Zsalukő kerítés DT 20/25

A menet minden elemszélességnél ugyanaz. A különbség főleg abban van, milyen széles alap és mennyi vasalás kell.

1. Kitűzés. A kerítés nyomvonalát karókkal és zsinórral jelölik ki, pontosan a telekhatár mentén. Ekkor dől el a kész kerítés magassága, valamint az oszlopok és kapuk helye is.
2. Alapárok. Az árkot fagyhatár alá ássák. Ez Magyarországon általában nagyjából 80 cm, agyagos vagy vizes talajban inkább több. Az árok alját kiegyenlítik és tömörítik.
3. Sávalap. Az árokba vasalás kerül, majd betonnal öntik ki. Kerítéshez gyakran C16/20 vagy ennél erősebb betont használnak, a terv szerint. Az alapból függőleges vasaknak kell kiállniuk, ezekhez kapcsolódik később a zsalukövekben lévő vasalás. Az alap általában szélesebb, mint maga az elem.
4. A zsalukövek rakása. Az első sort habarcsba ültetik és gondosan beállítják, mert ez határozza meg az egész kerítés vonalát és magasságát. A további sorokat kötésben rakják, vagyis a fugák eltolva követik egymást.
5. Vasalás. Az üregekbe függőleges, az elemek hornyaiba vízszintes vas kerül. Több vas kell a sarkokba, az oszlopokba és oda, ahol a kapu lóg majd.
6. Betonozás. A betont fokozatosan, néhány soronként öntik, és pálcával szurkálva vagy tűvibrátorral tömörítik, hogy ne maradjanak üregek a falban.
7. Lezárás. A tetejére fedlap vagy kis tető kerül, amely elvezeti a vizet. A felületet vakolják, festik, burkolják, vagy látszó felületként hagyják.

A betonnak idő kell. Teljes szilárdságát nagyjából négy hét alatt éri el. Nyáron az első napokban locsolni kell, hogy ne száradjon ki túl gyorsan, fagyban pedig védelem nélkül nem szabad betonozni.

A szám az elnevezésben nagyjából az elem szélességét adja meg centiméterben. A vastagabb elembe több beton és vas fér, a fal merevebb lesz, viszont az elemek nehezebbek, és az alapnak is szélesebbnek kell lennie.

• DT 12: alacsony kerti falak, ágyásszegélyek, kisebb elválasztó falak a kertben. Magasabb tömör kerítéshez nem való.
• DT 15: alacsony kerítések, lábazatok könnyű kerítésmező alá, ahol a fal maga nem sokat tart.
• DT 20: a családi házak szokásos kerítése, lábazatnak és közepes magasságú tömör kerítésnek is jó sík telken.
• DT 25: magasabb tömör kerítések, szeles helyek, lejtős telkek és nehéz kapuval épülő kerítések.

Miért számít a magasság? A tömör kerítés úgy viselkedik, mint egy vitorla. Minél magasabb és hosszabb, annál jobban nekifeszül a szél, és annál nagyobb erő hat a fal tövére az alapnál. Ezért magasabb kerítéshez vastagabb elemet és több vasat választanak. Ha a kerítésnek földet is meg kell tartania, az már támfal, és azt statikusnak kell megterveznie, akármilyen széles is az elem.

A megjelenés kétféle lehet. A szokásos sima zsaluköveket általában vakolják vagy burkolják. Egyes gyártók kínálnak látszó, például hasított felületű elemeket is, amelyek nem igényelnek vakolatot. Ilyenkor viszont nagyon tisztán kell falazni, mert minden hiba látszani fog.

Ugyanannyi méter kerítés lehet egyszerű, de elég munkás feladat is. A munkát főleg ezek befolyásolják:

• terep: sík telken egyszerű az alap, lejtőn lépcsőzni kell, és gyakran vízelvezetés is kell,
• megközelítés: ha a mixerkocsi az árokig be tud tolatni, gyorsan megy a betonozás, kézi keveréssel és talicskával sokkal tovább tart,
• magasság és elemszélesség: magasabb kerítés több sort, több vasat és szakaszos betonozást jelent,
• tagoltság: sarkok, oszlopok, kiskapuk, postaláda- vagy mérőszekrény-fülke több vágással és vasalással jár, a mérőszekrény bekötése pedig villanyszerelő feladata,
• régi kerítés és közművek: a régi kerítés bontása és a sitt elszállítása, valamint a földben futó vezetékek, amelyeket ásás előtt a szolgáltatókkal pontosan be kell azonosítani,
• felület: a vakolat, a kőburkolat vagy a fém kerítésmező mind külön munkafázis.

Házilag egy nagyjából térdmagasságú falat érdemes megépíteni sík telken, például DT 15 vagy DT 20 elemből. Magasabb tömör kerítést, lejtőn álló kerítést vagy földet megtartó falat bízz szakemberre.

1. Ellenőrizni a telekhatárt és a földben futó vezetékeket, zsinórral kitűzni a nyomvonalat.
2. Kiásni az árkot fagyhatár alá, az alját kiegyenlíteni és tömöríteni.
3. Behelyezni a vasalást a kiálló függőleges vasakkal, és kibetonozni a sávalapot.
4. Hagyni az alapot néhány napig szilárdulni, kánikulában locsolni.
5. Az első sort habarcsba ültetni, és vízmértékkel ellenőrizni hosszában és keresztben is.
6. A további sorokat kötésben rakni, közben folyamatosan ellenőrizni a függőlegest.
7. Behelyezni a függőleges és vízszintes vasalást, a sarkokban összekötni.
8. Néhány soronként betonozni, és minden réteget rúddal átszurkálni.
9. Felrakni a fedlapokat lejtéssel vagy vízorral, hogy a víz lecsepegjen.
10. A felületet csak a beton kiszáradása után vakolni vagy kezelni.

A gyakorlatban többnyire kiderül, hogy a gond nem magukkal a zsalukövekkel van, hanem azzal, ami alattuk és bennük van.

• sekély alap: a fagy megemeli, és néhány tél után a kerítés megdől vagy megreped,
• az alaphoz nem kötött vasalás: a fal csak lazán áll az alapon, és erős szélben a tövénél eltörhet,
• egyszerre nagy magasságban öntött beton: a friss beton nyomja az elemeket, kitolhatja vagy szétrepesztheti őket,
• túl híg beton: a hozzáadott víz megkönnyíti az öntést, de a beton gyengébb lesz,
• tömörítetlen beton: az üregekben légzárványok maradnak, és a fal gyengébb, mint amilyennek látszik,
• hiányzó fedlap: felülről befolyik a víz, megfagy, és lehullik a vakolat,
• hosszú kerítés dilatáció nélkül: a beton zsugorodik, és megszakítások nélkül függőleges repedések jelennek meg,
• a kerítéshez feltöltött föld: szigetelés és vízelvezetés nélkül a fal nedves marad, és télen károsodik.

• a kerítés vonala megfelel a kitűzött határnak és a megbeszélt magasságnak,
• a fal függőleges, a sorok egyenesek, hosszában nincs látható elhajlás,
• a felületen nincs repedés, kinyomódott elem vagy kifolyt beton nyoma,
• a kapuoszlopok szilárdak, a rögzítők a megfelelő helyen vannak,
• a fedlapok stabilan ülnek, és a víz a falon kívül csepeg le róluk,
• hosszú kerítésnél kialakították a dilatációs hézagokat,
• a kerítés környéke úgy van elrendezve, hogy a víz a faltól elfolyjon,
• a kivitelező megadta a felhasznált beton adatait és azt, mikortól terhelhető a fal kerítésmezővel vagy kapuval.