Függő ereszcsatorna szerelése

Az ereszcsatorna nem egyetlen darab lemez. Rendszerként működik, és minden elemnek pontosan illeszkednie kell a következőhöz:

• csatornatartók, amelyek a csatornát tartják, és meghatározzák a lejtését,
• maga a csatorna a hosszirányú toldóelemekkel,
• véglezárók, amelyek a csatorna két végét zárják,
• lefolyócsonk, amelyen át a víz a lefolyócsőbe jut,
• sarokelemek, ha a tető nem egyszerű nyeregtető.

A magyar családi házakon a függő ereszcsatorna a megszokott megoldás. Jól látható, könnyen tisztítható, és ha baj van vele, az túlfolyásként jelentkezik, nem a tetőszerkezetbe szivárgó vízként, mint a rejtett csatornáknál. Ereszkiállással rendelkező magastetőnél ezért észszerű választás.

A lépések sorrendje számít. Ha a csonk helyét vagy a csatorna hosszát csak az elemek összeillesztése után tisztázzák, gyakran több méternyi rendszert kell újra szétszedni.

1. Lemérni az eresz hosszát, és kijelölni a lefolyócső helyét. Irányadó szabályként egy lefolyó nagyjából 10 méter csatornát szolgál ki, a pontos értéket a gyártó adja meg.
2. Felszerelni az első tartót a legmagasabb ponton, általában a lefolyótól távolabbi végen.
3. Kiszámolni a szintkülönbséget: a csatorna hosszát méterben megszorozni a választott lejtéssel, ez általában 2 és 5 mm között van méterenként. 8 méternél és 3 mm-es lejtésnél ez 24 mm.
4. A csonk melletti utolsó tartót ennyivel lejjebb rögzíteni, majd a két szélső tartó közé kőművessinórt kifeszíteni.
5. A köztes tartókat pontosan a sinór mentén elhelyezni. A hosszú tartókat tartóhajlítóval hajlítani, ne kalapáccsal, hogy a bevonat ne sérüljön.
6. A csonk nyílását a legalacsonyabb ponton kivágni, a csatorna végétől a gyártó által előírt távolságra, az éleket elsimítani és kissé lefelé hajlítani.
7. A csatornát a legmagasabb ponttól a csonk felé haladva a tartókba helyezni: a hátsó peremet becsúsztatni, az elsőt a tartó nyelvével rögzíteni.
8. Az elemeket gumitömítéses rendszertoldókkal összekötni, a véglezárókat felhelyezni és tömíteni.
9. Bekötni a lefolyócsövet, és vízpróbát végezni.

A tartókat legalább két csavarral rögzítik, hosszú tartóknál általában hárommal. A csavar legyen rozsdamentes vagy horganyzott, a sima fekete facsavar a szabadban hamar korrodál.

Milyen méretű csatornát válassz

A méretet nem a külső alapján választják, hanem a vízelvezetésbe bekötött tetőfelület szerint. Az alaprajzi felület számít, vagyis a tető felülnézetből, nem a lejtős felület. Ehhez minden gyártónak van táblázata. Nagyobb családi házakon gyakran 150 mm-es csatorna kerül fel. Meredek tetőn a víz gyorsabban fut le, ezért ott érdemes egy mérettel nagyobbat választani.

Horganyzott acél, alumínium, réz vagy műanyag

• A horganyzott, festett acéllemez elterjedt, erős, és jól bírja a havat.
• Az alumínium könnyű és nem rozsdásodik, viszont pontos bádogosmunkát igényel.
• A réz és a titáncink inkább igényesebb építészetű vagy műemlék jellegű épületekre kerül.
• A műanyag csendes és könnyű, főleg garázsra, előtetőre, kisebb házra való. Melegben erősen tágul, ezért dilatációs elemek kellenek hozzá. Az árnyékos északi oldalon, ahol a hó sokáig megmarad, sérülékenyebb.

Félkör vagy szögletes profil

A félkör keresztmetszetű csatorna jobban öntisztul, a szennyeződés nem ragad meg a sarkokban. A szögletes azonos szélességnél több vizet fogad be, és jól illik a modern házakhoz, de alaposabban kell tisztítani. Az alakot tehát a ház stílusa, a méretet a tetőfelület alapján érdemes eldönteni.

Tartótípusok

A hosszú, szarufára szerelhető tartókat a tetőfedés előtt rögzítik a szarufához vagy a léchez, ezek a legteherbíróbbak. A rövid homlokdeszkás tartókat a homlokdeszkába csavarozzák, így kész tetőre is felszerelhetők, de a teherbírásuk a deszka állapotán múlik. A tartót mindig ugyanattól a gyártótól vedd, mint a csatornát. Néhány milliméter profileltérés is elég ahhoz, hogy a csatorna ne üljön fel rendesen.

A legegyszerűbb helyzet az új tető: a tartók még a fedés előtt felkerülnek, a homlokzat nincs kész, és a bádogos az amúgy is álló állványról dolgozik. A munkát viszont hosszabbá és drágábbá teszi:

• az emeletes ház, amikor állvány vagy emelőkosár kell,
• a tagolt tető élgerincekkel, tetőablakokkal, több szinttel,
• a régi csatorna és tartók bontása,
• a korhadt vagy görbe homlokdeszka, amelyet előbb javítani kell,
• a szerelés kész tetőfedésre, amikor a hosszú tartók már nem használhatók,
• a korlátozott hozzáférés, például szomszédos telek vagy járda fölött.

Az ereszcsatorna szerelése magasban végzett munka, ezért bízd megfelelő felszereléssel és biztosítással dolgozó bádogosra. Társasházban a csatorna közös tulajdon, a cserét a közös képviselő szervezi, nem az egyes lakástulajdonos.

Az ereszcsatornák gondjainak többsége nem az anyagból, hanem a szerelés részleteiből fakad. Ezek a hibák fordulnak elő legtöbbször:

• Lejtés nélküli vagy fordított lejtésű csatorna. Megáll benne a víz, lerakódik a szennyeződés, télen befagy.
• Túl nagy tartótávolság. Nedves hó alatt a csatorna belóg. Általában nagyjából 50-80 cm-enként tesznek tartót, műanyagnál és havas vidéken sűrűbben, a pontos értéket a gyártó határozza meg.
• Túl magasra szerelt csatorna. Zivatarnál a víz átugrik az első peremen, és a homlokzaton folyik le. A csatorna felső pereme valamivel a tetőfedés meghosszabbított síkja alatt legyen.
• Csak szilikonnal tömített toldások. A tömítőanyag csak kiegészíti a gumitömítést, önmagában néhány szezon után elenged.
• Hiányzó dilatáció műanyagnál. Nyáron a profil kidomborodik, a toldások szétnyílnak. A toldóelemeken általában jelölés mutatja, mekkora hézagot kell hagyni a szereléskori hőmérséklet szerint.
• Szerelés fagyban. Nagyjából 5 °C alatt a műanyag rideggé válik, a tömítőanyagok rosszul tapadnak.
• Különböző gyártók elemeinek keverése. Gyakori oka a szivárgásnak.

Átvétel előtt engedj tömlőből vizet a csatorna legtávolabbi végébe legalább néhány percig, és nézd meg a csatornát távolabbról is. Ellenőrizd, hogy:

• a víz folyamatosan a csonk felé folyik, és nem marad tócsa a csatornában,
• a toldásoknál, véglezáróknál és a csonknál nem csöpög,
• teljes vízhozamnál sem folyik át a víz az első peremen,
• a csatorna messziről nézve egyenes, nincs benne belógás vagy hullámosság,
• a tartók egyenletesen helyezkednek el, a végeknél és a csonk két oldalán is,
• a tartók nem emelik meg a tetőfedést, és nem zárják el a tető szellőzőrését,
• a csavarok rozsdamentesek vagy horganyzottak,
• a környék rendben van, a tetőfedés és a homlokzat nem sérült.

Ha lehet, fényképezd le a tartókat, mielőtt a fedés rájuk kerül. Reklamációnál vagy későbbi tetőmunkáknál jól jönnek a képek.