Támasztórúd beépítése 2,7 m-ig

A megfeszített drótfonat vagy feszítőhuzal a kerítés vonalában húzza az oszlopokat. A középső oszlopoknál a két oldal húzóereje kiegyenlíti egymást. A vég- és sarokoszlopoknál viszont csak egy irányból hat az erő. Ezért a támasztórúd főleg ide kerül:

• végoszlopok: egy támasztó, a kerítés felé,
• sarokoszlopok: két támasztó, mindkét kerítésszakasz irányába egy-egy,
• kapu és kiskapu melletti oszlopok, valamint ott, ahol a kerítés irányt vált vagy lejtőbe fordul,
• hosszú, egyenes szakaszok: a gyártó előírása szerint közben is kerül támasztó, például a feszítőoszlopokhoz.

Miért a háló felőli oldalra kerül a támasztó, és miért nem hátulra? Mert úgy dolgozik, mint egy kitámasztás: a háló húzásával szemben nyomja az oszlopot. Ha a túloldalon állna, a húzás csak kitépné. Magasabb, táblás kerítéseknél a támasztó elsősorban a szél ellen segít, mert a tömör vagy sűrű táblák nagy felületen fogják a szelet.

Az alap egy szilárdan bebetonozott, függőleges oszlop. A támasztó ehhez csatlakozik, ideális esetben az oszloppal egy időben vagy nem sokkal utána, amikor a háló még nincs megfeszítve.

1. Kimérés. Meg kell határozni, milyen magasságban csatlakozik a támasztó az oszlophoz. Ez a gyártó rendszerétől függően általában az oszlop felső fele, felső harmada. Ebből adódik, hol lesz a talppontja a földben.
2. Szög. A támasztó az oszloppal nagyjából 40 és 50 fok közötti szöget zár be. A túl meredek támasztó szinte nem tart semmit, a túl lapos pedig hosszú, és könnyebben behajlik.
3. Gödör a talpnak. A betontömbnek gödröt kell ásni. Ilyen magasságú kerítésnél ez általában 60 és 80 cm közötti mélység, hogy az alap a fagyhatár alá érjen. Az aljat tömöríteni kell, és szükség szerint kevés kavics kerül rá.
4. Rögzítés az oszlophoz. A támasztó bilinccsel vagy csavarkötéssel csatlakozik. A kötésnek holtjáték nélkül kell ülnie.
5. Betonozás. A talp köré betont öntenek, amelyet bedolgoznak, megszurkálnak vagy tömörítenek, hogy ne maradjon benne üreg. A felszínt enyhe lejtéssel a támasztótól elfelé kell kialakítani, hogy a víz elfolyjon.
6. Szilárdulás. Amíg a beton megköt, sem a támasztó, sem az oszlop nem mozdulhat. A háló feszítésével a beton fajtájától és az időjárástól függően legalább néhány napot várni kell.

Támasztórúd: általában acélcsőből vagy zártszelvényből készül, tűzihorganyzott, sokszor a kerítés színével egyező műanyag bevonattal. Illeszkednie kell az oszlopok átmérőjéhez és rendszeréhez, különben a bilincsek nem húzhatók meg rendesen. Magasabb és nagyobb terhelésű kerítésnél érdemes vastagabb falú szelvényt választani.

Kötőelemek: a bilincsek, csavarok és alátétek legyenek horganyzottak vagy rozsdamentesek. Egy sima csavar hamarabb elrozsdásodik, mint maga a kerítés.

Beton: általában C16/20 vagy C20/25 szilárdsági osztályú beton (MSZ EN 206) kerül bele, vagy zsákos, oszlopbetonozáshoz való szárazbeton. Szárazkeveréknél a gyártó utasítása az irányadó, főleg a víz mennyisége és a kötési idő.

Korrózióvédelem: ahol a támasztót vágták vagy fúrták, ott hidegcink spray-vel vagy rozsdagátló festékkel kell kezelni. A cső nyitott végére sapka kerül, hogy ne folyjon bele a víz.

A legegyszerűbb eset, amikor új kerítésnél az oszlopokkal együtt kerülnek be a támasztók, laza, jól ásható talajba. Több munkát jelent:

• a köves vagy tömörödött talaj, a sitttel feltöltött terület, a fák gyökerei,
• a lejtős telek, ahol pontosabban kell mérni a szöget és a mélységet,
• a nehéz hozzáférés, például keskeny sáv a kerítés és az épület között vagy beültetett növényzet,
• a meglévő kerítés utólagos kitámasztása, amikor a hálót lazítani kell, és az oszlopot előbb vissza kell állítani függőlegesre,
• a telekhatár mentén futó közművek, ahol csak kézzel és óvatosan lehet ásni.

Hosszabb kerítésnél gyorsabban halad a munka, mert a gödrök ásása és a betonozás egyszerre zajlik.

• Sekély talp. A felszín közelében lévő kis betontömböt a fagy megemeli, és a támasztó nem tart tovább.
• Rossz szög. A majdnem függőleges támasztó nem tartja meg az oszlopot, a kerítés lassan megdől.
• Rossz oldalon álló támasztó. Azon az oldalon kell lennie, amerre a háló húz.
• Holtjáték a bilincsben. A kis lötyögés idővel nő, és a támasztó elveszíti a szerepét.
• Üregek a betonban. A bedolgozás nélkül beöntött beton csak látszólag tart.
• Túl korai hálófeszítés. A friss beton nem bírja a húzást, és az oszlop elmozdul.
• Védelem nélküli vágási felületek. A festés nélkül hagyott vágott vég pont a kötésnél kezd rozsdásodni.

Ha az oszlopaid szilárdan be vannak betonozva és függőlegesek, a támasztót magad is be tudod építeni. Ásás előtt nézz utána, nem fut-e ott gázvezeték, elektromos kábel vagy vízvezeték, ebben a közműszolgáltatók tudnak segíteni. Ha ásás közben gázvezetéket sértesz meg, azonnal menj biztonságos távolságra, és hívd a gázszolgáltató hibabejelentőjét vagy a 112-t.

1. Előkészíteni a támasztót, a bilincset, a horganyzott csavarokat, a betont, a kavicsot, az ásót, a vízmértéket, a mérőszalagot és ékeket vagy lécet a kitámasztáshoz.
2. Ellenőrizni, hogy az oszlop függőleges és szilárd.
3. A támasztót az oszlophoz illeszteni a háló felőli oldalon, és nagyjából 40 és 50 fok közötti szögre beállítani.
4. Kijelölni a talp helyét, és kiásni a gödröt nagyjából 60 és 80 cm közötti mélységig.
5. Tömöríteni a gödör alját, és vékony réteg kavicsot szórni rá.
6. Bilinccsel az oszlophoz rögzíteni a támasztót, és úgy meghúzni a csavarokat, hogy a kötésnek ne legyen holtjátéka.
7. Vízmértékkel újra ellenőrizni az oszlop függőlegességét, és kitámasztani a támasztót, hogy betonozáskor ne mozduljon el.
8. Betonnal kiönteni a talpat, közben folyamatosan megszurkálni, a felszínt pedig a támasztótól elfelé lejtetni.
9. Rozsdagátlóval kezelni a vágott és fúrt felületeket, és felhelyezni a záró sapkát.
10. Hagyni kikötni a betont, és csak a gyártó útmutatója szerinti idő után feszíteni a hálót.
11. A háló megfeszítése után még egyszer utánahúzni a bilincset.

• a támasztó azon az oldalon van, amerre a háló húz, sarkon kettő van belőle,
• az oszloppal bezárt szög nagyjából 40 és 50 fok között van,
• az oszlop a háló megfeszítése után is függőleges,
• a bilincs meg van húzva, a támasztó nem mozog benne,
• a betontalpon nincs repedés és látható üreg,
• a talp körül elfolyik a víz, nem áll meg a támasztónál,
• a vágási felületek kezelve vannak, a nyitott csővégeken sapka van,
• ha kézzel megnyomod az oszlop tetejét, a kerítés nem rugózik és nem dől.