Kerítéspanelek szerelése

Az első kérdés nem műszaki: pontosan hol húzódik a telekhatár? Ha nem vagy biztos benne, érdemes földmérővel kitűzetni. Egy néhány centivel a szomszéd telkére épült kerítés sok vita forrása, és az áthelyezése rengeteg munkával jár.

Ásás előtt derítsd ki, nem futnak-e a határ mentén földalatti vezetékek, például gáz, villany, víz vagy telefon- és internetkábel. A nyomvonalakat a közműszolgáltatóktól tudod kitűzetni. Ha munka közben mégis gázvezeték sérül vagy gázszagot érzel, azonnal hagyd el a helyszínt, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentőjét vagy a 112-t. Határkerítésnél az is ésszerű, ha előre megbeszéled a szomszéddal, melyik oldalra kerül az alap, és ki gondozza majd a kerítést.

Kitűzés és az oszlopok kiosztása

A kerítés vonalát karókkal és kifeszített zsinórral jelölik ki. Az oszloptávolságot nem szemre határozzák meg, hanem a panel szélessége és a gyártó rögzítési rendszere alapján. Egy átlagos panel nagyjából 2,5 méter széles, így az oszlopoknak pontosan erre a méretre kell kerülniük. A munka a sarkoknál és a kapunál, kiskapunál kezdődik, mert ezek fix pontok, a többi szakasz ezekhez igazodik.

Gödrök és betonozás

Minden oszlopnak kiásnak vagy kifúrnak egy gödröt. A mélység általában 60-80 centiméter körül van, magasabb kerítésnél, sarokoszlopnál és laza talajban ennél több is lehet. Magyarországon érdemes a fagyhatár alá menni, ami általában 80 centiméter körül van, hogy a fagy ne emelje meg az oszlopokat. Az oszlopot behelyezik, vízmértékkel mindkét irányban függőlegesre állítják, majd kibetonozzák.

A panelek rögzítése

A paneleket ugyanabból a rendszerből származó bilincsekkel, kapcsokkal vagy csavaros kötésekkel rögzítik az oszlopokhoz. A szerelés folyamatosan halad az egyik végtől a másikig, így a kisebb eltérések nem adódnak össze. Ha lábazati elemet is beépítenek, azt még a panelek előtt helyezik a talaj közelében lévő tartókba.

Utolsó ellenőrzés és meghúzás

Végül ellenőrzik az egész vonal egyenességét, és meghúzzák az összes kötést. A túl erős meghúzás viszont megsértheti a horgany- vagy műanyagbevonatot, ami később rozsdásodáshoz vezet.

• 3D panelek: V alakú hajlítások merevítik őket. Családi házakhoz és kertekhez ez a szokásos választás.
• 2D panelek: síkok, dupla vízszintes huzallal. Merevebbek, ezért ott érdemes őket választani, ahol a kerítésnek többet kell bírnia, például út mellett vagy üzemi területen.
• Felületvédelem: a horganyzás önmagában is véd a rozsda ellen, a horganyzás és a porszórt műanyag bevonat kombinációja tovább tart, és egységesebb a megjelenése.
• Oszlopok: ugyanabból a rendszerből valók legyenek, mint a panelek, és azonos felületkezelést kapjanak. Kapunál és sarkokban erősebb profilt használnak.
• Beton lábazati elemek: lezárják a rést a talajnál, megakadályozzák, hogy a kutya kiássa magát, és könnyebb mellettük fűnyírni.
• Földcsavar vagy talplemezes oszlop: a betonozás alternatívái. A talplemez meglévő lábazati falra való, a földcsavar inkább alacsonyabb, kevésbé terhelt kerítéshez.

A legegyszerűbb helyzet a sík telek puhább, köves részek nélküli talajjal, jó megközelítéssel és régi kerítés nélkül. Jóval hosszabb és nehezebb lesz a munka, ha:

• lejtős a telek, ilyenkor a merev paneleket lépcsőzetesen kell elhelyezni, és minden szakaszt külön kell szintezni,
• köves a talaj, fagyökerek vagy régi betonalap van útban,
• a régi kerítést is el kell bontani és el kell szállítani,
• sok a sarok, a törés és a rövid szakasz, ahol a paneleket méretre kell vágni,
• kapu és kiskapu is kerül a kerítésbe, amelyekhez erősebb oszlop és pontosabb bemérés kell,
• gép nem fér a helyszínre, így a betont és az anyagot kézzel kell hordani.

• „Nagyjából” beállított oszlopok. Ha az oszloptávolság nem egyezik a panel szélességével, a panelt nem lehet rögzíteni, vagy erővel kell hajlítani.
• Sekély vagy gyenge alap. A kerítés eleinte jól néz ki, de az első tél vagy egy erős szél után dőlni kezd.
• Az oszlopok terhelése a beton megkötése előtt. Az oszlopok elmozdulnak, és a vonal hullámos lesz.
• Kezeletlen vágási felületek. A megrövidített panel vágásánál csupasz az acél. Ha nem kap védőfestéket, éppen ott kezd rozsdásodni.
• Különböző rendszerek alkatrészeinek keverése. A bilincsek nem fognak rendesen, a panelek zörögnek.

Sík telken, átlagos kerítésmagasságnál a szerelést saját kezűleg is meg tudod oldani. Kell hozzá egy segítő, vízmérték, zsinór, kézi vagy motoros földfúró, és türelem a méréshez. Lejtős telket, távirányítós kaput vagy magas biztonsági kerítést inkább bízz szakemberre.

1. Tisztázni a telekhatárt, és kitűzetni a földalatti közművezetékeket.
2. Kijelölni a kerítés vonalát karókkal és zsinórral, a sarkoknál és a kapunál kezdve.
3. Kimérni az oszlopok helyét pontosan a panel szélessége és a gyártói útmutató szerint.
4. Kiásni a gödröket a szükséges mélységig, az aljukra kevés kavicsot szórni.
5. Beállítani a szélső oszlopokat, vízmértékkel függőlegesre állítani és kibetonozni őket.
6. A szélső oszlopok között a tetejük magasságában zsinórt kifeszíteni, és ehhez igazítva elhelyezni a többi oszlopot.
7. Hagyni a betont megkötni a gyártó adatai szerint, általában legalább egy-két napig.
8. Beépíteni a lábazati elemeket, ha a kerítés része.
9. Felhelyezni az első panelt, rögzíteni a bilincsekkel, és ellenőrizni a síkját.
10. Panelről panelre haladni a kerítés vége felé.
11. Az utolsó panelt szükség szerint méretre vágni, a vágást védőfestékkel lekenni.
12. Meghúzni az összes kötést, és vízmértékkel még egyszer végigmenni a teljes vonalon.

• az oszlopok függőlegesek, a tetejük egy vonalban van,
• a panelek síkban állnak, nincsenek behajolva, és a talaj felett mindenhol egyforma magasan vannak,
• enyhe nyomásra a kerítés nem mozdul, a panelek nem zörögnek,
• minden bilincs és csavar meg van húzva, és egy rendszerből származik,
• a felület nem karcos, a vágások le vannak festve,
• az oszlopok körüli beton el van simítva, és a víz elfolyik az oszloptól,
• a kerítés a megbeszélt vonalon áll, a telekhatárt betartották,
• a kapu és a kiskapu könnyen nyílik, és nem akad.