Egyedi kerítéskeret szerelése

A rendszerkerítéseknél a mezők szélessége és magassága kötött. Sík, szabályos telken ez jól működik. A gond akkor kezdődik, amikor a telekhatár nem egyenes, vagy a terep néhány méteren belül érezhetően lejt. Ilyenkor a kerítés alatt háromszög alakú rések maradnak, a mezőket erőből kell vágni, és az eredmény rögtönzöttnek hat.

Méretre gyártott keret főleg ezekben a helyzetekben indokolt:

• a telek szabálytalan alakú, vagy a határvonal megtörik,
• a kerítés lejtőn vagy egyenetlen terepen halad,
• a meglévő oszlopok vagy lábazati falak között eltérő a távolság,
• fém keretet szeretnél fával, panelekkel vagy betonelemekkel kombinálni,
• a kerítés kialakítását a házhoz igazítanád, például rejtett kötésekkel vagy letisztult vonalakkal.

Az előnye, hogy te döntesz a magasságról, a mezők szélességéről, a kitöltés típusáról és a rögzítés módjáról. Ha a keret pontosan illeszkedik az oszlopokhoz, a terhelés egyenletesen oszlik el, és a kötések nem lazulnak meg olyan könnyen, mint a helyükre „belepréselt” elemeknél.

Egyedi keretnél minden lépést az adott telekhez igazítanak, de a sorrend mindig ugyanaz:

1. Felmérés. Lemérik az oszlopok tényleges távolságát, a szintkülönbségeket és a szögeket. Bonyolultabb határvonalnál érdemes földmérőt hívni, aki pontosan kitűzi a telek vonalát.
2. Az oszlopok ellenőrzése. Az oszlopoknak függőlegesnek kell lenniük, a megfelelő magasságban, és a betonnak már kellően meg kell kötnie. A keretet általában csak néhány nap múlva szerelik fel, a pontos időt a betonkeverék gyártója adja meg.
3. A keret gyártása vagy igazítása. A kereteket a felmérés alapján gyártják le, egyes részleteket csak a helyszínen vágnak méretre és hegesztenek.
4. Rögzítés és beállítás. A keretet csavarkötéssel, bilincsekkel vagy hegesztéssel rögzítik az oszlopokhoz. Közben folyamatosan ellenőrzik a síkot, a magasságot és a csatlakozást a szomszédos mezőkhöz.
5. A kötések kezelése. Minden vágott vagy hegesztett felületet meg kell tisztítani és le kell kezelni. Horganyzott acélnál hidegcink festéket használnak, festett keretnél azonos színű javítófestéket.
6. Előkészítés a kitöltéshez. A kitöltőelemnek feszülés nélkül kell a keretbe illeszkednie. Ha erővel nyomják be, a keret idővel elvetemedik.

A kereteket leggyakrabban acélból készítik. Erős, jól vágható és hegeszthető, így könnyen lehet belőle ferde vagy tört vonalú formát készíteni. Védelem nélkül viszont rozsdásodik, ezért fontos a felületkezelés: tűzihorganyzás, porfestés vagy a kettő együtt. A jól kezelt acélkeret hosszú évekig kitart különösebb karbantartás nélkül.

Az alumínium könnyebb, és természeténél fogva ellenáll a korróziónak. Modern, lamellás vagy paneles kerítésekhez illik, és oda, ahol nem akarod nehéz szerkezettel terhelni az oszlopokat. A helyszínen viszont nehezebb igazítani, ezért alumíniumnál nagyon pontos felmérés kell.

A kitöltés határozza meg a kerítés megjelenését és azt, mennyire véd a belátástól. Használnak fém drótfonatot vagy táblás paneleket, fa vagy kompozit lamellákat, illetve ezek kombinációját. Magas és tömör kitöltésnél gondolj a szélre: a zárt felület vitorlaként viselkedik, ezért az oszlopokat és a rögzítést is erre kell méretezni.

Lejtőn kétféle megoldás létezik. A lépcsős kialakításnál a keretek vízszintesek maradnak, és minden mező kicsit lejjebb kerül, mint az előző. Ez technikailag tisztán hat, de a mezők alatt lépcsőzetes rések keletkeznek, ezeket lábazattal vagy lábazati deszkával zárják le.

A terepet követő kialakításnál a keretek paralelogramma alakúak, a dőlésük megegyezik a lejtővel. A kerítés vonala lágyabb, és a rés a kerítés alatt egyenletes marad. A gyártás viszont bonyolultabb, mert minden mezőnek más lehet a szöge.

Miért kell lejtőn ennyire odafigyelni az oszlopokra? A talaj ott lassan mozog, és a víz az alapok mentén folyik le. A pontalapoknak ezért fagyhatár alá kell érniük, ez Magyarországon általában nagyjából 80 cm. Nehezebb kerítésnél vagy instabil talajon mélyebb alapot vagy sávalapot készítenek.

A munka bonyolultságát, és így az árát is főleg ezek befolyásolják:

• a mező alakja: a téglalap egyszerű, a ferde és tört vonalú mezők több mérést és igazítást igényelnek,
• a terep lejtése és a szintugrások száma,
• az oszlopok pontossága: ferde vagy egyenetlenül elhelyezett oszlopoknál minden keretet külön kell igazítani,
• a helyszíni hegesztés és kötéskezelés mennyisége,
• a kerítés megközelíthetősége: keskeny sáv a szomszéd mellett, autóval nem járható lejtő vagy sűrű bokrok elhúzzák a munkát,
• a keretek és a kitöltés súlya: nehéz elemeknél több ember vagy gép kell.

A legtöbbet a jó előkészítéssel lehet spórolni. Ha az oszlopok pontosan a terv szerint állnak, a kereteket előre le lehet gyártani a műhelyben, és a helyszínen már csak rögzíteni kell őket.

• a keretek a rajz alapján készülnek, nem a ténylegesen beállított oszlopok szerint,
• friss betonra szerelnek, és az oszlopok meghúzáskor elmozdulnak,
• a pontalapok sekélyek, a kerítés az első tél után megdől,
• a horganyzott acélon a hegesztési varratok és vágások kezeletlenül maradnak, és néhány év alatt rozsdásodni kezdenek,
• lejtőn következetlenül keverik a lépcsős és a ferde mezőket,
• magas kerítésre tömör kitöltés kerül a szélterhelés ellenőrzése nélkül.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a probléma nem jelentkezik azonnal. A kerítés jól néz ki, de egy év múlva meglazult kötések vagy rozsdafoltok jelennek meg a hegesztések helyén.

• minden keret egy síkban vagy egységes dőlésben van, látható ugrások nélkül,
• a keret és az oszlopok közötti rések egyformák,
• a kerítés alatti rés egyenletes, és megfelel a megbeszéltnek,
• az oszlopok függőlegesek, és nyomásra nem mozdulnak,
• a csavarkötések meg vannak húzva, a varratok folytonosak,
• minden vágás és varrat le van kezelve hidegcink festékkel vagy javítófestékkel,
• a kitöltés feszülés nélkül ül a keretben, és nem hajlítja meg,
• a kerítés a kitűzött határvonal szerint a te telkeden áll,
• írásos garanciát és a felületkezelés karbantartására vonatkozó útmutatót kaptál.