Melegvíz-cirkulációs szivattyú beszerelése

Egy átlagos vezetékrendszerben a meleg víz egyetlen csövön jut el a tárolótól a csapokig. Amikor senki nem használja, a csőben lévő víz kihűl. A cirkuláció egy második, visszatérő csövet ad a rendszerhez. Ez a legtávolabbi vételi helytől viszi vissza a vizet a tárolóba. Ezen a visszatérő ágon ül a szivattyú, és lassan körbe hajtja a vizet, így a cső végig meleg marad.

Főleg ott éri meg, ahol:

• a fürdőszoba vagy a konyha messze van a melegvíz-forrástól,
• a háznak több szintje vagy több fürdője van,
• gyakran engeded csak úgy a vizet, mire meleg lesz,
• éppen felújítják a vezetékeket, és a visszatérő ág egyszerűen beépíthető.

Egy kisebb lakásban, rövid vezetékekkel a haszon általában kicsi. Ha a társasházban központi a melegvíz-ellátás, a cirkuláció a közös rendszer része. Ezt a közös képviselő intézi, a közös felszálló vezetékekhez magadtól ne nyúlj.

Új háznál a cirkulációt a többi vezetékkel együtt tervezik meg. Utólagos beépítésnél először azt kell kideríteni, hogy egyáltalán vezethető-e visszatérő ág, és ha igen, merre. A szokásos menet a következő:

1. Felmérni a meglévő vezetékeket: a nyomvonalat, az átmérőket, a csövek állapotát, és azt, hogy van-e a tárolón cirkulációs csonk.
2. Megtervezni a visszatérő ág útját és a szivattyú helyét. Ez többnyire a kazánházban vagy a gépészeti helyiségben van, a tároló mellett.
3. Elzárni a vizet, leüríteni az érintett vezetékszakaszt, és kikapcsolni a vízmelegítést.
4. Kiépíteni a visszatérő csövet, és rákötni a végső vételi helyekre vagy a melegvíz-vezeték végére.
5. Beépíteni a szivattyút, mindkét oldalán elzárószeleppel és visszacsapó szeleppel. Hosszabb hálózatnál beszabályozó szelepek is kellenek.
6. Hőszigeteléssel ellátni a meleg és a visszatérő ágat is.
7. Feltölteni és légteleníteni a rendszert, majd nyomáspróbával ellenőrizni a tömítettséget.
8. Bekötni a szivattyút az áramra, és beállítani a vezérlést.
9. Kipróbálni a működést valódi vízvétellel minden fürdőben és a konyhában.

Egy szivattyú cseréje általában néhány óra munka. Ha felújításkor a visszatérő ágat is ki kell építeni, az akár egy egész napig vagy tovább is eltarthat. Ez attól függ, mennyit kell vésni és utána javítani.

Egy fontos dolog, amit sokan nem tudnak: a használati melegvízhez való szivattyú nem ugyanaz, mint a fűtési keringető szivattyú. A cirkulációban oxigéndús ivóvíz kering. Ezért a szivattyúháznak ivóvízhez alkalmas anyagból kell lennie, ez általában bronz vagy rozsdamentes acél. Egy öntöttvas fűtési szivattyú ilyen körben hamar rozsdásodni kezdene.

Teljesítményben egy családi házhoz többnyire elég egy kicsi, energiatakarékos szivattyú. A túl erős szivattyútól nem lesz nagyobb a kényelem. Csak hangosabb lesz, nagyobb lesz a hőveszteség, és gyorsabban kopnak a csövek.

A vezérlésnek több módja van:

• időzítés: a szivattyú például reggel és este jár, amikor a család a legtöbb vizet használja,
• hőmérséklet szerinti vezérlés: a szivattyú akkor indul, amikor a visszatérő ágban a víz a beállított érték alá hűl,
• idő és hőmérséklet kombinációja, ez a gyakorlatban jól bevált megoldás,
• indítás igény szerint, nyomógombbal vagy okosotthon-rendszeren keresztül.

Miért ne hagyhatnád a szivattyút egyszerűen éjjel-nappal járni? Mert akkor az egész kör folyamatosan hőt veszít, és a kazánnak vagy a bojlernek folyamatosan utána kell fűtenie. Egy jó vezérlés megtartja a kényelmet, és sokat lefarag a fölösleges járásból.

Zárt, visszacsapó szeleppel ellátott rendszernél a tárolóhoz biztonsági szelep is tartozik, és gyakran ivóvízhez való tágulási tartály is. Ez felveszi a víz hőtágulását melegítéskor, és védi a vezetékeket és a szerelvényeket.

A munka mennyisége és nehézsége főleg azon múlik, hogy a visszatérő ágat csak hozzá kell kötni egy előkészített hálózathoz, vagy teljesen újonnan kell kiépíteni.

• könnyebb a munka, ha a tárolón van cirkulációs csonk, a csövek a gépészeti helyiségben hozzáférhetők, és a vezetékek álmennyezetben vagy aknában futnak,
• nehezebb, ha a csövek a falban és a padlóban vannak, mert ilyenkor hornyot kell vésni, utána pedig javítani a vakolatot vagy a burkolatot, amihez sokszor burkoló is kell,
• több munkát jelent az is, ha a háznak több ága van, mert ezeket szelepekkel be kell szabályozni,
• régi acélcsöveknél kiderülhet, hogy eltömődtek, és a vezeték egy részét cserélni kell.

A szivattyú fix bekötése az elektromos hálózatra vagy a kazán vezérlésére villanyszerelő feladata. Ha a munka a gázkazánt is érinti, azon csak gázkészülékekre képzett szervizes szakember dolgozhat. Gázszag esetén hagyd el a helyiséget, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentőjét vagy a 112-t.

A gyakorlatban ezek a hibák ismétlődnek a leggyakrabban:

• hiányzik a visszacsapó szelep, vagy rossz irányba építették be, ezért a víz fordítva kering és keveredik,
• fűtési szivattyú kerül be ivóvízhez való szivattyú helyett,
• a visszatérő ág nincs szigetelve, így tulajdonképpen a falakat fűti,
• a szivattyúnak nincs vezérlése, és megállás nélkül jár,
• a szivattyút úgy építik be, hogy szervizeléskor nem lehet hozzáférni,
• túl alacsony a víz hőmérséklete a körben, ez növeli a legionella baktérium elszaporodásának kockázatát.

Az utolsó ponthoz: a folyamatosan keringő langyos víz ideális a baktériumoknak. Ezért a melegvizet a körben nagyjából 55 °C körül vagy afölött érdemes tartani, és ha a vízmelegítő tudja, időnként fel kell fűteni magasabb hőfokra. A pontos értékeket a tároló gyártójának ajánlása és az érvényes MSZ EN szabványok szerint állítsd be.

Átvételkor nézd meg, hogy:

• a legtávolabbi csapnál is szinte azonnal jön-e a meleg víz,
• a szivattyú csendesen jár-e, zúgás és rezgés nélkül,
• szárazak-e a kötések, és megtörtént-e a nyomáspróba,
• van-e a szivattyú mindkét oldalán elzárószelep, és be van-e építve a visszacsapó szelep,
• szigetelve van-e a meleg és a visszatérő ág is,
• a vezérlés a napirendedhez van-e beállítva, és tudod-e magad módosítani,
• a víz hőmérséklete a körben nem túl alacsony-e,
• megkaptad-e a szivattyú kezelési útmutatóját, a jótállási jegyet és a bekötés leírását.