Fűtési rendszer földelése, EPH-bekötése

A köznyelvben a földelés és az EPH szót gyakran ugyanarra használják, műszakilag azonban van különbség. Földelés az, amikor a villamos hálózatot egy földelőn keresztül a talajjal kötik össze, például a betonalapba fektetett szalaggal vagy a földbe vert földelőszondával. Az EPH, azaz egyenpotenciálú hálózat azt jelenti, hogy az épület összes fém részét összekötik egymással és ezzel a földeléssel. Amikor a fűtés földeléséről beszélnek, szinte mindig az EPH-bekötésről van szó.

Miért fontos ez? Képzeld el, hogy a mosógépben vagy a villanybojlerben megsérül a szigetelés, és a fázis hozzáér a fém burkolathoz. Ha a ház fém részei rendesen össze vannak kötve, a hibaáramnak van hová elfolynia, a kismegszakító vagy az áram-védőkapcsoló (fi-relé) gyorsan lekapcsol, és a radiátor meg a vízcsap között nem alakul ki olyan feszültségkülönbség, amely egy emberen keresztül záródhatna.

Két szintet különböztetnek meg. A fő EPH az épületbe lépésnél köti össze a víz- és gázvezetéket, a fűtést és a fém szerkezeteket a fő földelősínnel az elosztószekrény közelében. A kiegészítő EPH a fokozott veszélyű helyiségekben készül, jellemzően a fürdőszobában vagy a kazánházban, ahol a közelben lévő fém részeket kötik össze.

Ez érintésvédelmi munka, ezért szakképzett villanyszerelő végzi, gyakran a fűtésszerelővel együtt. A menete nagyjából ilyen:

1. Felmérés: a villanyszerelő megnézi, van-e a házban fő földelősín, merre fut a meglévő EPH, és a fűtés mely részei fémből vannak.
2. Tervezés: eldől, mely elemeket kell bekötni, és milyen nyomvonalon mennek a vezetékek. Új háznál ezt a villamos terv tartalmazza.
3. Bilincsek felszerelése: a megtisztított fém csőre EPH-bilincs kerül, amelynek jól fel kell feküdnie a csupasz fémre.
4. Vezetékezés: a zöld-sárga, megfelelő keresztmetszetű vezetéket a bilincsektől az EPH-csatlakozóig vezetik, rögzítik, és ahol sérülhet, védőcsőbe teszik.
5. A kazán és a gépészet bekötése: a kazán, a melegvíz-tároló vagy az osztó-gyűjtő testét a gyártó utasítása szerint kötik be.
6. Mérés: a villanyszerelő megméri a védővezetők és az EPH folytonosságát. Az eredmény a mérési jegyzőkönyvbe kerül.

Ha új földelőre is szükség van, például egy régi háznál, ahol egyáltalán nincs, akkor földmunka és földelési ellenállásmérés is jár vele. Ez már a villanyszerelés külön tétele.

Az EPH-ba általában a fűtés alábbi részeit kötik be:

• a központi fűtés fém vezetékei a kazánház bejáratánál vagy az osztó-gyűjtőnél,
• a gázkazán, a hőszivattyú vagy az elektromos vízmelegítő teste,
• a fém melegvíz-tároló és a csatlakozói,
• a fürdőszoba fém részei, ha a terv vagy a felülvizsgáló ezt előírja.

A kötésekhez olyan anyagú EPH-bilincset vagy szalagot használnak, amely az adott csővel nem korrodál. Rézcsőre más bilincs kell, mint horganyzott acélra, különben korrózió indul meg, és a kötés idővel nem vezet. A vezeték zöld-sárga szigetelésű, a keresztmetszete a vonatkozó MSZ szabványok szerint alakul. A pontos értéket a villanyszerelő határozza meg aszerint, hogy fő vagy kiegészítő EPH-ról van szó.

A gázvezetékre külön szabályok vonatkoznak. A bekötésen általában szigetelő közdarab választja el a külső szakaszt a belsőtől, az EPH-bekötés ez után, a házon belül készül. A gázos részhez soha ne nyúlj magad. Ha munka közben gázszagot érzel, zárd el a főcsapot, szellőztess, hagyd el a helyiséget, és hívd a földgázelosztód hibabejelentő számát vagy a 112-t.

A legegyszerűbb helyzet az új ház vagy a teljes fűtéscsere, amikor a csövek szabadon vannak, és a fő földelősín közel van a kazánházhoz. Ilyenkor a villanyszerelő felszerel néhány bilincset, és rövid vezetékeket húz.

Több munkát jelent:

• a régi vezeték, amelyet előbb meg kell tisztítani a festéktől és a rozsdától,
• a falban vagy padlóban futó cső, amelyhez hozzá kell férni,
• a nagy távolság a kazánház és az elosztószekrény között,
• a működő földelés nélküli ház, ahol földelőt is kell készíteni,
• a társasházi lakás, ahol a felszállók közös tulajdonban vannak, ezért a teendőket a közös képviselővel kell egyeztetni.

Gyakori eset az átalakítás, amikor az acélcsövek egy részét műanyagra cserélik. A műanyag nem vezet, így az eredeti összeköttetés megszakad, és a két oldalon maradó fém szakaszok kapcsolat nélkül „lógnak”. Ilyenkor az EPH-t pótolni kell.

• a bilincs festékre vagy rozsdára kerül, így nincs vezető kapcsolat,
• az EPH-t a nullavezetőre kötik a védővezető helyett,
• a műanyagra cserélés után senki nem pótolja a megszakadt összeköttetést,
• a kötésnél rossz fémpárosítás miatt korrózió indul,
• a vezeték szabadon fut olyan helyen, ahol a mozgatás vagy a nedvesség megrongálja,
• a kötéseket letakarja a csempe, így a felülvizsgálatnál nem ellenőrizhetők,
• a fűtésszerelő maga „köti be a testet”, villanyszerelő és mérés nélkül.

Fontos tudni, hogy sem a fűtéscső, sem a vízvezeték nem helyettesítheti a villamos hálózat földelését. A fűtést bekötik a védelembe, de önmagában nem ez adja a védelmet.

Azt, hogy az EPH valóban működik, csak mérés igazolja, szemre ezt nem lehet megítélni. Az átvételkor azért néhány dolgot magad is megnézhetsz:

• a bilincsek szorosan meg vannak húzva, és tiszta fémen ülnek,
• a vezetékek zöld-sárga szigetelésűek, és a teljes hosszukban rögzítettek,
• be van kötve a kazán, a tároló és a megbeszélt fém vezetékek,
• a kötések hozzáférhetők, nincsenek befalazva,
• az EPH-csatlakozón a vezetékek meg vannak jelölve vagy fel vannak írva,
• a villanyszerelő elvégezte a folytonossági mérést,
• megkaptad a mérési jegyzőkönyvet a szakember nevével és jogosultságával.