Kerítés zsalukőből (DT 12/15)

A DT jelölés zsaluzóelemet jelent, a szám a vastagságát adja meg centiméterben. A DT 12 körülbelül 12 cm, a DT 15 körülbelül 15 cm vastag. Belül üregek vannak, ide kerül a vasalás és a beton. A zsalukő tehát „elveszett zsaluzat”: nem ez hordja a terhet, hanem a benne megkötött, vasalt betonmag.

A vékony zsalukő főleg ezekre a feladatokra való:

• lábazat kerítéspanel, drótfonat vagy fa kitöltés alá, általában nagyjából 30-80 cm magasságig,
• alacsony, tömör falacska a járda mellett, ágyás vagy előkert körül,
• kerítés keskeny telekhatár-sávon, ahol a vastagabb fal feleslegesen venné el a helyet,
• régi, széteső betonlábazat cseréje ugyanabban a nyomvonalban.

Miért ilyen fontos a magasság vékony zsalukőnél? A tömör fal úgy viselkedik, mint egy vitorla. Minél magasabb, annál jobban nekifeszül a szél, és annál nagyobb erő hat a fal tövére az alapnál. A 12-15 cm-es karcsú fal kevéssé stabil, ezért magas, tömör kerítést belőle vastagabb pillérek vagy statikai számítás nélkül nem építenek. Az adott elemhez ajánlott magasságot a gyártó adja meg, magasabb tömör falnál érdemes statikushoz fordulni.

A NUMIQ oldalán külön tételként szerepel a DT 20/25 zsalukő kerítés is. A kettő hasonlóan néz ki, de más-más feladatra való. Nemcsak a vastagságban térnek el, hanem abban is, mit bír el a fal, hogyan kell kiönteni, és mennyi munka van körülötte.

• Rendeltetés: a DT 12/15 jellemzően lábazat és alacsony falacska. A DT 20/25 magasabb tömör kerítéshez, zajvédő falhoz, kapupillérhez kell, és oda, ahol a fal kisebb szintkülönbséget is megtart.
• Üregek és beton: a vékony elem üregei szűkek, ezért finom szemcséjű beton és óvatosabb öntés kell hozzá. A vastag elem elviseli a szokásosabb betont, és több vasalás fér bele.
• Alap: DT 12/15 alá általában keskenyebb sávalap elég, DT 20/25 alá szélesebb kell, magasabb falnál erősebb vasalással.
• Súly és mozgatás: a vékony elemet egy ember is gond nélkül cipeli, akár nehezen megközelíthető kertben. A vastag elem nehezebb, hosszabb szakaszon érdemes raklapemelővel vagy géppel tervezni.
• Betonigény: azonos magasságú folyóméterbe a DT 12/15-be érezhetően kevesebb beton kell. Ez egyszerűbbé teszi a szállítást, és gyakran lehetővé teszi, hogy a betont a helyszínen keverjék.
• Kockázatok: a vékony fal érzékenyebb a kidudorodásra öntéskor, a szélre és a földnyomásra. A vastag fal robusztusabb, de egy nagyobb kitűzési hibát nehezebb rajta javítani.

Gyakorlatilag: ha panel alá kell lábazat, és a kerítés nem tart meg földet, a DT 12/15 általában elég. Ha emberi magasságú tömör falat szeretnél, ha a szomszéd telke fél méterrel magasabban van, vagy ha nehéz kaput rögzítenél a falhoz, válaszd a DT 20/25-öt, vagy legalább a pilléreket építsd vastagabb elemből.

Telekhatár

A kerítés a határon áll, és a határnak biztosnak kell lennie. A gyakorlatban sokszor kiderül, hogy a régi kerítés több tíz centiméterrel eltér a valódi határtól. Ha bizonytalan vagy, hívj földmérőt a határpontok kitűzésére, és még az ásás előtt egyezz meg a szomszéddal. Egy földsáv körüli vitát a betonozás után sokkal nehezebb rendezni.

Közművek

A kerítések mentén gyakran fut vízbekötés, gáz, villany és távközlési kábel. Ásás előtt kérd a közműszolgáltatóktól a vezetékek kitűzését, és ahol a vezeték közel van, kézzel áss. Ha ásás közben megsérül a gázcső vagy gázszagot érzel, azonnal menj biztonságos távolságba, ne használj nyílt lángot és elektromos eszközt, és hívd a gázelosztó hibabejelentő számát vagy a 112-t. Feszültség alatti kábelhez ne nyúlj, a hibát kizárólag az áramszolgáltató és képesített villanyszerelő háríthatja el.

Alap és hozzáférés

A DT 12/15 elemek betonsávalapra kerülnek. Ezt fagyhatár alá kell vinni, Magyarországon ez általában nagyjából 80-100 cm a helytől és a talajtól függően. A friss alapba függőleges betonacél tüskéket állítanak, ezek kötik majd össze az alapot a fallal. Tisztázd, hogy az árlistatétel tartalmazza-e a földkiemelést és az alapot, vagy csak a falat. Legyen hely a zsalukő raklap lerakására és tárolására, és legyen víz és áram a betonkeverőhöz.

1. A kerítés vonalának kitűzése zsinórral, karók között, a felső él magasságának, a kapu, a kiskapu és a dilatációk helyének meghatározása.
2. A sávalap ellenőrzése: síkja, magassága, a tüskék helye. Ha az alap nem egyenes, az első sort habarccsal szintezik ki.
3. Az első sor elhelyezése cementhabarcsba, pontosan zsinór és vízmérték szerint. Ez a legfontosabb lépés, minden hiba felfelé haladva megsokszorozódik.
4. A további sorok szárazon rakása kötésben, vagyis fél elemmel eltolt illesztésekkel. A végekre és a kapuk mellé záró- vagy méretre vágott elem kerül.
5. Vízszintes vasalás a zsalukövek hornyaiba, általában nagyjából minden második sorba, és a függőleges vasak toldása terv szerint.
6. Betonozás rétegenként, nem egyszerre a teljes magasságban. A betont pálcás bökdöséssel vagy óvatos vibrálással tömörítik.
7. A függőlegesség és a vonal ellenőrzése még kötés közben, amikor a falon finoman lehet igazítani.
8. A felső él lezárása: a beton elsimítása, rögzítőelemek beépítése a panelekhez vagy oszlopokhoz, később a fedlapok felrakása.
9. Felületképzés a beton kiszáradása után: vakolat, burkolat, festés, vagy látszó zsalukő, ha a gyártó megengedi.

A vékony zsalukő kiöntése

DT 12/15-nél a betonozás a munka legkényesebb része. Az üregek szűkek, a durva kavics beléjük akad. Így betonmentes üregek maradnak, amelyek kívülről nem látszanak. Ezért finom szemcséjű betont használnak, általában nagyjából 8 mm-es legnagyobb szemcséig, folyósabb, de nem vizes konzisztenciával. A beton szilárdsági osztályát a zsalukő gyártója vagy a tervező adja meg, ez többnyire szokásos szerkezeti beton.

A betont rétegekben öntik, a gyártók általában néhány sort adnak meg egyszerre, hogy a friss beton nyomása ne nyomja ki és ne repessze szét a vékony elemet. Pálcával bökdösik, vagy vékony fejű merülővibrátorral tömörítik, röviden és óvatosan. A túl hosszú vibrálás megrezegteti a vékony falat, és kitolja a vonalból.

Zsalukő

A zsalukövek betonból készülnek, van sima és durvább felületű is. A szokásos szürke elemet vakolásra vagy burkolásra szánják. Ha vakolatlan kerítést szeretnél, olyan elemet válassz, amelyet a gyártó kifejezetten látszó vagy kerítéselemként ajánl. A klasszikus zsalukő mellett léteznek hasított felületű, díszítő kerítésrendszerek is, saját pillér- és lezáróelemekkel.

Vasalás

A vékony elemekbe kisebb átmérőjű betonacél kerül, mert a szűk üregbe a vastag vas nem fér be a szükséges betontakarással. A vas nem fekhet a zsalukövön, betonnak kell körülvennie, különben hamar rozsdásodik. Panel alatti lábazatnál általában egyszerűbb vasalás is elég, magasabb tömör falacskánál a statikus terve dönt.

Lezárás és felület

A felső élt betonból vagy műkőből készült kerítésfedlap védi. Legyen túlnyúlása és vízorra, hogy a víz ne folyjon le a falon. A fedlap alá fagyálló ragasztó vagy habarcs kerül, nem beltéri vakolat. A felületre kültéri lábazati vakolat, kő- vagy téglaszeletes burkolat, illetve betonra való homlokzatfesték kerül. A földdel érintkező oldalon érdemes vízszigetelő kenőanyagot használni, különben a víz felszívódik, és a vakolat leválik.

Leggyorsabban sík terepen, jó megközelítéssel és pontos magasságú alappal halad a munka. Nehezebbé teszi viszont:

• a lejtő, ahol az alapot és a falat lépcsőzni kell, és több a vágott elem,
• sok sarok, ív, kiskapu és lezárás rövid szakaszon,
• a rossz megközelítés, amikor zsalukövet és betont is kézzel kell átvinni a kerten,
• egyenetlen vagy régi alap, amelyet ki kell egyenlíteni vagy részben cserélni,
• a régi kerítés bontása és elszállítása, fák és bokrok gyökerei a nyomvonalban,
• közművek a nyomvonalban, amelyek miatt kézzel kell ásni vagy módosítani a vonalat,
• magasabb igény a felületre, például látszó zsalukőnél, ahol egy csepp beton sem maradhat a falon.

DT 12/15-nél előny, hogy az elemek könnyűek és kevesebb beton kell. Ha viszont a vékony elemtől olyat várnak, ami a vastagabb változat feladata, a költség átkerül a bonyolultabb vasalásba, a pillérekbe és a javításokba.

A zsalukő fal többnyire csak egy része a kerítésnek. Betonozás előtt el kell dönteni, milyen kitöltés kerül a lábazatra. A panelek rögzítőit, a fonat oszlopait vagy a fa konzoljait a friss betonba építik be, vagy később fúrják. A vékony falba fúrva könnyen kipattan az él, ezért a rögzítést érdemes előre megoldani.

Egyeztetni kell még:

• a védőcsöveket a kapu, a világítás, a csengő vagy a kaputelefon kábeleihez, ezek még a betonozás előtt kerülnek a falba, a bekötést villanyszerelő végzi,
• a postaláda helyét és a villany- vagy gázmérő szekrény fülkéjét, amelynek kialakítására az elosztó társaság előírásai vonatkoznak,
• a kapu- és kiskapupilléreket, amelyek nehezebb kapunál vastagabb elemből készülnek, nem DT 12/15-ből,
• a vízelvezetést a kerítés mentén, hogy a burkolt felületekről ne a fal tövéhez folyjon a víz,
• a tereprendezést, a térkövet és a szegélyeket, amelyek később csatlakoznak a kerítéshez.

• Sekély alap: néhány tél után a kerítés megdől vagy megreped, mert a fagyó talaj megemeli.
• Hiányzó tüskék az alapból: a fal csak „rá van ragasztva” az alapra, a szél vagy egy ütközés ki tudja dönteni.
• Durva kavics a szűk üregekben: üregek maradnak a falban, a beton nélküli vas rozsdásodik, és rozsdás víz szivárog a felületre.
• A teljes magasság egyszerre kiöntése: az elemek kidudorodnak, szétnyílnak, vagy a fal kitér a vonalból.
• Hiányzó dilatáció hosszú szakaszon: rendszertelen helyeken függőleges repedések jelennek meg. Dilatációs hézagot általában néhány méterenként készítenek, a pontos távolságot a gyártó adja meg.
• Fedlap túlnyúlás vagy vízorr nélkül: a víz befolyik a fal tetejébe, a vakolat lepereg, a beton átfagy.
• Sima vakolat szigetelés nélkül a talajnál: a fal alja állandóan nedves, kivirágzás és moha jelenik meg.
• Támfalként használt vékony fal: a földnyomás alatt kibillen, még ha alacsony is.

A vékony zsalukő rakása és kiöntése viszonylag gyors. Több időt visz el a földmunka, az alap és a beton kötésére való várakozás. Az alapnak a falazás előtt legalább néhány napig kötnie kell, a betongyártók általában a megfelelő szilárdság elérése után javasolják a terhelést. A zsalukőben lévő betont nyáron védeni kell a gyors kiszáradástól, érdemes a falat néhány napig nedvesíteni és letakarni. Télen, fagypont közeli hőmérsékletnél, védekezés nélkül nem betonoznak.

A kerítéspaneleket többnyire néhány nap után szerelik fel. Vakolat vagy burkolat általában néhány hét múlva kerülhet rá, amikor a beton megérett és kiszáradt, a beton teljes szilárdságát nagyjából 28 nap alatt éri el.

Alacsony lábazatot drótfonat vagy panel alá egy ügyes barkácsoló egyedül is meg tud építeni, ha már kész és kiérlelt, tüskékkel ellátott alapja van. Magas tömör falba, támfalba vagy közművek melletti munkába ne vágj bele egyedül.

1. Ellenőrizni az alap síkját és magasságát, megjelölni a legmagasabb pontot.
2. Kifeszíteni a zsinórt a kerítés teljes hosszában, rögzített karók között.
3. Cementhabarcsot keverni, és az első sort pontosan a zsinór szerint lerakni.
4. Minden elemet vízmértékkel ellenőrizni hossz- és keresztirányban is.
5. Hagyni megkötni az első sor alatti habarcsot, általában másnapig.
6. A további sorokat szárazon, eltolt illesztéssel felrakni.
7. Befektetni a vízszintes vasat a hornyokba, és hozzákötni a függőleges vasakat.
8. Finom szemcséjű betont keverni, vagy megfelelő kész keveréket rendelni.
9. Rétegenként önteni, és minden réteget pálcával átbökdösni.
10. Minden réteg után ellenőrizni a fal vonalát és függőlegességét.
11. A kitöltés rögzítőelemeit a friss betonba beépíteni.
12. A falat fóliával letakarni, és néhány napig nedvesíteni.
13. Kiérlelés után a fedlapokat fagyálló ragasztóra felrakni.

A legegyszerűbb ellenőrzés, ha a fal egyik végéből végignézel rajta. A vonal legyen egyenes, hullámok és kidudorodások nélkül. Vízmértékkel nézd meg több helyen a függőlegességet, és a felső élt a teljes hosszon. Ha kalapáccsal megkopogtatod az elemeket, kiderül, hol hiányzik a beton, ott tompábban, üregesebben szól. Nézd meg az illesztéseket: nem folyhatott ki belőlük beton, és nem látszhat ki a vas. A fedlapoknál ellenőrizd a túlnyúlást, a lejtést és azt, hogy a hézagok épek-e.

• a kerítés a megállapodott telekhatáron és a megbeszélt vonalban áll,
• a fal függőleges, egyenes és kidudorodásoktól mentes,
• a felső él vízszintes, vagy a terephez igazodva egyenletesen lépcsőzik,
• a dilatációs hézagok a megbeszélt helyeken vannak,
• az illesztésekben nem látszik vas és üres üreg,
• a kitöltés rögzítőelemei megfelelő távolságban vannak beépítve,
• a villany védőcsövei a helyükön vannak és átjárhatók,
• a fedlapoknak van túlnyúlásuk és vízorruk, és szilárdan ülnek,
• a környezet rendben van, a betonmaradékot a falról és a terepről is eltávolították,
• a kivitelezőtől tudod, mikor vakolható és mikor terhelhető a fal.