Peremszigetelő szalag a falak mentén

A padlóban minden anyag dolgozik. Melegben kicsit kitágul, hidegben összehúzódik, a frissen öntött anyag pedig száradás közben ráadásul enyhén zsugorodik. Ha az aljzatot keményen a falig öntik, ezeknek a mozgásoknak nincs hová menniük. A feszültség ott oldódik ki, ahol a réteg a leggyengébb, és megjelenik egy repedés, gyakran éppen a sarkokban vagy az ajtóknál.

A szalag a kerület mentén összenyomható réteget képez. Ha a padló tágul, a szalag összenyomódik, ha zsugorodik, a szalag visszarugózik. Ezen felül:

• csökkenti a lépészaj átjutását a padlóból közvetlenül a falakba,
• megvédi a falak alsó részét attól, hogy az anyag befolyjon mögé vagy összekenje,
• tiszta, egyenes szegélyt ad, amelyhez később a végleges burkolat csatlakozik.

Leggyakrabban polietilénhab szalagot használnak. Könnyű, rugalmas, nem szívja magába a vizet, és a sarkokba is könnyen behajtható. Választáskor főleg három dolog számít.

Magasság

A szalagnak mindig magasabbnak kell lennie, mint a tervezett kiegyenlítő vagy aljzatbeton réteg. A kilógó részt kötés után levágják. Ha viszont a szalag alacsonyabb, az anyag átfolyik rajta a falra, és a dilatáció nem működik.

Vastagság

Lakásban, vékony kiegyenlítő rétegnél általában elég a vékonyabb szalag. Vastagabb aljzatbetonnál és padlófűtésnél a padló jobban mozog, ezért vastagabb szalag kell. Padlófűtésnél kövesd a fűtési rendszer gyártójának útmutatóját, mert a peremdilatáció vastagságát általában ő határozza meg.

Öntapadós és fóliás szalag

A hátoldali öntapadó réteg öntés közben a falon tartja a szalagot, így az nem csúszik el és nem válik le. A fóliás szalag alján egy fóliacsík is van, ezt a helyiség belseje felé kell az aljzatra fektetni. Az öntött anyag ráterhel a fóliára, és így lezárja a szalag és a padló közötti illesztést. Nagyon folyós önterülő anyagnál és hőszigetelésre öntésnél ez a gyakorlatiasabb megoldás, mert az anyag nem folyik be a szalag alá.

A burkoló először felméri a helyiség kerületét, a fülkékkel, pillérekkel és az ajtók körüli részekkel együtt. Azt is tisztázza, milyen vastag lesz a kiegyenlítő réteg, hogy megfelelő magasságú szalagot válasszon.

Ezután megtisztítja a falak alját a portól, zsírtól, laza vakolat- és festékmaradványoktól. Poros felületen az öntapadós szalag nem tart. Az aljzat ilyenkor már általában le van alapozva, vagy közvetlenül a szalag felragasztása után alapozzák, a kiegyenlítő gyártójának előírása szerint. A lényeg, hogy az alapozó a ragasztás és az öntés előtt rendesen kiszáradjon.

A szalag egyetlen folytonos vonalban fut végig az összes fal mentén. A sarkokban nem vágják el, csak behajtják. A toldásokat szorosan, tompán illesztik, vagy kis átfedéssel, hogy sehol ne maradjon rés. A szalag mindenhová kell, ami átmegy a padlón: oszlopok, fűtéscsövek, lefolyók, kéménytestek, ajtótokok köré. A repedések jó része éppen ezeken a helyeken indul.

Öntés közben figyelni kell, hogy a szalag tart-e, és a fólia simán fekszik-e. Kötés után a kilógó részt éles késsel a padló síkjában levágják. A szalag többi része végleg a hézagban marad, később a lábazati léc takarja el. Ez a rész a padló teljes élettartama alatt ellátja a dilatációs feladatát, ezért nem szabad kihúzni.

Egy egyszerű, téglalap alakú, egyenes falú helyiség gyorsan elkészül. Több időt vesz igénybe:

• a tagolt alaprajz sok sarokkal, fülkével és pillérrel,
• a sok cső és áttörés, amelyek köré pontosan kell tekerni a szalagot,
• az egyenetlen, porló vagy poros fal, amelyet előbb meg kell tisztítani vagy szilárdítani,
• a vastag aljzatbeton vagy a padlófűtés, ahol magasabb és vastagabb, fóliás szalag kell,
• a nehezen hozzáférhető helyek a radiátorok mögött vagy beépített bútor alatt.

• Hézagok a szalagban. Elég egy kis falszakasz szalag nélkül, például az ajtó mögött, és az anyag odatapad a falhoz. Ott aztán gyakran megjelenik egy repedés.
• Kifelejtett áttörések. A keményen beöntött fűtéscső átadja a mozgást és a zajt is, körülötte a padló megreped.
• Túl alacsony szalag. Az anyag átfolyik a szélén, és összeköt a fallal.
• Levált szalag. Poros vagy nedves falon az öntapadós szalag öntés közben elenged, és az anyag mögé folyik.
• Karton vagy hungarocellmaradék a szalag helyett. A karton átázik és megpuhul, a hungarocell túl merev. Egyik sem működik rendes dilatációként.
• A szalagmaradék kitépése kötés után. Üres hézag marad, amely idővel eltömődik szennyeződéssel, és elveszti a rugalmasságát.

Ha az aljzatkiegyenlítést magad csinálod, a szalaggal is gond nélkül megbirkózol. Csak mérőszalag, éles kés és egy kis türelem kell a sarkokhoz.

1. Lemérni a helyiség kerületét a fülkékkel és áttörésekkel együtt, és ráhagyást számolni a toldásokra.
2. Ellenőrizni a tervezett rétegvastagságot, és ennél magasabb szalagot választani.
3. Leporszívózni és megtisztítani a falak alját, eltávolítani a laza vakolatot és a zsírt.
4. Lealapozni az aljzatot a gyártó előírása szerint, és hagyni kiszáradni.
5. Egy sarokban kezdeni, lehúzni a védőfóliát a ragasztórétegről, és a szalagot szorosan a padló mellett a falhoz nyomni.
6. A sarkokban a szalagot behajtani, nem elvágni.
7. A toldásokat szorosan vagy kis átfedéssel illeszteni.
8. Körbetekerni a szalagot minden cső, oszlop és ajtótok körül.
9. A fóliacsíkot, ha a szalagon van, simán az aljzatra teríteni a helyiség belseje felé.
10. Öntés előtt végigjárni a teljes kerületet, és visszanyomni az elálló részeket.
11. Az anyag kötése után, a gyártó útmutatója szerint, a kilógó szalagot a padló síkjában levágni.

• a szalag a teljes kerület mentén megszakítás nélkül fut, az ajtó mögött és a sarkokban is,
• minden cső, oszlop és áttörés körbe van tekerve szalaggal,
• öntés előtt a szalag a tervezett rétegszint fölé ér,
• öntés után az anyag sehol nem tapad közvetlenül a falhoz,
• a kilógó rész egyenesen, a padló síkjában van levágva,
• a szalag maradéka a hézagban maradt, nincs kitépve,
• a falak mentén nem látszanak repedések vagy levált részek.