Fém csővezeték lánghegesztése

A láng kifejezetten jól beválik a kisebb átmérőjű, vékonyfalú acélcsöveknél, amilyenek a családi házak és a régebbi társasházak fűtési hálózatában jellemzők. A hegesztő finoman tudja adagolni a hőt, így a vékony csőfalat kisebb eséllyel égeti át. Az is előny, hogy az égőnek nem kell áram, és a radiátor mögötti szűk sarkokba vagy a kazánház mennyezete alá is be lehet vele férni.

Van, amikor más módszert választanak:

• vastag falú, nagy átmérőjű csöveknél a kazánházakban általában ívhegesztést használnak, mert vastag anyagnál az gyorsabb,
• a rézcsöveket a gyakorlatban szinte mindig keményforrasztással kötik össze, nem hegesztik; ilyenkor is lánggal dolgoznak, de a réz nem olvad meg,
• horganyzott csövet, amilyen a régi vízvezetékekben jellemző, nem szabad hegeszteni: a cink hevítéskor leég, ártalmas gőzök szabadulnak fel, a kötés elveszíti korrózióvédelmét, ezért ezeket menettel vagy átmeneti idommal kötik be,
• gázvezetéket csak erre jogosult, megfelelő képesítésű gázszerelő hegeszthet, utána műszaki felülvizsgálattal és tömörségi próbával; ez nem szokványos fűtésszerelői munka.

Régebbi házaknál a lánghegesztésnek van még egy előnye. A régi csövek mérete sokszor nem illik a mai présidomokhoz, vagy a cső annyira elvékonyodott, hogy a préselést nem bírná ki. Hegesztéssel az új szakasz közvetlenül a régi vezeték ép részéhez csatlakozik.

Maga a hegesztés rövidebb, mint gondolnád. Az idő nagy részét az előkészítés és az ellenőrzés viszi el.

1. A kazánt kikapcsolni, a rendszert hagyni kihűlni, és legalább abból a részből leengedni a vizet, ahol hegeszteni fognak.
2. A környezetet biztosítani: az éghető dolgokat elvinni, a padlót és a falat nem éghető lappal vagy lemezzel letakarni, tűzoltó készüléket odakészíteni.
3. A sérült szakaszt levágni, a csővégeket a rozsdától, festéktől és zsírtól fémtisztára megtisztítani, szükség esetén az éleket előkészíteni.
4. Az új darabot pontosan a helyére illeszteni és rögzíteni, hogy a kötés tengelyben maradjon, és hegesztés közben ne mozduljon el.
5. A lángot a falvastagsághoz beállítani, és a kötést a teljes kerületen egyenletesen felmelegíteni.
6. A varratot folyamatos mozdulattal körbehegeszteni, szükség szerint hegesztőpálcával.
7. A varratot hagyni magától kihűlni, vízzel nem hűteni.
8. A varratot szemrevételezni, a rendszert feltölteni, légteleníteni és nyomáspróbát végezni.
9. A munka végeztével még egy ideig figyelni a munkahely környékét, nem parázslik-e valahol por vagy szigetelés.

Ha a csövet falhoronyba vagy aljzatbetonba süllyesztik, azt csak sikeres nyomáspróba után teszik meg. Egy vakolat alá rejtett szivárgó varratot sokkal nehezebb megtalálni, mint azt, amelyik még szem előtt van.

A munka nehézségét, és így a költségét is, főleg az határozza meg, mennyire könnyen fér hozzá a hegesztő a kötéshez, és milyen állapotban van a cső. Egyszerű a dolga, ha a cső szabadon fut a kazánházban vagy a falon, és az égővel körbe lehet járni a teljes kerületet. Bonyolultabb a helyzet, ha:

• a kötés közvetlenül a fal mellett, sarokban vagy a mennyezet alatt van, és a hegesztőnek kényelmetlen testhelyzetben kell dolgoznia,
• a cső erősen korrodált, és olyan helyet kell keresni, ahol a fal még elég vastag a hegesztéshez,
• a közelben faburkolat, gipszkarton álmennyezet, kábelezés vagy műanyag cső van, amit védeni kell,
• társasházban az egész felszálló vezetéket le kell üríteni, amit előre egyeztetni kell a közös képviselővel,
• a hegesztés után horonyvésés, falazás és vakolatjavítás következik.

Társasházban a fűtés felszálló vezetéke közös tulajdon, akkor is, ha a te lakásodon halad át. Mielőtt bármit kezdenél vele, beszélj a közös képviselővel, hogy a leürítés időpontját és menetét a többi lakóval együtt meg lehessen szervezni.

A lánghegesztés nyílt lánggal és nagynyomású gázpalackokkal járó munka, ezért kizárólag képzett, hegesztői vizsgával rendelkező szakember végezheti. Ez nem barkácsfeladat. A hozzáértő hegesztő nemcsak a technikát ismeri, hanem az épületen belüli hegesztés tűzvédelmi szabályait is: a munkahely előkészítését, a tűzoltó készülék jelenlétét és a munka utáni felügyeletet.

Miért olyan fontos a munka utáni felügyelet? A szikrák és a felhevült fém meggyújthatják a horonyban lévő port, a csőszigetelést vagy a fal mögötti fát, és ez akár késleltetve is megtörténhet. Előfordul, hogy a tűz csak a hegesztő távozása után jelentkezik. Tulajdonosként azzal segítesz, hogy a szakember érkezése előtt minden éghetőt elpakolsz a cső környékéről, és gondoskodsz róla, hogy a helyiséget szellőztetni lehessen.

Ha munka közben gázszagot érzel, azonnal állítsd le a munkát, szellőztess, ne kapcsolj se be, se ki elektromos készüléket, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentő számát vagy a 112-t.

A gyakorlatban leginkább ezek a problémák fordulnak elő:

• rosszul megtisztított csővégek: a rozsda és a festék pórusokat okoz, a varrat idővel szivárogni kezd,
• átégetett csőfal vékony csöveknél, ha a láng túl erős, vagy túl sokáig marad egy helyen,
• át nem olvadt gyök: kívülről szépnek látszik a varrat, de belül a fém nem kötött össze a teljes vastagságban,
• hegesztés elvékonyodott csőre: a kötés tömör, de pár centivel arrébb az átrozsdásodott cső hamarosan megreped,
• befalazás nyomáspróba nélkül, amely után a szivárgás nedves foltként jelenik meg a falon.

Átvételkor főleg ezeket nézd meg:

• a varrat a cső teljes kerületén folytonos, nincs rajta lyuk, repedés vagy látható pórus,
• az összekötött csövek egy tengelyben vannak, a vezeték nem görbült el és nem süllyedt meg,
• a munkahely környezete nem perzselődött meg, a padló- és falvédelem betöltötte a szerepét,
• a rendszert feltöltötték, légtelenítették, és sikeres nyomáspróbán esett át,
• a fűtés elindítása után a kötések üzemi hőmérsékleten is szárazak,
• a radiátorok egyenletesen melegszenek, a rendszerben nem bugyog a levegő,
• a kazán nyomásmérője néhány nap üzem után sem mutat nyomásesést,
• a falba süllyesztett csövet csak a tömörségi próba után takarták el.