Kerítésoszlop beállítása 2,7 m hosszig

A tételt darabra számolják. Egy darab egy oszlopot jelent, amely a helyén áll, függőleges, a megfelelő magasságban van, és be van betonozva vagy más módon szilárdan rögzítve. A 2,7 m az oszlop teljes hosszára vonatkozik, nem a kerítés magasságára. Az oszlop egy része ugyanis a földben, illetve a betonban van. Egy 2,6-2,7 m hosszú oszlopnál általában nagyjából 60-70 cm kerül az alapba, a talaj fölött pedig körülbelül két méter marad.

A munkához általában ez tartozik:

• a kerítés vonalának és az oszlopok helyének kitűzése zsinór mentén,
• az alap gödrének kiásása vagy kifúrása,
• az oszlop behelyezése, függőlegesbe állítása és magasságba igazítása a zsinór szerint,
• a betonozás és az oszlop kitámasztása, amíg a beton meg nem köt,
• a sarok- és végoszlopoknál a ferde támaszok beállítása, ha készülnek ilyenek.

Hogy az anyag, vagyis az oszlop, a beton és a támaszok is benne vannak-e az árban, azt a cikk feletti árblokk mutatja. Megrendeléskor kérdezz rá, hogy a kitermelt föld elszállítása is a munka része-e, vagy a telken terítik el. A drótfonat feszítése, a táblák szerelése és a kapu beállítása külön munka.

Az árlistában szerepel a 2,4 m-ig és a 3,8 m-ig tartó oszlop beállítása is, mindegyiknek saját oldala van. A különbség nem csak néhány tíz centiméter. Változik a terhelés, és vele együtt a munka menete is.

• A 2,4 m-ig tartó oszlop körülbelül 1,5-1,8 m magas kerítéshez való. Jellemzően drótfonat a kert végén, a szomszéd felé vagy egy gyümölcsös körül. Kevesebb szél éri, kisebb lehet az alap, és egy ember is könnyebben függőlegesbe állítja.
• A 2,7 m-ig tartó oszlop, vagyis ez a változat, nagyjából kétméteres kerítéshez készül. Ez a szokásos magasság utcafronti drótfonatos vagy hegesztett táblás kerítésnél, árnyékoló hálóval vagy lamellákkal szerelt kerítésnél. Éppen a szelet felfogó kitöltés miatt mélyebb alap és merevebb oszlop kell, mint egy alacsonyabb kerítésnél.
• A 3,8 m-ig tartó oszlop nagyjából háromméteres kerítéshez kell, például sportpálya, teniszpálya, kifutó köré, illetve zaj- és labdafogó kerítésekhez. Ott már erősebb profil, nagyobb alap kell, a tartáshoz és igazításhoz gyakran két ember, néha állvány vagy létra is az oszlopfej ellenőrzéséhez. A kockázat és a munkaidő jóval nagyobb.

Hogyan dönts? Mérd meg a kiválasztott kitöltés magasságát. Add hozzá a talaj feletti hézagot, ha szeretnél ilyet (például lábazati panel alatt vagy helyett), és az alapba kerülő mélységet. Ha nagyjából 2,5-2,7 m jön ki, ennél a változatnál vagy. Ha a kerítés lábazatra kerül, és az oszlopot abba rögzítik, rövidebb oszlop is elég, mert a földbe kerülő rész kimarad. Ilyenkor kétméteres kerítéshez is gyakran a 2,4 m-es változat a megfelelő. Kérdezd meg a kitöltés forgalmazóját is, a drótfonat- és táblagyártók az egyes magasságokhoz általában megadják az ajánlott oszlophosszt.

A telekhatár

A kerítés a saját telkedre kerül, nem „nagyjából a határra”. Ha nem vagy biztos benne, hol húzódik a határ, hívj földmérőt, aki kitűzi a töréspontokat. A gyakorlatban sokszor kerekedik vita a szomszéddal húsz centiméter miatt, és a bebetonozott oszlopok áthelyezése sokkal többe kerül, mint előre kifizetni a földmérőt.

Közművek a föld alatt

Az utca mentén gyakran fut gáz, víz, villany, távközlési kábel vagy csatornabekötés. Ásás előtt kérd meg a közműszolgáltatókat, hogy jelöljék ki a vezetékek helyét. Ha ásás közben figyelmeztető szalagot találsz, azonnal hagyd abba. Ha gázvezeték sérül, vagy gázszagot érzel, hagyd el a helyet, ne gyújts tüzet, ne kapcsolj elektromos eszközt, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentőjét vagy a 112-t. Sérült elektromos kábelhez soha ne nyúlj, a munkát a szolgáltatónak vagy egy szakképzett villanyszerelőnek kell átvennie.

Döntések, amelyeknek előre meg kell születniük

• a kitöltés típusa (drótfonat, tábla, háló, lamella), mert ettől függ az oszlop profilja, az oszloptávolság és az alap mélysége,
• a kapu és a kiskapu pontos helye és szélessége, mert ezek oszlopai másik kategória, és milliméterre kell stimmelniük,
• lesz-e lábazati panel, vagyis milyen magasan lesz a kitöltés alsó éle,
• vezet-e kábel a kapuhoz motorhoz, csengőhöz vagy világításhoz, hogy a védőcső még a betonozás előtt a helyére kerüljön,
• a telek megközelíthetősége talicskával, esetleg kisgéppel vagy talajfúróval.

Milyen oszlopok léteznek

Kerek acéloszlopok: ez a klasszikus megoldás drótfonathoz. Kétméteres kerítésnél általában nagyjából 48 mm átmérőt használnak, ennél vékonyabb profil ekkora magasságnál puhának hat, és a sarkoknál meghajolhat. Rendszerint horganyzottak, gyakran PVC-bevonattal vagy porfestéssel.

Szögletes acéloszlopok (például 60 × 40 vagy 60 × 60 mm-es profil) főleg hegesztett táblákhoz és lamellákhoz valók. Előre kialakított furatokkal vagy rögzítőkkel készülnek. Nagyjából kétméteres, szelet felfogó kitöltésnél inkább erősebb profilt érdemes választani.

Faoszlopok természetes hatásúak, de ha közvetlenül bebetonozzák őket, a fa a talajszintnél idővel elkorhad. Jobb fém oszloptalpba vagy betonba rögzített tartóba tenni, így a fa a föld felett marad.

Betonoszlopok ma ritkábbak, főleg régebbi kerítéstípusokhoz vagy előregyártott betonlapokhoz használják őket. Nehezek, nagyjából 2,7 m hosszúságnál egy ember már nem tudja biztonságosan beállítani.

Rögzítési módok

Betonalap a földben: ez a legelterjedtebb, és ennél a magasságnál a legbiztosabb megoldás. A gödör általában nagyjából 20-30 cm átmérőjű és körülbelül 80-90 cm mély, hogy a fagyhatár alá érjen, amely Magyarországon jellemzően 80 cm körül van. Hálónál vagy lamellánál inkább nagyobb alapot készítenek.

Rögzítés zsalukő lábazatba: az oszlopot vagy a kibetonozott zsalukőbe állítják, vagy talplemezzel csavarozzák a kész lábazat tetejére. A beállított oszlop általában jobban tart, a talplemez gyorsabb, de ilyenkor a teljes szélterhelést a dübelek és egy vékony betonréteg viselik.

Talajcsavarok: beton nélkül tekerik be őket a földbe. Gyorsak és tiszták, kötött, kőmentes talajba valók. Kétméteres, tömör kitöltésű kerítésnél viszont érdemes ellenőrizni a gyártónál, milyen terhelésre méretezték a csavart.

A tapasztalt brigádok hasonló sorrendben dolgoznak. Először a sarok-, vég- és kapuoszlopok kerülnek a helyükre, ezek viselik a drótfonat húzását. Közéjük két zsinórt feszítenek, egyet a talaj közelében, egyet az oszlopfejek magasságában. Ezek mentén állítják be a közbenső oszlopokat, így az egész kerítés egy vonalban van, a fejek pedig egy magasságban vannak, vagy egyenletesen követik a terepet.

Drótfonatnál a közbenső oszlopok távolsága általában 2,5 m körül van. Táblás kerítésnél a távolságot a tábla és a rögzítők szélessége határozza meg. Ott az oszlopokat vagy nagyon pontosan kimérik léccel, vagy a táblával együtt haladnak: beállítják az oszlopot, odateszik a táblát, beállítják a következő oszlopot. Kétméteres táblánál a mezőnként néhány centis eltérés gyorsan összeadódik.

A gödröt kézzel ássák ki, vagy motoros, illetve gépre szerelt talajfúróval fúrják. Az aljára gyakran néhány centi kavics kerül, hogy az oszlop körüli víz el tudjon szivárogni. Az oszlopot behelyezik, vízmértékkel két, egymásra merőleges oldalról függőlegesbe állítják, és karókkal vagy lécekkel kitámasztják. Ezután betonnal töltik ki, általában nagyjából C16/20-C20/25 szilárdságúval, vagy kifejezetten oszlopokhoz kevert kész keverékkel. A betont piszkálják vagy tömörítik, hogy ne maradjanak benne légbuborékok, és közben figyelik, nem mozdult-e el az oszlop.

Az alap tetejét az oszloptól kifelé enyhe lejtéssel alakítják ki, hogy a víz elfolyjon, és ne az acél felé álljon meg. Drótfonatos kerítés sarokoszlopainál ilyenkor építik be a mező felé dőlő ferde támaszokat is, többnyire saját kis alappal. A végén a nyitott profilokra oszlopsapka kerül, hogy ne essen bele az eső.

Mennyi ideig tart

Egy oszlop beállítása önmagában néhány tíz perc, az idő nagy részét az ásás és az igazítás viszi el. A várakozás hosszabb. A hagyományos beton egy-két nap alatt megköt, a drótfonat feszítésével viszont általában nagyjából egy hetet várnak. Teljes szilárdságát a beton körülbelül négy hét alatt éri el. Gyorskötő keverékkel hamarabb lehet folytatni, a pontos időt a gyártó adja meg a csomagoláson. Nyáron a betont óvni kell a kiszáradástól, fagyban pedig külön intézkedések nélkül nem betonoznak.

A legtöbb a talajon múlik. Kőmentes, agyagos talajban gyorsan halad a munka. A köves terep, a kavicsos feltöltés, a házépítéskor elásott sitt vagy a régi kerítés betonalapjai lassítják, néha bontókalapács is kell. A telekhatár menti fák és bokrok gyökerei sem ritkák.

Ezen kívül számít:

• milyen hosszú a vonal, és hány oszlop kerül be egyszerre, nagyobb darabszámnál megéri a gépi fúró,
• sík-e a terep vagy lejtős, lejtőn meg kell oldani a kitöltés lépcsőzését, és pontosabban kell mérni,
• hány sarok, törés és vég van, mindegyik ilyen oszlopnak támasz és nagyobb odafigyelés kell,
• van-e hely a gödör mellett dolgozni, meglévő térkő, ágyás vagy a szomszéd garázsfala mellett óvatosabban kell ásni,
• a helyszínen keverik-e kézzel a betont, vagy szállítják, és milyen messze áll az autó a kerítés vonalától,
• kész lábazatba kerülnek-e az oszlopok, ahol fúrni és pontosan dübelezni kell.

Kétméteres kerítésnél a szerelés közbeni szél is nehezíti a munkát. A hosszú oszlopot nehezebb függőlegesen tartani, amíg be nem betonozzák, ezért alaposabban kell kitámasztani, mint egy alacsony oszlopot.

Az oszlopok a kerítésépítés középpontjában állnak. Előttük jön a telekhatár és a közművek kitűzése, a régi kerítés bontása, néha a lábazat alatti sávalap kiásása és betonozása. Ha lábazat készül, az oszlopokat a zsalukövek kibetonozásakor vagy utána állítják be, és a két munkát időben össze kell hangolni.

Az oszlopok után jön a feszítődrótok és a drótfonat feszítése, a táblák, lamellák vagy a háló szerelése, végül a kapu és a kiskapu. A kapuoszlopok nehezebbek, ezek tartják a kapuszárny súlyát. Ha motoros lesz a kapu, a kábelezést szakképzett villanyszerelő készítse elő és kösse be. A kábel védőcsövét viszont még a betonozás előtt le kell fektetni, különben később bontani kell a betont. Ha a kerítés mentén térkő vagy szegély készül majd, előre egyeztessétek a leendő terepszintet, hogy az alapok ne álljanak ki a burkolatból, és az oszlop se legyen végül túl alacsony.

Sekély vagy keskeny alap. Kétméteres kerítésnél ez a leggyakoribb hiba. Az első években nem történik semmi, aztán egy erős szél vagy egy kemény tél után az oszlopok elválnak, és a kerítés megdől. Ha az alap nem éri el a fagyhatárt, a fagy meg is emelheti.

Kupacba simított beton, vagy lejtés nélkül a talajszint alatt. A víz megáll az oszlop mellett, az acél a talajnál rozsdásodik a leggyorsabban, a fa pedig pont ott korhad.

Hiányzó oszlopsapkák. A nyitott profilba befolyik a víz, télen megfagy, és szét is repesztheti a profilt. Belül ráadásul rozsdásodik.

Zsinórtól eltérő oszlopok. A kerítés „táncol”, ha végignézel a vonalon, hullámokat látsz. Táblás kerítésnél nem illeszkednek a rögzítők, és a táblákat erővel kell hajlítani.

Túl korai feszítés. A betonnak még nincs meg a szilárdsága, és a sarokoszlopokat a fonat behúzza a mező felé. Kötés után már nem lehet kiegyenesíteni őket az alap szétbontása nélkül.

Hiányzó támaszok a sarkoknál. Kétméteres drótfonatnál jelentős a húzóerő, a támasz nélküli sarokoszlop előbb-utóbb elhajlik.

Védelem nélkül hagyott vágási felület. Ha a horganyzott oszlopot elvágják, a vágást hidegcinkes festékkel kell kezelni, különben ott indul a rozsda.

A kerítésoszlopok beállítása egy ügyes házi barkácsolónak is menni fog, ha van ideje, segítője és türelme a méréshez. Ez nem vonatkozik a nehéz kapuk oszlopaira és azokra a helyekre, ahol közművek futnak, ott bízd a munkát szakemberre. Nagyjából 2,7 m-es oszlopnál jó, ha van egy második ember, aki tartja az oszlopot.

1. Ellenőrizni a telekhatárt, és kijelöltetni a föld alatti közműveket.
2. Karókkal kitűzni a kerítés vonalát, kifeszíteni a zsinórt, megjelölni a sarok-, vég- és közbenső oszlopok helyét.
3. Kiásni vagy kifúrni a nagyjából 80-90 cm mély és körülbelül 20-30 cm széles gödröket.
4. A gödör aljára néhány centi kavicsot szórni.
5. Először a sarok- és végoszlopokat beállítani, vízmértékkel két oldalról függőlegesbe igazítani, és lécekkel kitámasztani.
6. Közéjük két zsinórt kifeszíteni, egyet a talajnál, egyet az oszlopfejeknél.
7. A közbenső oszlopokat a zsinórok szerint beállítani, mindegyiket igazítani és kitámasztani.
8. A betont a gyártó útmutatója szerint bekeverni, a gödröt fokozatosan feltölteni, közben a betont piszkálni.
9. Minden réteg után ellenőrizni az oszlop függőlegességét és helyzetét.
10. Az alap tetejét az oszloptól kifelé lejtésre alakítani.
11. A sarok- és végoszlopoknál beépíteni a ferde támaszokat.
12. Felhelyezni az oszlopsapkákat, és lekezelni az esetleges vágásokat.
13. Hagyni megkötni a betont, a drótfonatot általában csak nagyjából egy hét után feszíteni.

A kész oszlopokat még azelőtt nézd át, hogy elkezdik szerelni a kitöltést. A drótfonat megfeszítése vagy a táblák felrakása után a hibákat már nehéz javítani. Állj a vonal végére, és nézz végig a kerítésen, a hullámok azonnal látszanak. Nyomd meg kézzel az oszlop tetejét, a beton megkötése után nem mozdulhat.

• az oszlopok egy egyenesben állnak a zsinór szerint,
• minden oszlop mindkét irányban függőleges, vízmértékkel ellenőrizve,
• az oszlopfejek egy magasságban vannak, vagy egyenletesen követik a terepet,
• a talaj feletti magasság megfelel a választott kitöltésnek és a lábazati panelnek,
• az oszloptávolságok a megbeszélés szerintiek, táblás kerítésnél pontosan a tábla szélességére,
• a sarok- és végoszlopoknak van támaszuk,
• az alapok az oszloptól kifelé lejtenek, és nem áll meg mellettük a víz,
• minden profilon van oszlopsapka,
• az oszlopok felületvédelme ép, a vágások le vannak kezelve,
• a kapuhoz vezető kábel védőcsöve a helyén van, ha számoltatok vele,
• a környezet rendben van, a kitermelt földdel a megbeszélés szerint jártak el.