Keményített PTN farostlemez (hő- és hangszigetelés, 20 mm)

A lemezt előkészített, sík és száraz aljzatra fektetik. Egymás mellé, szorosan illesztve kerülnek le, átfedés nélkül, sorokban, eltolt illesztésekkel, hasonlóan a laminált padlóhoz. A falak mentén dilatációs hézag marad, általában nagyjából 5 és 10 mm között. Ide kerül a habból készült peremszigetelő szalag, amely elválasztja a padlót a faltól, így a lépések zaja nem jut át a falazatba.

A lemezeket többnyire nem ragasztják és nem rögzítik. Pontszerű ragasztást vagy kétoldalas szalagot csak akkor érdemes használni, ha a gyártó ezt kifejezetten előírja, például nagyobb terhelésnél vagy egy adott rendszerben. Semmi nem szárad és nem köt, így a fektetés után rögtön jöhet a következő réteg.

Miért segít a zaj ellen? A burkolat és a födém közötti puhább, rugalmas réteg elnyeli a járásból eredő ütések egy részét. Ezért hívják lépéshangszigetelésnek. A 20 mm-es réteg hőszigetelő hatása inkább kiegészítő: a padló tapintásra kevésbé hideg, de egy fűtetlen pince vagy a talaj feletti padló rendes hőszigetelését nem pótolja.

Azt, hogy a burkolat közvetlenül a PTN lemezre kerülhet-e, a gyártó határozza meg. Egyes laminált és vinyl padlóknál ez megengedett, máskor előbb egy teherelosztó réteget kell lerakni, jellemzően OSB lapot vagy gipszrost padlólapot. A teherelosztó réteg főleg nehéz bútorok és konyhabútor alatt, illetve vékony vinyl alatt fontos, mert az máskülönben a puhább alapon minden nyomot átvenne. Click vinylnél és laminált padlónál azt is nézd meg, hogy a burkolat gyártója engedi-e az ilyen vastag alátétet. Sok rendszer csak vékony alátéttel számol, vastagabbnál elveszhet a garancia.

• Polisztirol (EPS): jól szigetel hőre, főleg betonos vagy anhidrites esztrich alá kerül. Teherelosztó réteg nélküli száraz úsztatott padló alatt pontszerűen benyomódik, és a lépéseket is gyengébben tompítja.
• Ásványgyapot: kiválóan csillapítja a hangot, de nem járható. Vázszerkezetbe és gerendák közé való, nem közvetlenül a burkolat alá.
• Parafa és vékony alátétek: rugalmasak és vékonyak, akkor jók, ha spórolni kell a magassággal. A hang- és hőszigetelést érezhetően általában nem javítják.
• Kombinálva akusztikai fóliával: lakások között néha egy vékony akusztikai fóliát is betesznek, ami tovább javítja a hangszigetelést.

Padlófűtésnél a fűtött esztrichre ne tegyél PTN lemezt, hacsak a gyártó kifejezetten meg nem engedi. A szigetelés visszatartaná a hőt, aminek a helyiségbe kellene jutnia.

A legtöbb munka és gond az aljzattal van. A sík, szilárd és száraz beton vagy esztrich gyors fektetést jelent. Ha púpos, gödrös, vagy régi ragasztó maradt rajta, előbb meg kell tisztítani és ki kell egyenlíteni. A kisebb egyenetlenségeket önterülő aljzatkiegyenlítő oldja meg alapozott felületen, a nagyobb szintkülönbségeket száraz kiegyenlítő feltöltés. A kiegyenlítőnek viszont száradnia kell, így a száraz fektetés előnye részben elvész.

A munkát az is nehezíti, ha:

• nedves az aljzat, például friss esztrich vagy talajon fekvő padló, ahol a gyártó előírása szerint PE fóliás párazáró is kell,
• sok a sarok, fülke, átmenet és radiátorcső, ami pontos vágást igényel,
• az ajtókat le kell vágni és az átmeneteket meg kell oldani, mert a padló a lemez és az új burkolat vastagságával megemelkedik,
• ki kell üríteni a szobát, és le kell bontani a régi padlót és szegélyléceket.

Egy nagy, szabályos, előkészített aljzatú helyiség viszont egyszerű és gyorsan megvan.

Ha szilárd, száraz és sík az aljzat, a fektetést magad is meg tudod csinálni. Ha a nedvességben vagy a síkban nem vagy biztos, nézesd meg az aljzatot egy burkolóval.

1. A lemezeket bevinni a helyiségbe, és ott hagyni a gyártó útmutatása szerint, általában legalább néhány órán át, hogy felvegyék a szoba hőmérsékletét és páratartalmát.
2. Leszedni a régi szegélyléceket, felporszívózni az aljzatot, és lekaparni a ragasztó- és habarcsmaradékokat.
3. Hosszú léccel vagy vízmértékkel ellenőrizni a síkot, és az egyenetlenségeket előre kiegyenlíteni.
4. Ha a gyártó előírja, a PE fóliát átfedéssel leteríteni, a falakra felhajtva.
5. A helyiség kerületén felragasztani a peremszigetelő szalagot.
6. Egy sarokban kezdeni, és a lemezeket szorosan illesztve, sorokban, eltolt illesztésekkel lerakni.
7. A szélső darabokat éles késsel vagy fűrésszel úgy méretre vágni, hogy a falnál megmaradjon a dilatációs hézag.
8. Végigjárni az egész felületet, és kicserélni a mozgó vagy magasabban ülő darabokat.
9. A gyártó útmutatása szerint folytatni a teherelosztó réteggel vagy a burkolattal.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a lemez alatti hiba csak a kész padlón látszik meg, amikor a javítás már feleslegesen nehéz.

• Kavics és por a lemezek alatt: pontszerű kiemelkedéseket okoz, ott a padló rugózik és nyikorog.
• Hiányzó dilatáció: a padlónak nincs hova mozognia, a falak mentén és a sarkokban felpúposodik, a lépések zaja pedig átmegy a falakba.
• Túl puha rétegrend nehéz burkolat alatt: teherelosztó réteg nélkül a szigetelés fokozatosan benyomódik, és a burkolat az illesztéseknél megreped.
• Védelem nélküli nedves aljzat: a farostanyag felszívja a nedvességet, deformálódik és elveszíti a tulajdonságait.
• Egy vonalba eső illesztések: ha a lemezek illesztése nincs eltolva, hosszú gyenge vonalak alakulnak ki.
• Elfelejtett magasság: az ajtók súrolják a padlót, a helyiségek közötti átmeneteknél pedig lépcső keletkezik.

A burkolat lerakása előtt járd végig az egész felületet, és nézd meg:

• sehol nem rugóznak vagy mozognak-e a lemezek a láb alatt,
• szorosan illeszkednek-e a lemezek, és nincs-e köztük nagyobb rés,
• el vannak-e tolva az illesztések a szomszédos sorokban,
• sík-e a felület, és nincs-e lépcső a lemezek között,
• körben mindenhol megvan-e a dilatációs hézag a peremszigetelő szalaggal,
• ha elő van írva, ép-e a fólia, és fel van-e hajtva a falakra,
• meg vannak-e oldva az ajtóknál az átmenetek és a padló magassága az ajtótokhoz képest.