Betonkerítés építése 1,8 m magasságig

Az 1,8 méteres magasság eltakarja a kilátást a járdáról, egyértelműen lezárja a telket, mégsem hat várfalnak. Családi háznál, kertvárosi utcában ez a magasság általában elegendő a nyugalomhoz. Magasabb kerítésnél már jóval nagyobb felületen támad a szél, ott mélyebb alap és erősebb oszlop kell, ezért érdemes végiggondolni, valóban szükséged van-e többre.

A magasságon túl a betonelemek külseje is eltér: van sima felületű, kőhatású, téglamintás és fautánzatú változat. A díszített felület nem változtat a szerelés menetén, de óvatosabb mozgatást igényel, mert a mintás élek könnyebben lepattannak.

1. Kitűzni a kerítés vonalát a telekhatár szerint, karókat leverni és zsinórt kifeszíteni.
2. Kimérni az oszlopok helyét pontosan az adott rendszer elemhosszához igazítva.
3. Kiásni a pontalapok gödreit, és eltávolítani a régi kerítés maradványait az alapjával együtt.
4. Az oszlopokat betonba állítani, vízmértékkel mindkét irányban függőlegesre igazítani és rögzíteni.
5. A sarkoknál és a kerítés végeinél kitámasztást vagy merevítést készíteni a gyártó előírása szerint.
6. Megvárni, amíg a beton megfelelő szilárdságot ér el.
7. Az elemeket alulról felfelé becsúsztatni az oszlopok hornyaiba, közben folyamatosan ellenőrizni a síkot.
8. Felhelyezni az oszlopsapkákat, a környezetet visszatölteni, tömöríteni és a terepet rendezni.

Miért nem lehet a betonozás után rögtön behelyezni az elemeket? A friss beton még nem bírja el a súlyt és az oldalirányú nyomást, az oszlop elmozdulhat, és az egész szakasz ferde lesz. Hogy pontosan mennyit kell várni, azt a rendszer gyártója és az időjárás határozza meg. Hidegben a beton lassabban köt.

Ha nem vagy biztos benne, hol húzódik pontosan a telekhatár, érdemes földmérővel kitűzetni, mielőtt az első gödör elkészül. A szomszédokat is célszerű előre tájékoztatni, így elkerülhető a későbbi vita.

A pontalapoknak legalább a fagyhatárig le kell érniük, ami Magyarországon általában 80 cm körül van. Az 1,8 méteres kerítésnél jó teherbírású talajon ez többnyire elegendő, de a gyártó előírása és a talaj állapota mindig felülírja az általános szabályt. Agyagos, vizes vagy feltöltött talajon nagyobb földmunkával és szélesebb alappal kell számolni.

A pontalapokhoz megfelelő szilárdságú beton kell, például C16/20 vagy annál erősebb osztályú (MSZ EN 206 szerint), jól összekeverve és tömörítve. Az oszlop feleljen meg a kerítés magasságának: a gyártók a rendszerhez megadják, hány elemsort bír el egy oszlop.

Az elemeknél nézd meg, hogy fagyállók-e és gondosan készültek-e. A gyenge minőségű, porózus felületű elem néhány tél után hámlani és repedezni kezdhet.

• Sík, jól megközelíthető telek: gyorsabb a munka, az anyag közvetlenül a kerítés vonala mellé lerakható.
• Lejtő: lépcsőzetes elemelhelyezést, pontosabb mérést és több vágást vagy kiegyenlítést igényel.
• Köves vagy vizes talaj: nehezebb az ásás, gyakran mélyebb alap vagy vízelvezetés kell.
• Régi kerítés: előbb el kell bontani, és ki kell szedni az alapjait, különben útban vannak az új pontalapoknak.
• Rossz megközelítés: keskeny bejárónál vagy a ház mögötti kertben az anyagot kézzel kell odahordani.
• Kapu és kiskapu: külön méretezett oszlopot igényelnek, ezt már a tervezésnél el kell dönteni.

• Túl sekély alap: a fagy megemeli, és néhány tél után a kerítés megdől.
• Pontatlan oszloptávolság: az elem nem illik a horonyba, vagy rés marad.
• Nem függőleges oszlop: a hiba hosszú szakaszon összeadódik, a vonal hullámos lesz.
• Elsietett elemszerelés: az elemek még meg nem kötött betonba kerülnek.
• Hiányzó saroktámasz: a sarkoknál a legnagyobb a terhelés, merevítés nélkül ott mozdul el először.
• Elhanyagolt víz: ha a pontalapoknál megáll a víz, a betont rongálja a fagy, a talaj pedig felpuhul.

• az oszlopok függőlegesen állnak, vízmértékkel mindkét irányban ellenőrizve,
• a kerítés egy vonalban fut, hullámzás nélkül, kifeszített zsinórral ellenőrizve,
• az elemek rés és szintugrás nélkül ülnek a hornyokban,
• egyik elemen sincs lepattant él, repedés vagy levált felület,
• a sarkok és a végek merevítettek, nyomásra nem mozdulnak,
• az oszlopsapkák a helyükön vannak és szilárdan ülnek,
• az oszlopok környéke visszatöltött, tömörített, a víz elfolyik a kerítéstől,
• a kerítés a megbeszélt helyen áll a telekhatárhoz képest.