Padlófűtés osztó-gyűjtő szerelése

Az osztó-gyűjtő két egymás fölötti vízszintes csőből áll. Az egyikbe a hőtermelőtől érkező meleg víz folyik (előremenő ág), a másikba a padlóból visszatérő, lehűlt víz (visszatérő ág). Minden fűtőkör egyik vége az előremenőre, a másik a visszatérőre csatlakozik.

• átfolyásmérők: megmutatják, mennyi víz folyik az adott körben, és ezekkel lehet beállítani is,
• szelepek a szelepmozgatókhoz: később ezekre kerülnek a termofejek, így a szobatermosztátok külön-külön vezérelhetik a helyiségeket,
• légtelenítő és ürítő csapok: a feltöltéshez, öblítéshez és légtelenítéshez kellenek,
• golyóscsapok: leválasztják az osztót a fűtés többi részéről, ha javítani kell valamit.

Miért kerül néha szivattyú és keverőszelep is az osztó elé? A padlófűtés jóval hidegebb vizet igényel, mint a radiátorok. Ha a hőtermelő magas hőmérsékletet ad, például egy régebbi kazán, amely radiátorokat is fűt, akkor keverőkört kell beépíteni. Hőszivattyúnál vagy alacsony hőmérsékleten működő kondenzációs kazánnál erre sokszor nincs szükség. Hogy kell-e, azt a fűtésszerelő döntse el a terv alapján.

Először kiválasztják a megfelelő számú kimenettel rendelkező osztót. Ehhez a körök számát, hosszát és a hőtermelő teljesítményét veszik figyelembe. Érdemes egy tartalék kimenetet hagyni, ha később újabb helyiség is padlófűtést kaphat.

1. Előkészítik a falba süllyesztett vagy falon kívüli szerelőszekrényt, esetleg a gépészeti fülkét.
2. Az osztót vízszintesen felteszik a konzolokra, a padlóban futó köröknél magasabbra, így könnyebb légteleníteni.
3. Bekötik az előremenő és visszatérő vezetéket a golyóscsapokkal és, ha kell, a keverőkörrel együtt.
4. Rácsatlakoztatják a fűtőköröket az adott csőtípushoz való csatlakozókkal.
5. Minden kimenetet felcímkéznek a helyiség nevével és a kör hosszával.
6. A köröket egyenként töltik fel és öblítik át, amíg buborékmentes víz nem jön.
7. Elvégzik a nyomáspróbát, és jegyzőkönyvet készítenek róla.
8. Beállítják az átfolyásokat, és az első fűtéskor ellenőrzik a hőmérsékleteket.

Hová kerüljön az osztó? Lehetőleg a fűtött terület közepéhez minél közelebb, hogy a körök nagyjából egyforma hosszúak legyenek, és a bekötő csövek ne fussanak át más helyiségeken. Közben hozzáférhetőnek kell maradnia: a szekrény ne kerüljön a konyhabútor vagy egy beépített szekrény mögé.

Nyomáspróba és az aljzatbeton

A nyomáspróbát mindig az esztrich (aljzatbeton) öntése előtt végzik, amíg a csövek még láthatók. A próbanyomást és az időtartamot a rendszer gyártója adja meg, a folyamat az MSZ EN 1264 szabványon alapul. Az esztrich öntése alatt a csövek nyomás alatt maradnak, így egy esetleges sérülés azonnal kiderül. Az esztrich rögzíti a csöveket, és egyenletesen vezeti a hőt a padlóba. Az első felfűtés csak az esztrich kiszáradása után jöhet: cementesnél általában néhány hét múlva, anhidritesnél valamivel hamarabb. A hőmérsékletet ezután a gyártó útmutatója szerint fokozatosan emelik.

Az osztó felszerelése önmagában még kevés. A víz mindig a legkönnyebb utat keresi, így beállítás nélkül a fürdőszoba rövid köre „elvinné” a hőt a nappali hosszú köre elől. Ezért kell hidraulikai beszabályozás: a fűtésszerelő az átfolyásmérőkön minden körnek pontosan annyi vizet állít be, amennyi a hossza és a helyiség hővesztesége alapján kell. Az értékeknek a tervben kell szerepelniük. Ha nincs terv, számítás vagy a gyártói táblázatok alapján dolgoznak.

A jól beszabályozott rendszer egyenletesen fűt, csendesebb, és a szivattyúnak sem kell feleslegesen dolgoznia. Ráadásul készen áll a szobatermosztátokra: a szelepekre szerelt termofejek a szoba hőmérséklete szerint maguk nyitják és zárják a köröket. A termofejek és a vezérlőegység elektromos bekötését szakképzett villanyszerelő végezze.

Új háznál a legegyszerűbb a helyzet: a bekötő csövek előkészítve várnak, a szekrény a megfelelő magasságban van, a körök még nincsenek beöntve. Több munkát ad:

• ha sok vagy nagyon hosszú a fűtőkör,
• ha szivattyús keverőkör is kell,
• ha régi osztót cserélnek, és a méretek nem egyeznek, ezért a csatlakozókat vagy a bekötéseket át kell alakítani,
• ha a régi körök nincsenek jelölve, és előbb ki kell deríteni, melyik hová fut,
• ha szűk a hely, vagy a szekrénynek utólag kell helyet vésni a falban,
• ha a régi körök eliszaposodtak, és alaposan át kell őket öblíteni.

• az osztót úgy eltakarják, hogy szervizeléskor nem lehet hozzáférni,
• a körök nincsenek jelölve, és évek múlva senki sem tudja, melyik melyik szobáé,
• minden átfolyásmérő teljesen nyitva marad, vagyis beszabályozás nem is történt,
• a köröket egyszerre töltik fel, és bennük marad a levegő,
• az esztrichet nyomáspróba nélkül, vagy nyomásmentes csövekre öntik,
• a padlófűtést keverés nélkül, közvetlenül a kazán magas hőmérsékletére kötik.

Gyakran előfordul, hogy a tulajdonos a kazánban keresi a hibát, pedig elég lenne helyesen beállítani az átfolyásokat és légteleníteni a köröket.

A régi osztókon sokszor nincs átfolyásmérő, és termofej sem szerelhető rájuk. Felújításkor ezért jó alkalom újat tenni, főleg ha a hőtermelő vagy a helyiségek elrendezése is változik. Ha a padlóban futó körök tömítettek és nem iszaposak, az új osztó általában bontás nélkül bekötható. Felújításhoz időnként energetikai támogatás is elérhető, érdemes utánanézni az aktuális lehetőségeknek.

Ha közben a kazánt is cserélik, a gázkazán leválasztását és bekötését csak gázkészülékekre képzett szakember végezheti. Gázszag esetén hagyd el a helyiséget, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentőjét vagy a 112-t.

Társasházban más a helyzet. Ha a lakás központi fűtésre csatlakozik, a beavatkozást előre egyeztesd a közös képviselővel. Ha a padlófűtést átgondolatlanul kötik rá a ház fűtési rendszerére, az a szomszédoknál is felboríthatja a fűtést.

• az osztó szilárdan rögzített, vízszintes és könnyen hozzáférhető,
• minden kimenet olvashatóan jelölve van a helyiség nevével,
• a csatlakozások szárazak, sehol nem csöpög,
• megkaptad a nyomáspróba jegyzőkönyvét,
• az átfolyásmérők a terv szerint vannak beállítva, és az értékek le vannak írva,
• a körök légtelenítettek, és fűtéskor mind meleg,
• a golyóscsapok könnyen zárnak és nyitnak,
• esztrich esetén megvan a fokozatos felfűtés jegyzőkönyve,
• a fűtésszerelő megmutatta, hogyan kell egy kört légteleníteni és az osztót elzárni.