Betonkerítés szerelése 2,1 m magasságig

A betonkerítés vízszintes elemekből áll. Ezek legtöbbször 50 cm körüli magasak, és felülről csúsznak bele az oszlopok hornyaiba. A kerítés magassága ezért lépcsőzetesen nő: attól függ, hány sor elem kerül egymásra, és van-e legalul lábazati elem. A 2,1 m-es kerítés általában egy sorral magasabb, mint az alacsonyabb változat. Ez az egy sor többet jelent, mint elsőre gondolnád.

• 1,8 m-ig: elválasztja a telket, és a kilátás nagy részét eltakarja, de egy magasabb ember még átnéz fölötte. Az oszlopok rövidebbek és könnyebbek, a felső elemek nagyjából vállmagasságba kerülnek. A szerelés így gyorsabb, és többnyire bakállvány sem kell hozzá.
• 2,1 m-ig (ez a tétel): észszerű kompromisszum a magánszféra és a munka nehézsége között. Az oszlopok hosszabbak, a gyártótól függően általában 2,8 és 3 m közöttiek, és mélyebben kell őket a földbe ültetni. A legfelső elem fej fölé kerül, ezért a brigád bakállványról vagy stabil dobogóról dolgozik, és jellemzően hárman vannak. A szeles oldalon érezhetően több szelet fog fel, mint az 1,8 m-es.
• 2,4 m-ig: forgalmas út mellé választják, magasabban fekvő szomszéd telek mellé, vagy ahol a belátást másként nehéz kizárni. Az oszlopok még hosszabbak és nehezebbek, sokszor géppel emelik be őket, az alapok is masszívabbak. A gyártó erre a magasságra gyakran megerősített oszloptípust ír elő, és itt már különösen megéri statikussal egyeztetni.

Ha az 1,8 és a 2,1 m között vacillálsz, ülj le a teraszon vagy annál az ablaknál, ahol a legtöbbet tartózkodsz. Kérj meg valakit, hogy a telekhatáron tartson fel egy lécet előbb 1,8, aztán 2,1 m magasságban. Azonnal látni fogod, elég-e az alacsonyabb. A terep is sokat számít: ha a szomszéd telke vagy a járda magasabban van, mint a tiéd, a 2,1 m-es kerítés a te oldaladról alacsonyabbnak hat.

Érdemes azt is végiggondolni, mire használod majd a kerítés melletti sávot. Egy 2,1 m-es tömör fal mögött az északi oldalon tovább marad nedves és árnyékos a talaj. Ide inkább árnyéktűrő növényt ültess, és ne a zöldséges ágyást tervezd közvetlenül mellé.

Telekhatár és megegyezés a szomszéddal

Egy két méternél magasabb kerítést utólag nagyon nehéz arrébb tenni. Ha nem vagy biztos a határban, tűzesd ki földmérővel, és jelöltesd meg a pontokat karóval. A gyakorlatban sokszor kiderül, hogy a régi kerítés vagy a sövény nem pontosan a határon áll, és a vita csak az oszlopok bebetonozása után robban ki. A szomszéddal előre beszéld meg, melyik oldalra kerüljön az elemek mintás oldala, ki gondozza a kerítés melletti sávot, és nem árnyékolja-e túlságosan a kertjét a magasabb fal.

Közművek a nyomvonalon

Az oszlopok gödrei nagyjából egy méter mélyre nyúlnak, így könnyen eltalálhatnak egy kábelt, a vízbekötést vagy a gázvezetéket. A munka megkezdése előtt kérd meg a közműszolgáltatókat, hogy jelöljék ki a vezetékek helyét. Ha ásás közben megsérül a gázvezeték, vagy gázszagot érzel, azonnal menj biztonságos távolságba. Ne használj nyílt lángot és elektromos eszközt, majd hívd a földgázelosztó hibabejelentő számát vagy a 112-t. Sérült elektromos kábelhez ne nyúlj, értesítsd az áramszolgáltatót. A javítást csak villanyszerelő végezheti.

Hozzáférés, terep és az elemek tárolása

Az elemek és az oszlopok raklapon érkeznek, egy darab súlya több tíz kilogramm. Készíts elő olyan helyet, ahol a darus teherautó a raklapokat a kerítés nyomvonalához minél közelebb le tudja tenni, lehetőleg szilárd, sík felületre. A nyomvonal mentén távolítsd el a bokrokat, a köveket, a régi kerítést és a régi alapok maradványait, vagy előre egyeztesd, ki bontja el és ki szállítja el őket. A brigádnak a kerítés mindkét oldalán legalább nagyjából egy méter széles szabad sávra van szüksége, különben nincs hová állítani a bakállványt a felső elemek behelyezésekor.

Egyeztetés a többi szakmával

Ha a kerítés mentén kerti világítást, kaputelefont vagy a kapunál automatát tervezel, a villanyszerelő még a betonozás előtt fektesse le a védőcsöveket. Utólag a betonalap mellett vagy alatt átvezetni sokkal nehezebb. Ugyanez igaz a locsolórendszer csöveire, amit a vízszerelő vagy a kertész helyez el. A kapuoszlopokat külön alappal érdemes ugyanabban a menetben elkészíteni, hogy a kerítésmezők pontosan hozzájuk igazodjanak.

Kitűzés és a tengelyek kimérése

A szerelő zsinórt feszít ki a két végpont között, és az elemek hosszához igazítva méri ki az oszlopok tengelyeit. A tengelytáv nem pontosan két méter: az elem hosszához hozzá kell adni a hornyokban szükséges hézagot, amit a gyártó ad meg. Ezért a távolságokat nem mérőszalaggal, szemmértékre jelölik, hanem egy próbaelemmel. Ilyenkor dől el az is, hová kerülnek a sarok- és végoszlopok, és hol marad hely a kapunak vagy a kiskapunak.

Gödrök és pontalapok

A gödröket kézi vagy motoros talajfúróval fúrják, hosszabb kerítésnél és kötött talajban minikotróval ássák. Magyarországon a fagyhatárt általában nagyjából 80 cm-rel számolják. A 2,1 m-es kerítésnél a pontalapok mélysége ezért rendszerint 80 és 100 cm, szélessége nagyjából 30 és 40 cm között van, a talajtól és a gyártó ajánlásától függően. A gödör aljára általában kavicsréteg kerül, ami elvezeti a vizet. Lejtős terepen vagy laza, omlós talajban külön pontalapok helyett betonsávalapot készítenek, amelyre a kerítés teljes hosszában felfekszik.

Az oszlopok beállítása

Az első oszlopot a gödörbe állítják, vízmértékkel mindkét irányban függőlegesre igazítják, és bebetonozzák. A betont a kerítésgyártó által előírt szilárdsági osztályban keverik, ez sokszor C16/20 és C20/25 körüli. A második oszlopot úgy állítják be, hogy a kettő közé becsúsztatják az alsó elemet, így a távolság pontosan adott. A 2,1 m-es kerítésnél az oszlopokat a beton megkötéséig többnyire lécekkel vagy támasztókkal ki kell támasztani, mert a hosszú oszlop a friss betonban könnyen kidől. Az oszlopfejek magasságát a teljes kerítés mentén kifeszített zsinórral ellenőrzik.

Az elemek behelyezése

Az elemeket felülről csúsztatják a hornyokba, alulról felfelé haladva. Az alsókat két ember a földről emeli be, az utolsó sort 2,1 m-nél viszont már fej fölé kell emelni. Ezért a brigád bakállványról dolgozik, emelőhevedert vagy emelőeszközt használ, és az oszlop mindkét oldalán áll egy-egy ember. Az elemek közé néha gumi- vagy műanyag alátétet tesznek, ami megakadályozza a zörgést és az élek lepattogzását. Végül az oszlopokra rákerülnek a fedősapkák, amelyek a hornyokat védik az esőtől és a fagytól.

Mennyi ideig tart, és mikor terhelhető a kerítés

A napi teljesítmény a tereptől, a hozzáféréstől és a létszámtól függ. Sík telken, jó megközelítéssel a szerelés jóval gyorsabban halad, mint köves talajú lejtőn, ahol a gödröket kézzel kell ásni. Az oszlopoknak a felső elemek behelyezése előtt legalább néhány napig állniuk kell a betonban. A pontos időt a betongyártó ajánlása és az időjárás határozza meg. Nyáron a beton gyorsabban köt, fagypont közeli hőmérsékleten viszont nem szabad betonozni. A beton teljes szilárdságát általában nagyjából 28 nap alatt éri el. Addig ne akassz nehéz virágládát a kerítésre, és ne támassz neki létrát.

2,1 m-es magasságnál a kerítés felülete nagy, ezért az elemek megjelenése jobban számít, mint egy alacsony kerítésnél. A nehezebb, díszes elemek ugyanakkor nehezítik a mozgatást, és nagyobb terhet raknak az oszlopokra.

• Egyoldalas elemek: csak az egyik oldalukon mintásak, a másik sima vagy durva. Oda valók, ahol a hátoldalt senki sem nézi, például a szántóföld felé.
• Kétoldalas elemek: mindkét oldalukon mintásak. A szomszéd vagy az utca felé választják őket, de általában nehezebbek.
• Minták: hasított követ, téglát vagy fát utánoznak, de lehetnek simák is. A sima elemet könnyebb festeni, a tagolt felület jobban elrejti az apró egyenetlenségeket és a szennyeződést.
• Lábazati elem: a legalsó elem, amely kissé a terep alá nyúlik, és megakadályozza, hogy a kutya vagy más állat kiássa magát alatta. Lejtőn ez tölti ki a lépcsőzetesen elhelyezett mezők alatti réseket.
• Oszlopok: a hornyok száma és helyzete szerint lehetnek köztes, sarok- és végoszlopok. 2,1 m-nél kérdezd meg a gyártót, nincs-e erre a magasságra megerősített típusa.
• Szín: lehet természetes szürke, anyagában színezett vagy utólag festett. Betonra való homlokzatfestékkel csak a kerítés kiszáradása után festenek, a gyártók általában néhány hét várakozást javasolnak.

A betonoszlop nem kapu felfüggesztésére való. Ha kaput vagy kiskaput szeretnél a kerítésbe, külön acél- vagy falazott oszlopokkal számolj, saját alappal.

Rendeléskor érdemes egy-két tartalék elemet is kérni. Szállításkor vagy behelyezéskor egy elem sarka könnyen megsérül, és később ugyanabból a gyártási tételből, ugyanolyan árnyalatban nehéz pótolni.

A munka nehézsége, és ezzel a folyóméterenkénti ár is, jelentősen eltérhet. Könnyíti a munkát:

• a sík telek és a kötött, kőmentes talaj,
• ha a darus teherautó egészen a nyomvonalig be tud állni,
• a hosszú, egyenes szakasz sarkok és törések nélkül,
• a szabad sáv a kerítés mentén, valamint a már kitűzött telekhatár és közművek.

Nehezíti viszont:

• a lejtő, ahol a mezőket lépcsőzetesen kell elhelyezni, és mindegyiket külön kell megoldani,
• a köves vagy vizenyős talaj, a régi alapok és a fagyökerek a nyomvonalon,
• a szűk átjáró, amelyen keresztül az elemeket kézzel kell hordani,
• a sok rövid szakasz, sarok, csatlakozás a szomszéd kerítéséhez és kiskapuhely,
• ha meglévő fal vagy épület mellett kell dolgozni, ahol nincs hely a bakállványnak.

2,1 m-es magasságnál ezek a körülmények jobban érződnek, mint egy alacsonyabb kerítésnél, mert minden akadály újabb nehéz elemek fej fölé emelését jelenti.

• Túl sekély vagy túl keskeny pontalap: a magas, tömör kerítés vitorlaként viselkedik. Erős szélben és átfagyott talajban az oszlopok fokozatosan megdőlnek, és évek múlva egy egész szakasz megbillen.
• Mérőszalaggal mért oszloptávolság próbaelem helyett: ha az oszlopok túl messze vannak egymástól, az elemek kiesnek a hornyokból, ha túl közel, nem lehet őket becsúsztatni. A beton megkötése után ezt már csak bontással lehet javítani.
• Ki nem támasztott oszlopok: a hosszú oszlop a friss betonban könnyen kitér. Ennek a nyoma görbe felső él és egyenetlen hézagok.
• Túl korán behelyezett felső elemek: a pontalap betonja még nem bírja a terhelést, az oszlop elfordul vagy lesüllyed.
• Hiányzó fedősapkák: a víz befolyik a hornyokba, télen megfagy, és lepattintja az oszlopok éleit.
• Vízelvezetés nélküli kerítés lejtőn: az alsó elem visszatartja a szomszéd telekről érkező földet és vizet, a beton átnedvesedik, bezöldül, és kivirágzás jelenik meg rajta. A kerítés nem támfal, nem arra való, hogy feltöltést tartson meg.
• Rossz anyagmozgatás: az egymásra dobott vagy élére támasztott elemek sarka lepattogzik, és ez egy szemmagasságban lévő felületen messziről látszik.

Egy 2,1 m-es kerítést egy ügyes barkácsoló is megépíthet, ha van legalább két erős segítője, bakállványa és türelme. Egyszemélyes munka viszont semmiképp sem. Az elemek és az oszlopok nehezek, a felső sort fej fölé kell emelni, és egy leeső elem súlyos sérülést okozhat. Ha a nyomvonal közelében közművek futnak, ha nehéz a talaj, vagy lejtős a telek, bízd a munkát szakemberekre.

1. Ellenőrizni a telekhatárt, és kijelöltetni a közművek helyét.
2. Kifeszíteni a zsinórt, és próbaelemmel kijelölni az oszlopok tengelyeit.
3. Kifúrni a gödröket a gyártó által ajánlott mélységig, ez általában 80 és 100 cm közötti, majd kavicsot szórni az aljukra.
4. Beállítani az első oszlopot, vízmértékkel mindkét irányban függőlegesre igazítani, bebetonozni és lécekkel kitámasztani.
5. Becsúsztatni az alsó elemet, a második oszlopot szorosan mellé állítani, beigazítani és bebetonozni.
6. Így haladni mezőről mezőre, és közben zsinórral folyamatosan ellenőrizni az oszlopfejek magasságát.
7. Megvárni, amíg a beton kellően megköt, a betongyártó ajánlása és az időjárás szerint.
8. Behelyezni a további elemeket alulról felfelé, a felső sort bakállványról, egy elemet mindig két emberrel.
9. Feltenni a fedősapkákat, és a pontalapok körül úgy alakítani a terepet, hogy a víz a kerítéstől elfelé folyjon.

A kész kerítést járd végig mindkét oldalról. Az egyik végéről nézz végig a felső élén, így látszanak legjobban a görbületek és a lépcsők.

• az oszlopok mindkét irányban függőlegesek, vízmértékkel ellenőrizve,
• a kerítés felső éle egyenes, vagy a terephez igazodva szabályosan lépcsőzött,
• az elemek teljes magasságukban ülnek a hornyokban, és megnyomva nem zörögnek,
• az oszlopok erős kézi nyomásra sem billegnek,
• sem az elemeken, sem az oszlopokon nincs lepattogzott él vagy repedés,
• minden oszlopon ott a fedősapka,
• a mintás oldal arra néz, amerre megegyeztetek,
• a kerítés a kitűzött határon áll, és tartja a megbeszélt nyomvonalat,
• a pontalapok körül rendezett a terep, és a víz nem a kerítés felé folyik,
• a kapuk és kiskapuk helye megfelelő szélességű,
• a környék ki van takarítva, a betonmaradványokat és a csomagolást elszállították.