Kémény szegélyezése bádoglemezzel

Kémény szegélyezésén a bádogos munkáját értjük, amikor a ferde tetőn a kémény köré bádogszegély kerül. Jellemzően ezek a műveletek tartoznak hozzá:

• a kémény és a tetőhajlásszög felmérése, a lemez méretre szabása és hajlítása,
• a kémény előtti alsó szegélyelem elhelyezése, amely a vizet a kémény alatti fedésre vezeti ki,
• az oldalsó szegélyelemek elhelyezése a kémény két oldalán, a fedés típusától függően a fedésre vagy alá csatlakoztatva,
• a kémény feletti hátsó elem elhelyezése, szélesebb kéménynél vízterelő nyereggel, amely a vizet két oldalra osztja,
• a takarószegély elhelyezése, amely a kéményen a szegély felső szélét fedi le,
• a csatlakozások tömítése tetőkre szánt tömítőanyaggal és a fedéshez való csatlakozás ellenőrzése.

Amit a munka általában nem tartalmaz: a lemezt és a rendszerelemeket mint anyagot, a kémény tető feletti részének javítását vagy átépítését, a kémény új vakolatát vagy burkolatát, a kémény körüli sérült fedés cseréjét, a lécezés és a tetőszerkezet javítását, a kéménysapkát és a kéményfej fedőlemezét. Ezekről külön kell megállapodni, és külön kerülnek elszámolásra.

A kémény szegélyezése három tipikus helyzetben kerül sorra:

• Új tetőnél vagy a fedés cseréjénél. A szegély a kémény körüli fedés elkészülte után kerül fel, a bádogos munkák részeként. Tetőcserénél a régi lemezt nem érdemes újra felhasználni.
• Beázáskor a kémény körül. Ez a leggyakoribb ok, amiért bádogost keresnek. A gyakorlatban kiderül, hogy a régi lemez rozsdás, a tömítés megrepedt, vagy a lemezt sosem alakították ki helyesen.
• A kémény javításakor vagy magasításakor. Ha a kémény tető feletti részét átépítik, burkolják vagy vakolják, a régi szegélyt le kell bontani, és a javítás után újat kell felszerelni.

A munka száraz időben végezhető. Tömítőanyagot és öntapadó szalagot nem szabad nedves vagy fagyott felületre felhordani. Tavasszal és nyáron a bádogosoknak általában több szabad kapacitásuk van, mint ősszel, amikor sok tulajdonos még a tél előtt szeretné megszüntetni a beázást.

A bádogos érkezése előtt érdemes tudni, hogy a kémény tető feletti része jó állapotban van-e. Ha a vakolat mállik, a téglák repednek, vagy a kémény kidőlt, először a kéményt kell rendbe tenni. Málló falazaton a lemez nem tart sokáig. Ha a kémény égéstermék elvezetésére szolgál, a szerkezetét érintő beavatkozás előtt érdemes kéményseprőt bevonni, aki megítéli a kürtő állapotát.

Miről ismerhető fel, hogy a szegély nem zár

A kémény melletti beázás gyakran csak késve jelentkezik, mert a víz először a faanyagba és a hőszigetelésbe szívódik be. Jellemző tünetek:

• sötét vagy nedves foltok a kémény alatti mennyezeten vagy ferde falon, főleg szeles eső után,
• nedves vagy penészes szarufák és lécek a kémény mellett, a padlásról nézve,
• elszíneződött, lepergő vakolat a kéményen a tetőtérben,
• rozsda és elálló lemezek, amelyek a földről is láthatók,
• megrepedt tömítés a lemez felső élén.

Fontos tudni, hogy a tetőtéri kéményfalon megjelenő nedvesség nem mindig beázásból ered. Lehet az égéstermékből kicsapódó kondenzvíz is egy nem megfelelő kéménynél, vagy a tető feletti kéményrész vakolatán át beszívódott víz. Ha a szegély rendben lévőnek tűnik, érdemes a kéményt kéményseprővel megvizsgáltatni.

A kémény környezetének előkészítése

A bádogos eltávolítja a régi lemezt és tömítést, megtisztítja a falazatot, és ellenőrzi a kémény körüli lécezést és alátétfóliát. A fóliát a kéménynél felhajtják, vagy a kéményhez csatlakoztatják úgy, hogy a fedés alá bejutó víz kifelé folyjon, ne a tetőszerkezetbe. Rendszerkéményeknél a fólia átvezetéséhez a kéménygyártó elemeit használják. A fóliát nem szabad közvetlenül a forró kéményfelülethez ragasztani, a gyártók tűzveszély miatt ezt kifejezetten nem javasolják. A tetőszerkezet faelemeinek a kéménygyártó útmutatójában és a tűzvédelmi előírásokban meghatározott távolságot kell tartaniuk a kéménytől.

Alátét lécezés és fedés

A kémény körül pótlólagos léceket vagy deszkákat helyeznek el, amelyekhez a szegély rögzíthető. A fedést a kéményig rakják és vágják, a fedés vagy a szegélyrendszer gyártója által előírt hézaggal. Ha a hézag a gyártói előírásnál nagyobb, a lécezést ki kell egészíteni.

Az alsó elem a kémény előtt

Elsőként az alsó elem kerül a helyére. A kémény alatti fedésen fekszik, és kivezeti a vizet. Cserépnél és profilos fedésnél követnie kell a hullámokat, vagy rugalmas szalaggal csatlakoztatják, amelyet a profilba formáznak. Fémlemez fedésnél az elem a fedés rendszere szerint csatlakozik a lemezhez.

Oldalsó elemek

Az oldalsó elemek a kémény két oldalán futnak. Cserépfedésnél többnyire a cserép alatt fekvő oldalsó vízelvezető csatornát készítenek, amely a fedés alá jutó vizet a lejtés irányában levezeti. A lemezt a kémény falán a fedés gyártója szerinti magasságig húzzák fel, a gyakorlatban általában a fedés fölé kb. 15 cm-re. Fémlemez fedésnél az oldalsó szegélyek a lemez korcához vagy hullámához csatlakoznak.

Hátsó elem és vízterelő nyereg

A kémény felett a tetőről érkező víz megakad és összegyűlik. Keskeny kéménynél elegendő a hátsó elem, amely az oldalsó csatornákba vezeti ki a vizet. Szélesebb kéménynél mögé vízterelő nyereg készül, vagyis egy kis ferde tetőcske lemezből vagy deszka alapra, amely oldalra osztja a vizet. Nyereg nélkül a széles kémény mögött megáll a víz, a lomb, télen pedig a hó, amely olvadáskor a lemez alá folyik.

Takarószegély

A szegély felső szélét a kéményen nem elég csak tömítőanyaggal lekenni. A helyes megoldás kétrészes. A falazatra vízorros takarószegély kerül, amelyet a falazatba mart horonyba illesztenek, vagy a falra rögzítenek és tömítenek. Ez a profil lefedi az alatta lévő szegélyt, amely így a hőmérséklet-változáskor szabadon mozoghat. A szakemberek tapasztalata szerint a felső élen egy önmagában álló szilikonos fuga többnyire csak néhány évig bírja.

Tömítés és ellenőrzés

A csatlakozásokat tetőkre szánt, UV-álló, kéményeknél magasabb hőmérsékletet is bíró tömítőanyaggal zárják. Végül a bádogos ellenőrzi az átfedéseket, a rögzítést és a fedéshez való csatlakozást. Ha lehetséges, érdemes a csatlakozást kerti slagból vízzel kipróbálni.

Horganyzott és színes bevonatú lemez

Átlagos tetőknél ez a leggyakoribb választás. A színes bevonatú acéllemez a fedés színeiben kapható, így a szegély nem hat idegen elemként. A bevonat nélküli horganyzott lemez olcsóbb, de festés nélkül idővel korrodál.

Titáncink és réz

Tartósabb, hosszú élettartamú anyagok. A titáncink idővel védő patinával vonódik be, a réz a legellenállóbb és a legdrágább. Főleg igényesebb tetőknél és műemlék épületeknél használják.

Alumínium és fóliabádog

Az alumínium könnyű és jól alakítható. Más fémekkel, például rézzel érintkezve elektrokémiai korrózió léphet fel. A műanyag bevonatú lemez, közismert nevén fóliabádog, a műanyag korrózióállóságát az acél merevségével ötvözi.

Rugalmas öntapadó szalagok és rendszerszegélyek

Cserép- és profilos fedéshez alumínium hálóval erősített rugalmas szalagokat vagy ólomszegélyt is használnak, amelyet a fedés profiljába formáznak. A hazai piacon ilyen például a Bramac Wakaflex kémény- és falszegély, amely ollóval vágható és kézzel formázható. Ennek ára szélességtől és kereskedőtől függően nagyjából 3 000 és 9 000 Ft között mozog folyóméterenként. A gyártó szerint is a rugalmas szegély felső szélét takarószegéllyel kell lezárni, és a falazat és a takarószegély közti csatlakozást rugalmas tömítőanyaggal kell kitölteni. A rendszerkémények gyártói kész tetőátvezetéseket is kínálnak mandzsettával és fedősapkával, ahol a szegély és a kémény csatlakozása az esőtől védett. Ez a megoldás gyorsabban szerelhető, de egy adott kéményhez készül.

Az anyag kiválasztásakor ügyelni kell arra, hogy a szegély ne olyan fémből készüljön, amely reakcióba lép a fedéssel vagy az ereszcsatornával. A horganyzott lemez felett elhelyezett réz a lemez korrózióját okozza.

Eltérések a fedés szerint

Égetett vagy betoncserépnél a szegélyezés a legigényesebb, mert a lemeznek vagy a rugalmas szalagnak követnie kell a cserép formáját, és az oldalsó elemek alatt általában csatorna is van. Állókorcos fedésnél a szegély közvetlenül a korcokhoz csatlakozik, és a bádogos a fedéssel együtt készíti el. Trapézlemeznél és cserepes lemeznél a szegélyt a hullámokhoz igazítják, a csatlakozások alá pedig tömítés kerül, hogy a víz kapillárisan ne jusson be. Palánál és zsindelynél az egyes sorok közé betett alátétlemezeket használnak.

• Csak alsó lemez és szilikon. Előfordul, hogy csak egyetlen elemet helyeznek el, a kéménnyel való csatlakozást pedig szilikonnal kenik le. Néhány év múlva a szilikon megreped, és a víz befolyik.
• Mereven a falazatba süllyesztett lemez takarószegély nélkül. A lemez nem tud mozogni, körülötte megreped a vakolat, és a víz a lemez mögé jut.
• Hiányzó vízterelő nyereg a széles kémény mögött. A víz, a lomb és a hó megáll a kémény mögött, és erős esőnél átbukik a lemez szélén.
• Túl alacsonyra felhúzott lemez. Felhőszakadáskor vagy hó esetén a víz meghaladja a szegély szélét.
• A kéménynél le nem zárt alátétfólia. A fedés alá bejutó víz a fólián egyenesen a kéményhez és a tetőszerkezetbe folyik.
• Nem megfelelő fémkombináció. Például rézszegély horganyzott csatorna felett, amely aztán gyorsan korrodál.
• Szegély sérült kéményen. A lemezt málló vakolatba rögzítik, amely néhány tél után a lemezzel együtt leválik.
• Tömítőanyag nedves vagy poros felületen. A tömítés nem tapad meg, és a csatlakozás már az első esőnél ereszt.

A kémény szegélyezését bádogos vagy tetőfedő végzi. Az építőipari kivitelezést üzletszerűen végző vállalkozásoknak szerepelniük kell a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kivitelezői névjegyzékében, ezt megrendelés előtt érdemes ellenőrizni. Magasban végzett munkáról van szó, ezért biztosítani kell a leesés elleni védelmet, például állvánnyal, tetőbiztonsági elemekkel vagy kötélbiztosítással. A munkavédelmi előírások betartásáért a kivitelező felel.

Ha a munka műemlék épületet vagy védett területen álló épületet érint, érdemes a helyi építési hatóságnál ellenőrizni, szükséges-e engedély vagy bejelentés.

Ha a javítás során az égéstermék-elvezetésre szolgáló kéményhez is hozzányúlnak, például magasítják vagy kicserélik a kéményfejet, a felújított vagy átalakított kémény újbóli használatba vétele előtt kéményseprőipari műszaki vizsgálatot kell rendelni. Magának a szegélynek a cseréjéhez, ha a kürtőt nem érinti, ilyen vizsgálat nem szükséges.

A kész munkát megnézheti a tetőről, az állványról vagy legalább távcsővel a földről, illetve belülről a tetőtérből. Érdemes végigmenni ezeken a pontokon:

• ellenőrizni, hogy az alsó elem a fedésen fekszik, és a vizet kifelé vezeti, nem a fedés alá,
• megnézni, hogy a lemez a kéményen elég magasra és minden oldalon egyenletesen van-e felhúzva,
• meggyőződni arról, hogy a felső szélt vízorros takarószegély fedi, nem csak egy tömítőcsík,
• szélesebb kéménynél ellenőrizni a kémény mögötti vízterelő nyerget és annak oldalirányú lejtését,
• átnézni a lemezek csatlakozásait, hogy nincsenek-e nyitva, és a víz folyásirányában helyesen fedik-e egymást,
• az első erős eső után a tetőtérből megnézni, hogy a szarufák és a lécezés a kémény mellett szárazak-e,
• ellenőrizni, hogy a fedésen fekvő lemez nem hajlott-e meg vagy nem sérült-e a rálépéstől,
• meggyőződni arról, hogy a szegély színe és anyaga illik a fedéshez és az ereszcsatornához.

Átvételkor kérjen tájékoztatást a felhasznált lemezről és tömítőanyagról. Évente egyszer, ideális esetben ősszel, az ereszcsatorna tisztításakor érdemes a szegélyt is átnézni. A tömítés idővel elöregszik, és időben történő megújítása olcsóbb, mint az átázott tetőszerkezet javítása.

A NUMIQ árlistájában a kémény szegélyezésének munkadíja kb. 7 200 Ft folyóméterenként. Az ár a bádogos munkáját és az apró fogyóanyagot tartalmazza, a lemez és a rendszerelemek nélkül, amelyek anyagként kerülnek elszámolásra. Az árak régiónként és településenként eltérnek, a munkadíj jellemzően kb. 6 500 és 8 300 Ft között mozog folyóméterenként. A folyómétert a kémény kerülete szerint számolják, így egy 60 × 60 cm-es kémény kerülete 2,4 m.

A végösszeget leginkább ezek befolyásolják:

• a kémény mérete és a tetőn lévő kémények száma,
• a tető hajlásszöge és magassága, és ezzel összefüggésben az állvány vagy a biztosítás szükségessége,
• a fedés típusa, mert a cserép és a profilos lemez alakítása igényesebb, mint a sík lemezé,
• a kémény mögötti vízterelő nyereg és a falhoronyba illesztett takarószegély szükségessége,
• a régi szegély bontása, valamint az aljzat, a lécezés és a fólia javítása,
• az anyag, mert a réz és a titáncink lényegesen drágább, mint a színes bevonatú horganyzott lemez.

Ha az egész tető cserére szorul, olvassa el a tetőcsere című cikket. Új kémény építésénél a Schiedel típusú kémény falazásáról szóló cikk segít. Ha a tető jó állapotban van, és csak a felület védelmére van szükség, olvassa el a tető tisztítása és festése című cikket. További tételeket a bádogos munkák részben talál.