Kerítésoszlop beállítása 2,4 m magasságig

A munka menete mindhárom változatnál ugyanaz, csak a nehézsége más. A magasabb oszlop hosszabb emelőként viselkedik: a szél nagyobb kerítésfelületet nyom, és ez az erő az alapban csapódik le. Ezért a magassággal együtt nő a gödör mélysége, a beton mennyisége és a pontosság iránti igény is.

• 2,4 m-ig: a családi házak szokásos kerítése drótfonatból, kerítéspanelből vagy fából. A gödör általában 60 és 80 cm közötti mély, ideális esetben a fagyhatár alá ér.
• 2,7 m-ig: magasabb, belátást gátló kerítés, panelos és biztonsági kerítések, nagyobb kertek és kisebb telephelyek. A gödör többnyire 80 és 100 cm közötti mély és szélesebb, az oszlopnak erősebb profil kell.
• 3,8 m-ig: ipari telepek, raktárak, sportpályák és játszóterek, szögesdrótos kerítések kihajló tartóval. Az alap 80 és 120 cm közötti mély, néha mélyebb is. Az oszlop méretét és profilját a rendszer gyártója vagy egy tervező határozza meg, mert ekkora magasságnál a szélteher számítása dönt.

Rendelés előtt kérdezz rá, hogy az ajánlatban szereplő magasság az oszlop teljes hossza, vagy csak a föld feletti része. Az oszlop egy darabja ugyanis a betonba kerül.

1. Kitűzni a kerítés vonalát kifeszített zsinórral és karókkal, lemérni a távolságokat és a terep szintkülönbségeit.
2. Kiásni a gödröt kézzel, földfúróval vagy géppel, az oszlop magasságához és a talajhoz illő mélységben.
3. Az aljára sóderréteget szórni és tömöríteni, ez elvezeti a vizet.
4. Beállítani az oszlopot, két szomszédos oldalról vízmértékkel függőlegesre igazítani, és támasztólécekkel rögzíteni.
5. Rétegenként betonozni, minden réteget megszurkálni vagy tömöríteni, hogy ne maradjon benne üreg.
6. Még a beton kötése előtt újra ellenőrizni a függőlegességet és a magasságot a zsinórhoz képest.
7. A beton felszínét enyhe lejtéssel kialakítani az oszloptól kifelé, hogy a víz lefolyjon.
8. Hagyni a betont kiszilárdulni, és csak utána szerelni a kitöltést.

Miért ilyen fontos a tengelytávolság? Panelos kerítésnél az oszlopok távolságának pontosan egyeznie kell a panel méretével, különben a panel nem szerelhető be. Drótfonatnál általában 2 és 2,5 m közötti távolsággal dolgoznak. Minél magasabb a kerítés, és minél nehezebb vagy tömörebb a kitöltés, annál sűrűbben kell állniuk az oszlopoknak.

Az acéloszlopok a legelterjedtebbek. Könnyűek, gyorsan beállíthatók, és tüzihorganyzással vagy porszórt bevonattal jól bírják a korróziót. Drótfonathoz és panelhez is jók mindhárom magasságban, 3,8 m-nél azonban erősebb profil kell.

Az előregyártott betonoszlopok masszívak és tartósak, de nehéz őket mozgatni. Főleg beton- és vegyes kerítéseknél fordulnak elő.

A faoszlopok inkább alacsonyabb kerti kerítéshez valók. A fa ne álljon közvetlenül betonban vagy földben, jobb fém oszloptalpba rögzíteni, különben a talajszintnél idővel elkorhad.

Alacsonyabb oszlopokhoz általában C16/20, magasabbakhoz C20/25 szilárdsági osztályú beton kerül (az MSZ EN 206 szerinti jelölés), 3,8 m-nél a terv szerint akár erősebb is. Néhány oszlophoz elég a zsákos szárazbeton, sok oszlopnál megéri a betonkeverő vagy a mixerbeton. A víz arányát a gyártó szerint tartsd be, mert a túl híg beton gyengébb.

Laza földben, sík telken, jó megközelítéssel megy a legkönnyebben. Hosszabb és ezért drágább lesz a munka, ha:

• köves vagy sziklás a talaj, amit vésni vagy géppel fúrni kell,
• agyagos, vizenyős vagy feltöltött a talaj, ami mélyebb és szélesebb alapot kíván,
• lejtős a telek, így minden oszlop más magasságba kerül, és egyenként kell bemérni,
• fagyökerek, régi alapok vagy a korábbi kerítés maradványai vannak a földben,
• rossz a megközelítés, és a betont talicskával messzire kell hordani,
• magasabb az oszlop, vagyis több a földmunka, a beton, és pontosabb bemérés kell.

Ásás előtt derítsd ki, hogy fut-e a helyszínen földkábel vagy vezeték. Ebben a közműszolgáltatók és az ingatlan régi tervei segítenek. Ha ásás közben gázvezetékbe ütközöl vagy gázszagot érzel, azonnal hagyd abba a munkát, menj távolabb, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentő számát vagy a 112-t. Elektromos kábelhez ne nyúlj, a szolgáltatót kell értesíteni.

• Túl sekély gödör: a fagy megemeli az oszlopot, és az első tél után dőlni kezd.
• A függőlegesség ellenőrzése csak egy oldalról: elölről egyenes, oldalról ferde.
• Hiányzó támasztás: az oszlop kötés közben elmozdul, és utána már nem javítható.
• Híg vagy tömörítetlen, üreges beton, ami idővel megreped.
• Az oszlop körül tálszerűen lezárt beton: megáll benne a víz, megfagy, és rongálja az alapot.
• A panelek felszerelése vagy a drótfonat megfeszítése már másnap.
• Betonozás fagyban vagy erős esőben.

Az alacsonyabb oszlopokat átlagos telken egy ügyes házi mester is beállítja, ha van segítője, és nem kapkod. A 2,7 és főleg a 3,8 m-es oszlopokat inkább bízd szakemberre: nehéz darabok, és hiba esetén fennáll a felborulás veszélye.

1. Kideríteni, hol futnak a földalatti vezetékek.
2. Kifeszíteni a zsinórt a két szélső oszlop helye között, és bejelölni a többi helyét.
3. Kiásni a gödröt, általában 60 és 80 cm közötti mélyre és nagyjából 20 és 30 cm közötti szélesre.
4. Az aljára körülbelül 10 cm sódert szórni és ledöngölni.
5. Beállítani az oszlopot, és a segítővel két oldalról vízmértékkel függőlegesre igazítani.
6. Két lécet ferde támasztékként a földbe verni és az oszlophoz rögzíteni.
7. Rétegenként beönteni a betont, minden réteget rúddal megszurkálni.
8. Ellenőrizni a függőlegességet és a magasságot a zsinórhoz képest.
9. A felszínt az oszloptól kifelé lejtősre simítani.
10. A kitöltés szerelésével legalább néhány napot várni, normál betonnál inkább egy hetet.

• minden oszlop függőleges, két oldalról vízmértékkel nézve is,
• az oszlopfejek egy vonalban és a tervezett magasságban vannak,
• a tengelytávolságok illenek a kitöltéshez, paneleknél pontosan a mérethez,
• kézzel megnyomva az oszlop nem mozdul, és a beton körülötte nem repedt meg,
• az alap felszíne az oszloptól kifelé lejt, és nem áll meg mellette a víz,
• a környék rendben van, a felesleges földet a megállapodás szerint elszállították,
• tudod, mikortól szerelhető a kitöltés.