Fűtési rendszer feltöltése

Teljes feltöltésre akkor kerül sor, ha a rendszer üres volt, vagy egy részét leeresztették. Ez főleg ezekben a helyzetekben fordul elő:

• a fűtés első indítása új házban vagy teljes felújítás után,
• radiátor, termosztatikus szelep, szivattyú vagy kazán cseréje, illetve áthelyezése,
• a rendszer átmosása az iszaptól és a rozsdától,
• szivárgás javítása, amelyhez le kellett engedni a vizet.

Sokkal gyakoribb, hogy csak utántölteni kell. Egy zárt rendszerben a nyomás lassan csökkenhet, például a radiátorok légtelenítése után, mert a levegővel együtt egy kevés víz is távozik. Ha viszont sűrűn kell vizet pótolnod, mondjuk néhány hetente, akkor valahol szivárog a víz, vagy nem működik rendesen a tágulási tartály. Ilyenkor az utántöltés önmagában nem oldja meg a gondot.

A fűtésszerelő általában ebben a sorrendben dolgozik:

1. Ellenőrzi, hogy minden kötés meg van-e húzva, és a leeresztőcsapok zárva vannak-e. Új szerelésnél nyomáspróbával ellenőrzi a tömörséget.
2. Régebbi csőhálózatnál vagy szerelés után átmossa a rendszert, hogy ne maradjon benne forgács, tömítőanyag vagy iszap.
3. Kikapcsolja a kazánt, és csak hideg rendszert tölt fel.
4. Kinyitja a radiátorszelepeket, hogy a víz minden körbe eljusson.
5. Lassan tölt a töltőcsapon keresztül, és közben folyamatosan figyeli a nyomásmérőt.
6. Légteleníti a radiátorokat a legalsó szinttől a legfelsőig, végül a kazánt és a szivattyút is.
7. Utántölt a kívánt nyomásig, elindítja a fűtést, és felmelegedés után megismétli a légtelenítést.
8. Új vagy átalakított rendszernél elvégzi a hidraulikai beszabályozást, hogy minden helyiség egyenletesen melegedjen.

A levegő fokozatosan szabadul fel a rendszerből. Ezért teljesen normális, hogy a feltöltés után még néhány napig újra légteleníteni kell a radiátorokat, és egy kicsit pótolni a nyomást.

Családi házban a hideg rendszer nyomása általában nagyjából 1 és 1,5 bar között van. A pontos értéket az épület magassága és a tágulási tartály beállítása határozza meg, ezért a kazán kézikönyvét vagy a szerelő javaslatát kövesd. Melegedéskor a nyomás kicsit megemelkedik, mert a meleg víz kitágul. A kazán biztonsági szelepe jellemzően 3 barnál nyit. Ha fűtés közben a nyomás ennek közelébe kúszik, a rendszer túl van töltve, vagy a tágulási tartály nem működik jól.

Miért ilyen fontos a tágulási tartály? Ez fogadja be azt a vízmennyiséget, amennyivel a víz melegítéskor kitágul. Ha a benne lévő gáz nyomása elszökik, a fűtés nyomása melegedéskor hirtelen megugrik, hidegen pedig leesik. A tartály nyomását leeresztett rendszernél érdemes ellenőrizni, ideális esetben az éves karbantartáskor.

A feltöltéshez többnyire vezetékes vizet használnak. Magyarország sok részén kemény a víz, ezért nagyobb rendszernél érdemes lágyított vagy sótalanított vizet használni, hogy a kazánban ne rakódjon le vízkő. Egyes kazángyártók kifejezetten előírják a víz minőségét. Fagyállót csak akkor tölts a rendszerbe, ha a terv, valamint a kazán és a szivattyú gyártója ezzel számol.

Gyorsan és egyszerűen feltölthető egy kicsi, áttekinthető rendszer lakásban vagy egyszintes házban, ahol a töltőcsap a kazán mellett van, és a légtelenítők működnek. Több időt vesz igénybe, és ezért drágább is lehet:

• a kétszintes ház több fűtőkörrel, vagy a radiátoros és padlófűtés kombinációja,
• a régi csőhálózat, amelyet először át kell mosni,
• a beragadt vagy csöpögő szelepek, amelyeket cserélni kell,
• a nehezen hozzáférhető radiátorok és légtelenítési pontok,
• ha vízkezelésre vagy hidraulikai beszabályozásra is szükség van.

Családi házban a víz utántöltését magad is elvégezheted, ha a töltőcsap és a nyomásmérő elérhető. A kazán gázos részéhez, a biztonsági szelephez és a tágulási tartályhoz ne nyúlj, ezek szakemberre tartoznak. Ha gázszagot érzel, ne kapcsolj villanyt, hagyd el a lakást, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentőjét vagy a 112-t.

1. Kikapcsolni a kazánt, és megvárni, amíg a rendszer kihűl.
2. Megnézni a kézikönyvben, milyen nyomást javasol a kazán gyártója.
3. Ha a kazánba nincs beépített töltőcsap, a tömlőt előbb vízzel feltölteni, hogy ne maradjon benne levegő, majd rácsatlakoztatni a töltőszelepre.
4. Lassan kinyitni a szelepet, és figyelni a nyomásmérőt.
5. A kívánt nyomás elérésekor elzárni a szelepet, és lecsatlakoztatni a tömlőt.
6. Légtelenítő kulccsal légteleníteni a radiátorokat, amíg buborékmentes víz nem jön.
7. Újra ellenőrizni a nyomást, és szükség esetén pótolni.
8. Bekapcsolni a kazánt, és felmelegedés után ellenőrizni, hogy minden radiátor meleg-e.

• túl gyors töltés, amitől levegő kerül a rendszerbe,
• töltés működő kazán mellett vagy forró rendszerbe,
• túltöltés a javasolt nyomás fölé, ami után melegedéskor csöpög a biztonsági szelep,
• elmaradt légtelenítés, ami után a radiátorok csak alul melegek, és a rendszer bugyog,
• egy apró szivárgás, amely felett elsiklottak, és csak télen derül ki,
• ismételt utántöltés anélkül, hogy kiderítenék, miért esik a nyomás.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy valaki évekig pótolja a vizet, és nem tudja, hogy a tágulási tartályban már alig van nyomás. A friss víz ráadásul oxigént és ásványi anyagokat hoz magával, amelyek gyorsítják a korróziót és a lerakódást.

Az átvételkor nézd meg ezeket a pontokat:

• a hideg rendszer nyomása megfelel a kazángyártó javaslatának,
• felmelegedés után a nyomás csak kissé emelkedik, és a biztonsági szelep nem csöpög,
• minden radiátor a teljes felületén meleg, a legfelső szinten is,
• nem hallani bugyogást vagy zúgást a rendszerben,
• a kötések, a szelepek és a kazán környéke szárazak,
• a kazán nem jelez hibát, és nem kapcsol be szokatlanul gyakran,
• a szerelő elmondta, milyen nyomást kell tartani, és hogyan kell utántölteni,
• néhány nap elteltével is rendben van a nyomás.