Keringető szivattyú beszerelése

Új szivattyút a fűtésszerelő házépítéskor, a fűtés felújításakor vagy hőforrás bővítésekor szerel be, például ha a gázkazán mellé vízteres kandalló vagy hőszivattyú kerül. A régi szivattyú cseréjén akkor érdemes gondolkodni, ha:

• hallhatóan zúg, búg vagy rezeg,
• egyes radiátorok hidegek maradnak, pedig a kazán fűt,
• magától leáll, vagy nyár után nem akar elindulni,
• régi, kézi fokozatkapcsolós típus, amely egész idényben teljes fordulaton megy.

Miért érdemes lecserélni azt a szivattyút is, amelyik még működik? A régebbi típusok az egész fűtési idényben ugyanazzal a teljesítménnyel járnak, akkor is, ha a háznak éppen kevesebb hő kell. Az elektronikus szabályozású szivattyúk maguk igazítják a teljesítményt az igényhez, csendesebbek, és lényegesen kevesebb áramot fogyasztanak. Az EU-ban az önálló keringető szivattyúkat már évek óta csak energiatakarékos kivitelben szabad gyártani.

Ha a gázkazánodba gyárilag be van építve a szivattyú, a cserét az adott kazánhoz jogosult szervizes végzi. Társasházban, központi kazánházzal, a szivattyúk a közös fűtési rendszer részei. A cseréjüket a közös képviselő intézi, nem az egyes lakástulajdonos.

A gondos szerelés sem segít, ha a szivattyú nem illik a rendszerhez. A fűtésszerelő ezért több szempontot is figyelembe vesz.

Fűtésre vagy melegvízre

A fűtési kör szivattyúja zárt rendszerben dolgozik, mindig ugyanaz a víz kering benne. A melegvíz-cirkulációs szivattyú viszont ivóvizet mozgat, amelyben folyamatosan friss oxigén van. Ezért ennek a háza bronzból vagy rozsdamentes acélból készül. Egy fűtésbe való öntöttvas szivattyú a melegvíz-vezetékben hamar rozsdásodni kezdene. Cirkulációnál érdemes időkapcsolót vagy termosztátot is betenni, hogy a szivattyú ne járjon feleslegesen egész éjjel.

Teljesítmény és emelőmagasság

A szivattyúnak le kell győznie az egész rendszer ellenállását: a csövek hosszát, a radiátorok számát, a szelepeket és a könyököket. A túl erős szivattyútól sustorognak a szelepek, és feleslegesen sok áram fogy. A túl gyenge nem nyomja el a vizet a legtávolabbi szobákig. Az erősebb szivattyú tehát nem jelent automatikusan jobb fűtést.

Szabályozás és illeszkedés

A korszerű szivattyúknak általában több üzemmódja van. Az arányos nyomás többnyire a termosztatikus fejes radiátorokhoz illik, az állandó nyomást gyakran padlófűtéshez választják, automatikus módban pedig a szivattyú maga keresi meg a beállítást. Cserénél ellenőrizni kell a beépítési hosszt és a menetet, hogy az új szivattyú beférjen a meglévő szelepek közé. Ha a kazán jellel vezérli a szivattyút, az újnak is tudnia kell ezt a jelet fogadni.

A menet attól függ, új rendszer épül-e, vagy egy működő fűtésben cserélnek. Egy szokásos csere így néz ki:

1. A fűtésszerelő átnézi a csöveket, az elzárószelepeket, a tágulási tartályt és a rendszer nyomását.
2. Áramtalanítja a szivattyút, és elzárja az előtte és utána lévő szelepeket. Ha ezek hiányoznak vagy nem zárnak rendesen, a kör egy részét vagy az egészet leereszti. Helyi beavatkozásnál néha csőfagyasztást alkalmaz, így nem kell az egész fűtést leengedni.
3. Kiszereli a régi szivattyút, és megtisztítja a tömítőfelületeket.
4. Új tömítésekkel beépíti az új szivattyút. A házon lévő nyílnak az áramlás irányába kell mutatnia, a motor tengelye vízszintes legyen, a kapocsdoboz pedig ne nézzen lefelé, nehogy belecsöpögjön a víz.
5. Az elektromos bekötést villanyszerelő vagy megfelelő villamos képesítésű szakember végzi. Kazánhoz kötött szivattyúnál a kazán gyártójának leírása szerint.
6. Kinyitja a szelepeket, feltölti a rendszert az előírt nyomásra, majd légteleníti a radiátorokat és magát a szivattyút is. Sok új szivattyúnak saját légtelenítő programja van.
7. A fűtés típusához igazítja az üzemmódot, és megnézi, hogy minden radiátor melegszik-e.

Hogy a szivattyú az előremenő vagy a visszatérő ágba kerül, azt a rendszer kialakítása és a kazán gyártójának ajánlása dönti el. Általános szabály erre nincs.

A leggyorsabb a darabra darab csere: az új szivattyú ugyanolyan hosszú, a szelepek zárnak, és a szivattyú könnyen hozzáférhető. Több munka és ezzel magasabb költség várható, ha:

• a szivattyú előtt és után nincs elzárószelep, és az egész fűtést le kell ereszteni,
• az új szivattyú beépítési hossza más, és át kell alakítani a csövezést,
• a régi holland anyák beragadtak, és szereléskor megrepednek,
• a rendszer iszapos, ezért a beszerelés előtt át kell mosni, és iszapleválasztót kell betenni,
• módosítani kell az elektromos bekötést vagy a kazánszabályozással való kapcsolatot,
• radiátoros és padlófűtéses vegyes rendszerben több szivattyú van, amelyeket össze kell hangolni.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy az új szivattyú egy régi rendszerben egy idő után zúgni kezd vagy beszorul. Ennek oka általában az átmosatlan csövekből érkező iszap, nem maga a szivattyú.

• a szivattyút az áramlással szemben építik be,
• a motor tengelye függőleges, vagy a kapocsdoboz lefelé néz,
• visszarakják a régi tömítéseket, és a kötések néhány nap múlva csöpögnek,
• elmarad a légtelenítés, a szivattyú sustorog, a radiátorok teteje hideg,
• a szivattyút „a biztonság kedvéért” maximális fokozaton hagyják,
• öntöttvas szivattyú kerül a melegvíz-vezetékbe,
• az új szivattyút iszapos rendszerbe teszik átmosás és iszapleválasztó nélkül.

Átvételkor kérd meg a szerelőt, hogy mutassa meg, hogyan jár és hogyan van beállítva a szivattyú. Ezeket a pontokat érdemes végignézni:

• a szivattyúházon lévő nyíl az áramlás irányába mutat,
• a kötések néhány óra üzem után is szárazak,
• a szivattyú csendesen jár, nem búg és nem rezeg,
• a nyomásmérő azt az értéket mutatja, amit a szerelő megadott,
• minden radiátor, illetve padlófűtési kör melegszik,
• a szivattyú előtt és után működő elzárószelep van,
• tudod, milyen üzemmód van beállítva, és miért,
• megkaptad a szivattyú használati útmutatóját és a garanciális papírokat.