigetelt és szorosan záródik,
• az antennához és a kéményhez vezető pallók a szigetelés szintje felett vannak,
• a falakban lévő betöltőnyílások le vannak zárva és helyre vannak állítva,
• sehol nincs beázás nyoma vagy nedves folt.

A NUMIQ árlistában a befújásos üveggyapot-szigetelés négyzetméterenkénti munkadíjként szerepel, apró fogyóanyaggal együtt. Maga a szigetelőanyag, vagyis a gyapotzsákok, külön anyagként számolandó. A munka irányára körülbelül 4 900 Ft/m². Az árak régiónként és településenként eltérnek, Budapesten és a nagyobb városokban jellemzően magasabbak, mint a kisebb településeken.

A munkadíjat leginkább az befolyásolja, hogy szabad födémről vagy zárt üregről van-e szó. Üregeknél hozzájön a fúrás, az ellenőrzés és a nyílások helyreállítása. Számít továbbá a padlás megközelíthetősége, a befújás magassága, a gép távolsága a munkaterülettől, a járópallók és a födémtömítés szükségessége. Az anyagköltség a vastagságtól és a sűrűségtől függ, minél vastagabb a réteg, annál több zsák kell. Az ajánlatok összehasonlításánál ezért fontos, hogy azonos vastagságot és azonos terméket hasonlítson össze.

Ha közben a tetővel is foglalkozik, érdemes elolvasni a Bádogos munkák című cikket. Lakott tetőtérnél befújás helyett gyakran szórt szigetelést választanak, erről szól a Zárt cellás szórt PUR habszigetelés cikk. Ha a homlokzat hőszigetelését is tervezi, nézze meg a Homlokzati hőszigetelés oldalt.