Ablakpárkány bádogozása

Az ablak alatti rész kényes pont, mert itt találkozik az ablaktok, a falazat és a hőszigetelés. Ha ide befolyik a víz, azt nem látod azonnal. Az első jelek, vagyis a nedves foltok a káván vagy a málló vakolat az ablak alatt, általában csak két-három tél után jelentkeznek.

A jól beépített párkány egyszerre több feladatot lát el:

• a vízorron keresztül a homlokzattól távol vezeti el a vizet,
• védi az ablak csatlakozó hézagát a nedvességtől és a fagytól,
• megakadályozza, hogy a víz a hőszigetelésbe szivárogjon,
• lezárja a nyílás alsó részét, és rendezett megjelenést ad az ablaknak.

Miért nem kerül a lemez egyszerűen a falra vagy a habarcsba? Azért, mert a víz mindig megtalálja az utat a párkány alá. Ezért előbb vízzáró szalagot ragasztanak alá. Ez egy tömítő réteg, amely áthidalja a tok, a falazat és a szigetelés találkozását, és még a lemez elhelyezése előtt összefüggő, vízzáró felületet képez. A bádog ehhez képest a második, látható védelem.

Az extrudált alumínium párkányokat ma gyakran használják új házaknál és utólagos hőszigetelésnél is. Formatartók, kész vízorruk van, és nem kell festeni őket. A hő hatására viszont jobban tágulnak, ezzel hosszabb darabok esetén számolni kell.

A horganyzott és a műanyag bevonatú acéllemezt a bádogos műhelyben méretre hajlítja. Egyedi ablakokhoz, zárterkélyekhez és íves nyílásokhoz jó választás. A bevonat jobban bírja a napsütést és a karcolást, az élettartama azonban jellemzően rövidebb, mint az alumíniumé.

A műanyag párkányok könnyűek, és jól megmunkálhatók. A fagy és a napsütés idővel rideggé teszi őket, a színük is kifakul. Hosszabb ablakoknál sűrűbb rögzítés kell, különben behajlanak.

A kő- és betonpárkányokat régi épületeknél választják, vagy ott, ahol a megjelenés és a hosszú élettartam a fő szempont. Nehezek, szilárd aljzatot kívánnak, és a beépítésük is körülményesebb.

A munka sorrendje kötött, minden lépés az előző minőségére épül. A bádogosmunkáknál a vonatkozó MSZ EN szabványokat és a hőszigetelő rendszer gyártójának beépítési előírásait kell követni.

1. Megtisztítani az aljzatot a portól, habarcstól és a régi ragasztótól, majd hagyni kiszáradni.
2. Ellenőrizni a síkot, és az ablaktól kifelé lejtést kialakítani, ez általában legalább 5° körül van.
3. Felmérni a nyílás valódi szélességét a hőszigetelés vastagságával együtt, nem a nyers falazat alapján.
4. Alapozni az aljzatot, és a vízzáró szalagot teljes felületen, buborék és gyűrődés nélkül felragasztani úgy, hogy az oldalsó kávákba is felhúzódjon.
5. A párkányt ragasztóba vagy tömítőszalagra fektetni, a hátsó élét az ablaktok alá vagy az előkészített hornyba tolni.
6. A párkányt az oldalakon rögzíteni, soha nem azon a felületen át, amelyen a víz lefolyik, és hosszabb daraboknál helyet hagyni a hőtágulásnak.
7. Az oldalsó végzárókat tömítőanyagra vagy ragasztóra felhelyezni, és ellenőrizni a csatlakozást a kávához.

A lejtés a legfontosabb. Ha nincs, a víz megáll a párkányon, és a tok alá préselődik, ezt pedig semmilyen későbbi lépés nem hozza helyre. A homlokzat síkján túli kinyúlás az előírások szerint általában legalább 30 mm körül van, az időjárásnak kitett oldalakon a gyakorlatban valamivel több válik be.

Mikor kerüljön fel a párkány? Általában a hőszigetelés után, de még a végső vakolat előtt. Ha korábban szerelik fel, az állványról végzett munka közben könnyen megsérül. Ha később, akkor bele kell nyúlni a kész homlokzatba. A védőfóliát hagyd rajta a homlokzati munkák végéig, de ne sokkal tovább, mert a napon ráéghet a lemezre.

A munka nehézsége, és így a költsége is, az adott helyzettől függ:

• vastag hőszigetelésnél a szélesebb párkány több rögzítést és pontosabb lejtést igényel,
• a magasban végzett munkához állvány vagy emelőkosár kell,
• a zárterkélyek, íves és egyedi formák a gyártást és a szerelést is meghosszabbítják,
• az egyenetlen vagy sérült aljzatot előbb javítani kell,
• a nehéz kőelemeket nehezebb mozgatni és beépíteni,
• sok egyforma ablaknál viszont gyorsabban halad a munka.

Ajánlatok összehasonlításakor nézd meg, hogy a bádogozás külön tételként szerepel-e, és benne van-e a vízzáró szalag, a lejtés kialakítása és az oldalsó végzárók. Gyakran kimarad a régi párkányok bontása, az ablak körüli XPS káva és az állvány is.

• kicsi vagy hiányzó lejtés, a víz megáll, a tok alá szivárog, és a káva nedvesedik,
• kihagyott vízzáró szalag, a víz egyenesen a hézagba és a szigetelésbe jut,
• rövid kinyúlás, a víz a vakolaton folyik le, amely koszolódik és mállik,
• merev rögzítés tágulási hézag nélkül, a lemez a hőingadozástól hullámosodik, reped és meglazul,
• szárazon felrakott végzárók, az első télen meglazulnak, és a víz befolyik a kávába,
• hiányzó hangcsillapító szalag a lemez alatt, az esőcseppek hangosan dobolnak, ami főleg a hálószobában zavaró,
• a nyers falazat alapján rendelt párkány, a hőszigetelés után rövid lesz, és várni kell az újra.

A beázott káva javítása a párkány leszerelésével, az aljzat kiszárításával és a homlokzat újbóli javításával jár. Ezen a részleten ezért nem éri meg spórolni.

Egy-két földszinti ablaknál magad is megoldhatod, ha a földről vagy alacsony, stabil dobogóról dolgozol. Emeleti ablakokhoz és egész homlokzatokhoz hívj bádogost. Dolgozz nyugodtan, mert a lejtés és a szalagcsatlakozás hibái csak később derülnek ki.

1. Óvatosan leszerelni a régi párkányt és a végzárókat, az ablaktok sérülése nélkül.
2. Megtisztítani és kiszárítani az aljzatot, eltávolítani a habarcs- és ragasztómaradványokat.
3. Kiegyenlíteni az aljzatot, és az ablaktól kifelé lejtést kialakítani.
4. Felmérni a szélességet és a mélységet a hőszigeteléssel és a homlokzaton túli kinyúlással együtt.
5. Alapozni az aljzatot, és a gyártó utasításai szerint felragasztani a vízzáró szalagot, az oldalsó kávákba is felhúzva.
6. Felragasztani a hangcsillapító szalagot, a párkányt ragasztóba fektetni, a hátsó élét a tok alá tolni.
7. A párkányt az oldalakon rögzíteni, és hézagot hagyni a tágulásnak.
8. Az oldalsó végzárókat tömítőanyagra felhelyezni, és a csatlakozásokat utántömíteni.
9. Egy kevés vizet önteni a párkányra, és figyelni, hogy a vízorr felé folyik-e.

• a párkányra öntött víz magától elfolyik az ablaktól, és sehol nem áll meg,
• a vízorr túlnyúlik a homlokzaton, és a víz nem a vakolaton folyik le,
• a hátsó él a tok alá van tolva, és a csatlakozás tömör,
• az oldalsó végzárók szilárdan fel vannak ragasztva és tömítve,
• a lemez nem hullámos, nem mozog, és kopogtatásra nem zörög,
• a felület nincs megkarcolva vagy behorpasztva,
• a védőfólia le van szedve,
• vannak fotóid a felragasztott vízzáró szalagról, mielőtt a lemez letakarta.