Attika bádogozása lapostetőn

Az attika falazata vagy betonja nem arra készült, hogy közvetlenül ráessen az eső. A víz beszivárogna a felső élbe, télen megfagyna, és a falazat lassan morzsolódni kezdene. A homlokzaton foltok, leváló vakolat, a legfelső szint mennyezete alatt pedig nedves foltok jelennének meg.

A bádogozásnak ezért több feladata van:

• teljes szélességben lefedi az attika felső élét,
• a vizet a tető felé vezeti, nem a homlokzatra,
• eltakarja és védi az attikára felhúzott vízszigetelést az UV-sugárzástól és a sérülésektől,
• a tető és az attika találkozását egy zárt, vízzáró egységgé teszi.

A lemez és a vízszigetelés itt egy rendszerként működik. A szigetelést az attika belső oldalán felhúzzák, a lemez pedig felülről takarja. Ha az egyik réteg hibás, a másik is megsínyli. Ugyanilyen fontos, hogy a bádogozás megszakítás nélkül fusson körbe, a sarkokkal és a lezárásokkal együtt. Minden rés olyan pont, ahol a víz utat talál magának.

Az anyag meghatározza az élettartamot, a megjelenést, és azt is, hogyan csatlakozik a lemez a tetőszigeteléshez.

• Horganyzott acéllemez: hagyományos, szilárd megoldás. További felületvédelem nélkül azonban idővel korrodál, ezért ma ritkábban használják.
• Színes bevonatú (festett) lemez: horganyzott lemez színes védőréteggel. Jobban ellenáll a korróziónak, és a homlokzat vagy az ablakok színéhez igazítható.
• PVC-bevonatos lemez: PVC-fóliás vízszigetelésű tetőkhöz való. A fóliát forró levegővel közvetlenül a lemez felületére hegesztik, így a lemez és a szigetelés kapcsolata valóban vízzáró. Ne keverd össze a sima festett lemezzel, arra a fólia nem hegeszthető.
• Alumínium: könnyű, nem rozsdásodik, jól tartja a formáját. Modern épületekhez illik, ahol számít a kis súly és a letisztult megjelenés.
• Titáncink: nagyon tartós anyag szürke patinával. Tapasztalt bádogost kíván, mert másképp kell megmunkálni, mint az acéllemezt.
• Réz: nagyon hosszú élettartam és jellegzetes megjelenés, inkább reprezentatív és műemlék jellegű épületekre.

A szomszédos elemekre is gondolj. Rézről ne folyjon víz horganyzott felületre, mert a cink így gyorsan korrodál. A rögzítőelemek is a lemezzel összeférő anyagból legyenek.

Az anyagon túl a rendszer is eltérhet. A hagyományos bádogozást méretre hajlítják a műhelyben vagy a helyszínen. A gyári rendszerekben előre gyártott attikaprofilok, sarokelemek és végzáró darabok vannak, ezek gyorsítják a szerelést, és kevesebb a hibalehetőség a formázásnál.

A munka sorrendjét az határozza meg, hogy minden réteg takarja az alatta lévőt, és a víz mindig cserépszerűen, átfedéseken át folyjon lefelé.

1. Az aljzat előkészítése. A bádogos vagy a tetőfedő átnézi az attika felső felületét. Szilárdnak, tisztának és száraznak kell lennie, laza darabok nélkül. Hőszigetelt attikán gyakran fapallót vagy deszkát rögzítenek a tetejére, ez ad egyenes alapot a lemeznek.
2. A lejtés kialakítása. Az attika felső felülete a tető belseje felé lejt. Enyhe dőlés elég, általában néhány fok, a rendszer gyártójának ajánlása szerint. Így a víz a tetőre, onnan pedig a lefolyókba jut.
3. A vízszigetelés felvezetése. A bitumenes lemezt vagy a fóliát az attika belső oldalán felhúzzák, ideális esetben egészen a felső élen át.
4. Rögzítőelemek. Az aljzatra tartókarmokat vagy befogó sínt (indítósávot) erősítenek. A lemezt ezekbe akasztják, így nem kell felülről átfúrni, ahol minden csavar beázási pont lehetne.
5. A lemez szerelése. Az egyes darabokat átfedéssel vagy korcolással kötik össze. Bizonyos távolságonként, az anyagtól és a gyártótól függően, dilatációs illesztést hagynak, hogy a lemez a hőmérséklet változásával szabadon tágulhasson.
6. Sarkok és lezárások. A belső és külső sarkokat, a falcsatlakozásokat és a végzárásokat külön kezelik, célszerűen gyári idomokkal vagy gondosan elkészített darabokkal.
7. A szigetelés csatlakozásának lezárása. PVC-bevonatos lemeznél a fóliát a lemezre hegesztik, más rendszereknél a csatlakozást a gyártó technológiája szerint takarják és tömítik.

Az attika bádogozása magasban, a tető szélén végzett munka. Állvány vagy más leesés elleni védelem kell hozzá, ezért bízd olyan bádogosra, akinek megvan ehhez a felszerelése és a gyakorlata.

A jó lemez sem segít, ha rossz a formája. A bádogozás szélessége az attika vastagságából adódik, a hőszigeteléssel együtt, és abból, hogy a lemez mennyire nyúljon túl mindkét oldalon.

A külső oldalon a lemeznek csepegtetőt kell képeznie, vagyis a homlokzattól elálló, visszahajtott élt. Erről a víz a levegőbe csöpög, és nem folyik le a vakolaton. Ha a csepegtető hiányzik, vagy túl közel van a falhoz, a homlokzaton idővel sötét csíkok és nedvesség jelenik meg.

Miért befelé lejt az attika teteje, és nem kifelé? A tető vize úgyis a lefolyókban és az ejtőcsövekben gyűlik össze. Ha az attika a homlokzat felé lejtene, a felső felületre hulló összes eső a falon folyna le. A lejtésnek egyenletesnek kell lennie, olyan pontok nélkül, ahol a víz megáll és télen megfagy.

A bádogozás nehézsége, és ezzel a munkaigénye, több dologtól függ:

• a kerület hossza és tagoltsága: az egyenes, sarkok nélküli attika egyszerű, minden sarok, beugró vagy áttörés időt visz el,
• az aljzat állapota: a málló falazatot vagy a hiányzó lejtést előbb javítani kell,
• a régi lemez bontása: az eredeti bádogozás leszedése és elszállítása külön munka,
• magasság és megközelíthetőség: magas épület vagy szűk telek bonyolultabb állványozást jelent,
• az anyag: a titáncink és a réz megmunkálása nehezebb, mint a hagyományos lemezé.

Társasházban az attika bádogozásáról közösen döntenek a tulajdonosok, ezért először a közös képviselővel beszélj. Ha a munkát a tető vagy az attika hőszigetelésével együtt végeztetik, érdemes utánanézni az aktuális energetikai felújítási támogatásoknak, mert ezek feltételei időről időre változnak.

• Homlokzat felé lejtés vagy lejtés hiánya: a víz megáll az attikán, lefolyik a falon, a falazat átnedvesedik.
• Hiányzó vagy túl rövid csepegtető: a homlokzaton megjelennek a lefolyó víz nyomai.
• Túl keskeny lemez: az attika vagy a hőszigetelés éle fedetlen marad.
• Felülről, tömítés nélkül becsavarozott lemez: minden furat utat nyit a víznek.
• Merev rögzítés dilatáció nélkül: a lemez nyáron és télen hullámosodik, az illesztések felrepednek.
• Elnagyolt sarkok: a rosszul átfedett saroktoldások tipikus beázási pontok.
• Az él alatt végződő vízszigetelés: rés marad a fólia és a lemez között.
• Össze nem illő fémek: a korrózió csak néhány év múlva jelentkezik.

Átvételkor nézd meg a bádogozást a tetőről és a földről is, és ellenőrizd, hogy:

• a lemez megszakítás és rés nélkül fut körbe a teljes kerületen,
• a felső felület láthatóan a tető felé lejt,
• a csepegtető teljes hosszában eláll a homlokzattól,
• a sarkok és a lezárások zártak és szépen illeszkednek,
• az illesztéseknél van átfedés vagy korcolás, a dilatációk megfelelő helyen vannak,
• a lemez tetején nincsenek felesleges furatok vagy tömítetlen csavarok,
• a vízszigetelés a lemez alá van vezetve, és a csatlakozás le van zárva,
• a lemez nem karcos, nem horpadt és nem deformálódott,
• eső után nem áll víz az attikán, és a homlokzaton nincs új folyásnyom,
• a tetőről és a környékről összeszedték a lemezhulladékot és a csavarokat.