Klímaszerelés: árak 2026-ban és miből tevődnek össze

Egy split klíma alapszerelése pontosan körülhatárolt csomag. Az árban benne van mindkét egység felszerelése és üzembe helyezése, egy falátfúrás, a rézcsöves összekötő vezeték és az elektromos betáp 3 méter hosszig, a kondenzvíz gravitációs elvezetése a kültéri egység felé, a fali konzol, a takarólécek az idomokkal, a kezelés betanítása és a szerelési jegyzőkönyv. A teljes listát és az aktuális árakat fent, az árlistánál találod.

Külön fizetendő munkák három csoportba sorolhatók:

• Hosszabb nyomvonal. Az alap 3 méter feletti minden további métert a készülék teljesítménye szerint számolják, mert a nagyobb teljesítményű gépekhez nagyobb átmérőjű cső kell.
• Kőműves jellegű munkák. Horonyvésés és a horony visszaglettelése, második falátfúrás, illetve magfúrás vasbetonon vagy hőszigetelt falon keresztül.
• Nem szokványos körülmények. Tetőre, ablak alá vagy 3 méternél magasabbra szerelés, ahol állvány vagy emelőkosár kell. A felár mértékét a helyszíni felméréskor, a nehézség alapján határozzák meg.

Éppen ezért érdemes tételes árajánlatot kérni, nem egyetlen átalányt. Egy ilyen ajánlatot te is át tudsz nézni, a szerelő pedig meg tudja indokolni, mert minden méternek és minden fúrásnak megvan a helye.

A split egy beltéri és egy kültéri egységet jelent. Ez az olcsóbb, megbízhatóbb és egyszerűbben szervizelhető megoldás. A multi-split egy kültéri egységre két vagy több beltérit köt, lakásokban jellemzően kettőt-hármat. Helyet takarít meg a homlokzaton vagy az erkélyen, viszont hosszabbak a vezetékek, több a kötés, és ha a kültéri egység meghibásodik, egyszerre áll le minden szoba. Két szomszédos szobánál a különbség általában kicsi, három szobánál már érdemes komolyan elgondolkodni a multi-spliten.

Ha lakásklímát keresel szereléssel együtt, mindig két árrésszel számolj: a készülékkel, amelynek ára a márkától és a teljesítménytől függ, és a szereléssel az árlista szerint. Az „egység szereléssel, egy összegért” típusú ajánlatokat kérd tételesen. Sokszor csak 2 méteres nyomvonal, gyenge szigetelés vagy elmaradó vákuumozás rejlik mögöttük.

Társasházi lakás. A nyomvonal általában rövid, a kültéri egység az erkélyre vagy a homlokzatra kerül, közvetlenül a beltéri mögé. Mielőtt megrendeled a szerelést, egyeztesd a kültéri egység helyét a közös képviselővel és az érintett szomszédokkal. Panelházban a teherhordó panelekbe vízszintes hornyot vésni statikailag kockázatos, ezért a gyakorlatban kerülik. A vezeték takarólécben fut, vagy a fal átfúrásával közvetlenül a beltéri egység mögött jut ki.

Családi ház. Itt a nyomvonal gyakran hosszabb, sokszor a homlokzati hőszigetelésen át vezet, a kültéri egység pedig a földön vagy a terasz melletti konzolon áll. Érdemes olyan helyet választani, ahol a ventilátor zaja nem a szomszéd hálószobaablaka felé szól. Hőszigetelt homlokzatnál az átvezetést úgy kell tömíteni, hogy ne keletkezzen hőhíd, és a víz ne folyjon be a szigetelés mögé. A kondenzvíz szikkasztóba vagy a csapadékvíz-elvezetésbe is köthető. Ha több szoba van különböző szinteken, gyakrabban választanak multi-splitet vagy két külön split rendszert.

A teljesítményre az árral együtt szokás rákérdezni, és ez így helyes. Az alulméretezett készülék folyamatosan teljes terhelésen megy, a túlméretezett pedig gyakran ki-be kapcsolgat, amikor a hűtési igény a legkisebb szabályozható teljesítménye alá esik. Az oldalon található táblázat alapterület szerint ad tájékoztató értéket. Ez szokásos belmagasságra és átlagos hőszigetelésre vonatkozik. Nagy déli ablakok, tető alatti tetőtér vagy több emberrel működő iroda esetén egy fokozattal erősebb gép kell. A pontos méretezést a szerelőnek a helyszíni felméréskor kell elvégeznie.

Az összekötő csöveket peremezett, hollandi anyás kötéssel csatlakoztatják az egységekhez, a nyomvonalon esetleg szükséges kötéseket keményforrasztással készítik. Az egész kör magas nyomáson dolgozik, és a készülék teljes élettartama alatt hermetikusan tömörnek kell maradnia. Az új készülékekben ma főként R32 hűtőközeget használnak, újabb modelleknél R290-et is. Az EU-ban 2025. január 1-jétől tilos forgalomba hozni olyan új single-split rendszert, amely 3 kg-nál kevesebb, 750-es vagy annál magasabb GWP-értékű hűtőközeget tartalmaz, így R410A-t sem.

• 0,8 mm falvastagság. A szokásos 1/4", 3/8" és 1/2" méreteknél ez a hűtéstechnikai csövek szabványos értéke az MSZ EN 12735-1 szerint, a modern hűtőközegek nyomására méretezve.
• 99,9%-os réztisztaság. A Cu-DHP minőségű hűtéstechnikai réz lágyított, belül kiszárított, és gyárilag dugókkal lezárt, hogy se nedvesség, se szennyeződés ne jusson bele.
• Páratömör szigetelés. A zárt cellás szigetelés megakadályozza, hogy a hideg csövön lecsapódjon a pára. Kültéren UV-állónak kell lennie, különben két-három szezon után szétmállik.

Miért nem jó a vízszerelő réz a barkácsáruházból? Nem azért, mert vékony lenne, az MSZ EN 1057 szerint gyakran 1 mm a fala. A gond az, hogy általában kemény állapotú és rosszul hajlik, a belseje nincs kiszárítva és lezárva, a metrikus méretek pedig nem illenek a colos hollandi anyákhoz. A körbe jutott nedvesség és szennyeződés az olajba kerül, és gyakori oka a kompresszor besülésének.

A rézcsövet csőhajlítóval vagy hajlítórugóval, pontos sugárral hajlítják. A szigetelés alatti megtörés nem látszik, de a beszűkült keresztmetszet növeli a zajt, a kompresszor terhelését és a fogyasztást. Ugyanígy árt a túl rövid nyomvonal is. A gyártók minimális csőhosszt írnak elő, mert a vezeték csillapítja a rezgéseket, és segít az olaj megfelelő eloszlásában a körben.

A beltéri egység hűtés közben párát von el a levegőből, és ennek a víznek valahová el kell folynia. Társasházban a kondenzvíz gyakran okoz vitát a szomszédokkal és kárt a falban.

• Legalább 1% lejtés. Vagyis méterenként egy centiméter, a teljes hosszon, ellenlejtés nélkül.
• Fölösleges ívek nélkül. Minden emelkedőben megül a szennyeződés, és az elvezetés idővel eltömődik.
• Szigetelt cső. A horonyban futó szigeteletlen csövön lecsapódik a levegő páratartalma, és az egyenesen a falba megy.

Ha a lejtés nem stimmel, a víz utat talál oda, ahová nem kellene, szinte mindig a beltéri egység alatti falba. A lakás lefolyójába kötni tiszta megoldás, de csak megfelelő bűzelzárón keresztül, ideális esetben száraz, membrános szifonnal, amely akkor sem engedi vissza a csatornaszagot, ha télen kiszárad benne a víz. A homlokzatra kivezetni a legegyszerűbb, de ha a víz a szomszéd erkélyére vagy a járdára csöpög, abból biztosan konfliktus lesz. Télen a fűtés és a leolvasztás közben a kültéri egységnél keletkező vizet is biztonságosan el kell vezetni, hogy ne képződjön jég.

Kondenzvízszivattyú akkor kell, ha a gravitációs elvezetés nem megoldható. Ez viszont szakaszosan működik, és csendes szobában hallani. Hálóba és gyerekszobába csak akkor válaszd, ha tényleg nincs más lehetőség, és mindig halk kivitelben.

A 3 méterig tartó betáp az alapszerelés része. A hosszabb vezetéket, jellemzően külön áramkört az elosztótáblától, méterenként számolják. A kismegszakítót és a kábel keresztmetszetét a gyártó előírásai és a szerelési körülmények, például a vezetékhossz és a fektetési mód szerint választják. 3,5 kW-ig általában 10-16 A-es kismegszakító és NYM-J 3x1,5 vagy 3x2,5 kábel a jellemző. Az összekötő kábel sodrott ereit érvéghüvellyel kell lezárni, különben a sorkapocs alatt idővel meglazulnak, és a kötés melegedni kezd. Az új áramkört villanyszerelő köti be, és bekötés után érintésvédelmi méréssel ellenőrzi.

Az R32 vagy R410A hűtőközegű klímák fluortartalmú üvegházhatású gázokat tartalmaznak. A hűtőkörön végzett munkát, vagyis a peremezést, a vákuumozást és a szervizszelepek nyitását csak érvényes F-gáz képesítéssel rendelkező szakember végezheti. A szakszerű szerelés igazolása nélkül a gyártók általában nem vállalnak garanciát. Saját kezűleg előkészítheted a hornyokat vagy a konzol helyét, az elektromos bekötés a villanyszerelő dolga, a hűtőkör bekötése és az üzembe helyezés pedig a képesített klímaszerelőé, aki a mért értékeket rögzíti a szerelési jegyzőkönyvben.