Ereszcsatorna lefolyócső szerelése

A menet fém és műanyag rendszereknél is hasonló, főleg az elemek összekötésének módja tér el. A bádogos általában fentről lefelé halad:

1. Kijelölni a cső helyét, és függővel vagy lézerrel felrajzolni a függőlegest a lefolyócsonktól a talajig, ablakoktól, lámpáktól és közműbekötésektől távol.
2. Ellenőrizni az ereszcsatorna lejtését a lefolyócsonk felé, ez általában folyóméterenként nagyjából 3-5 mm, a csonkot pedig a legmélyebb pontra tenni úgy, hogy ne a tartóvas élén feküdjön.
3. Az eresz kinyúlását két könyökkel, úgynevezett hattyúnyakkal áthidalni, a köztes csődarabot pedig csak száraz próbaillesztés után vágni pontos hosszra.
4. A csőbilincseket teherhordó falazatba vagy betonba rögzíteni, jellemzően legfeljebb kb. 2 méterenként, műanyag csőnél inkább sűrűbben.
5. A csöveket úgy összeilleszteni, hogy mindig a felső cső csússzon bele az alsó tokjába, műanyagnál pedig meghagyni a gyártó szerinti hőtágulási hézagot.
6. Kb. egy méterrel a talaj felett tisztítóidomot beépíteni, alá kifolyóidomot vagy a földbe menő vezeték csatlakozását.
7. Vizet önteni az ereszcsatornába, és megnézni, hogy minden toldás tömít-e.

A bilincs közvetlenül a toldás tokja alá kerül, nem a cső közepére. Erősen kell meghúzni, de nem ütközésig, mert a csőnek hőmérséklet-változáskor kicsit mozognia kell. A szorosan befogott lefolyócső fagyban gyakran épp a toldásnál reped el.

A cső átmérőjét nem a szomszéd háza alapján érdemes meghatározni, hanem annak a tetőfelületnek a vízszintes vetülete szerint, amelyet az adott cső vezet le. A gyártók az ereszcsatornát és a lefolyócsövet összetartozó méretpárokban kínálják, ezeket érdemes betartani. A széles ereszcsatorna alatti szűk cső felhőszakadáskor szűk keresztmetszetté válik, és a víz átbukik a csatorna peremén. Nagy tetőfelületnél általában egy második lefolyó egy másik helyen a jó megoldás, nem az egyre vastagabb cső. Lapostetőnél és tagolt tetőnél a méretezés tervezői feladat, alapja az MSZ EN 12056-3 szabvány.

• horganyzott acéllemez, egyszerű fém megoldás, de vigyázni kell, hogy a cinkréteg ne karcolódjon meg,
• műanyag bevonatos acéllemez, a gyakorlatban elterjedt kompromisszum a tartósság és a megjelenés között, sokféle színben kapható,
• műanyag (PVC), könnyű és nem korrodál, viszont jobban tágul a melegtől és fagyban ridegebb, inkább alacsonyabb épületekre, garázsra, előtetőre való,
• alumínium és réz, nagyon hosszú élettartamú anyagok, amelyek tapasztalt bádogost kívánnak.

A kör keresztmetszetű cső a megszokott megoldás, ebben folyik a víz a legkisebb ellenállással. A szögletes lefolyót főleg a látvány miatt választják modern házakhoz. Azonos méretnél valamivel kisebb a kapacitása, és szűkebb a kiegészítők választéka.

A csőnek valahol véget kell érnie, és a legtöbb gond éppen itt keletkezik. A közvetlenül a ház tövében kifolyó víz évekig áztatja a talajt az alap mellett, rongálja a lábazatot és a pince vagy az alap vízszigetelését.

Szabad kifolyás a talajra akkor működik, ha a terep lejt a háztól, a kifolyó alatt burkolt felület vagy járda van, és a víz legalább nagyjából egy méterre elfolyik az alaptól. Ne a szomszéd telkére, és ne a közjárdára irányítsd, ahol télen ráfagy.

Bekötés a csapadékvíz-csatornába megbízható megoldás, de a lefolyócső és a földbe menő vezeték közé homokfogó (hordalékfogó) kell, amely megfogja a lombot és a mohát, mielőtt eltömné a vezetéket. Sok magyar településen a csapadékvíz nyílt árokba vagy külön csapadékcsatornába kerül, a szennyvízcsatornába nem való.

Elszikkasztás a telken ott jó választás, ahol nincs csatorna, vagy a bekötés nem megoldható. A szikkasztót a talaj vízáteresztő képessége alapján kell megtervezni, és biztonságos távolságra kell tenni az alaptól és a kúttól is. Az esővíz nem való az emésztőgödörbe, a zárt szennyvíztárolóba vagy a házi szennyvíztisztítóba. Ivóvizes kútba pedig egyáltalán ne vezesd.

A legegyszerűbb eset a földszintes ház, ahol létráról elérhető minden, kör keresztmetszetű cső szokásos anyagból és szabad kifolyás a talajra. Hosszabb és nehezebb a munka, ha:

• magasabb a ház, és állvány vagy emelőkosár kell,
• hőszigetelt a homlokzat, és a bilincseket hosszabbított tiplikkel a szigetelésen át a teherhordó falba kell rögzíteni,
• a régi csövet le kell szerelni és el kell szállítani,
• réz vagy alumínium a rendszer, ami pontosabb megmunkálást igényel,
• a lefolyó a homlokzatba rejtett, vagy lapostetőnél az attikán halad át, ahol minden részlet érzékenyebb a beázásra,
• földbe menő vezetékbe kell bekötni homokfogóval.

Homlokzati hőszigeteléskor érdemes a rögzítési pontokat már a homlokzati munkák alatt előkészíteni, és a helyüket lefényképezni. Utólag vastag polisztirol rétegen át keresni a teherhordó falat lassú, és sérti a kész homlokzatot.

A legtöbb hiba nem a rossz anyag, hanem egy elhanyagolt részlet miatt jön létre. A gyakorlatban gyakran látni ezeket:

• fordított toldás, amikor az alsó cső megy bele a felsőbe, és minden esőnél a toldáson át folyik a víz a homlokzatra,
• csak a vakolatba vagy a polisztirolba rögzített bilincsek, amelyeket a hó és a jég súlya egy darab homlokzattal együtt kitép,
• túl nagy bilincstávolság, amitől a fémcső meghajlik, a műanyag pedig deformálódik,
• nulla vagy fordított lejtésű ereszcsatorna, amelyben áll a víz, leülepszik a szennyeződés, és télen befagy,
• hiányzó tisztítóidom, ami miatt az első dugulásnál szét kell szedni a csövet,
• a lábazatnál kifolyó víz lejtés és járda nélkül.

Ha egy meglévő lefolyó rendszeresen átfolyik, az ok gyakran máshol van, mint ahol a baj látszik. Jellemzően alulméretezett cső vagy rossz csatornalejtés áll a háttérben.

Átvételkor kérj vödörrel vagy kerti slaggal esőszimulációt, és nézd végig a következőket:

• a víz az ereszcsatornában sehol nem áll, és folyamatosan a lefolyócsonk felé folyik,
• a lefolyócsonkban van lombfogó szűrő,
• egyik toldás sem szivárog, főleg az eresz alatti könyököknél,
• a felső csövek az alsók tokjába vannak dugva,
• a bilincsek teherhordó falban vannak, a tokok alatt ülnek, és a cső bennük kicsit elmozdítható,
• a cső függőleges, és nem ér hozzá lámpához vagy közműbekötéshez,
• a tisztítóidom be van építve, és a fedele nyitható,
• a víz elég messze folyik ki az alaptól, vagy a homokfogóba jut.