Betonkerítés építése 2,4 m magasságig

Az árlistában három külön tétel szerepel: betonkerítés szerelése 1,8 m-ig, 2,1 m-ig és 2,4 m-ig. Első ránézésre csak annyi a különbség, hány lap kerül egy mezőbe. A valóságban minden újabb lapsorral változik a statika, az elemek súlya, a mozgatás módja és a szerelés kockázata is.

• az 1,8 m-es kerítés egy álló ember elől csak részben takar, az oszlopok rövidebbek és könnyebbek, az alapok kisebbek, a lapok többségét a földről be lehet helyezni,
• a 2,1 m-es kerítés az utcáról nézve általában már teljes takarást ad, létra és állvány nélkül is felépíthető, de a felső lapokat már fej fölött kell beemelni,
• a 2,4 m-es kerítés egy magasabban fekvő utcáról vagy a szomszéd teraszáról is takar, viszont az oszlopok jóval hosszabbak és nehezebbek, az alapoknak mélyebbnek vagy szélesebbnek kell lenniük, a felső lapokat állványról vagy daruval teszik a helyükre, és a szél érezhetően nagyobb erővel hat a falra.

Miért ilyen fontos a szél? A betonkerítés hézag nélküli, tömör fal. Minél magasabb, annál nagyobb felületet nyom a szél, és annál hosszabb az a kar, amelyen ez az erő lejut az alapig. A 2,4 m-es kerítés tehát nem csak harmadával van jobban igénybe véve, mint az 1,8 m-es: az oszlop tövénél a különbség lényegesen nagyobb. Ezért a gyártók a legmagasabb összeállításnál gyakran megerősített oszlopot, nagyobb alapméretet írnak elő, nyílt, szeles terepen pedig korlátozhatják a magasságot.

A 2,4 m-es változat ott indokolt, ahol a magasság valóban megold valamit. Ha csak a szomszédtól akarod elválasztani a telket, sokszor elég az 1,8 vagy a 2,1 m, és megspórolod a bonyolultabb szerelést, a kertben pedig kevesebb lesz az árnyék. Egy magas kerítés ugyanis hosszú árnyékot vet: az északi oldalán a gyep vagy a virágágyás sávja a nap nagy részében árnyékban lesz, és ez a szomszédra is igaz.

Telekhatár és megállapodás a szomszéddal

A telekhatárt földmérő tűzze ki, ne a régi kerítés alapján becsüld meg. Betonkerítésnél egy tévedést nem lehet néhány oszlop odébb tolásával javítani, ilyenkor az alapokat kell kibontani. Ha a kerítés a szomszéddal közös határon áll, érdemes írásban megállapodni a nyomvonalról és a kivitelről, mert egy 2,4 m magas fal a szomszéd fényviszonyait és kilátását is megváltoztatja.

Földalatti közművek

Ugyanilyen fontos a földben futó vezetékek kitűzése: gáz, villany, víz, csatorna, távközlési kábelek. A közműszolgáltatók megrendelésre kijelölik a nyomvonalat, és a kerítésalapok éppen abba a mélységbe kerülnek, ahol ezek a vezetékek általában futnak.

Ha ásás közben megsérül a gázbekötés, vagy gázszagot érzel, azonnal hagyd el a helyszínt, ne használj nyílt lángot és elektromos készüléket, és hívd a földgázelosztó hibabejelentő számát vagy a 112-t. Gázvezetéken csak arra jogosult szakember dolgozhat.

Megközelítés, terep és kapcsolódó munkák

• a kerítés vonala mentén legalább egy-két méter széles szabad sáv kell, bokrok, gyökerek és régi kerítés nélkül,
• az anyagot hozó teherautónak hely kell a lerakodáshoz, lehetőleg minél közelebb a kerítéshez, mert a hosszú oszlopok cipelése a telken lassú és kockázatos,
• a kapu és a kiskapu helyét pontosan meg kell határozni, a nyílás szélességével és az oszlopok típusával együtt,
• ha kapumotort, csengőt, kamerát vagy világítást tervezel, a kábelvédő csöveket az alapok betonozása előtt kell lefektetni, a bekötést villanyszerelő végzi,
• ha a te telked és a szomszédé között szintkülönbség van, előre el kell dönteni, ki és mivel támasztja meg a földet.

Kitűzés és földmunka

A szerelők zsinórt feszítenek ki a határ mentén, és bejelölik az oszlopok helyét. Az oszloptávolságot nem szemmértékkel határozzák meg: a gyártó lapjainak hosszából indulnak ki, ez általában nagyjából két méter, plusz a horonyban szükséges hézag. Ezután kifúrják vagy kiássák a pontalapok gödreit. A 2,4 m-es kerítésnél jellemzően gépi vagy markolóra szerelt földfúrót használnak, mert a gödrök mélyek, és hosszabb kerítésnél sok van belőlük. Az alap mélysége a gyártó előírásától és a talajtól függ. Magyarországi viszonyok között jellemzően 80 és 100 cm közötti, hogy a fagyhatár alá kerüljön. A legmagasabb változatnál a gyártók gyakran mélyebb vagy szélesebb alapot kérnek, mint az 1,8 m-esnél.

Az oszlopok beállítása az alapba

Elsőként a vég- vagy sarokoszlop kerül a helyére. Beállítják a gödörbe, vízmértékkel két irányban függőlegesbe hozzák, magasságban a zsinórhoz igazítják, majd bebetonozzák. A többi oszlop sorban követi. Bevált módszer, hogy a frissen beállított oszlopok közé betesznek egy alsó lapot vagy távtartó lécet, így az osztás pontosan stimmel. A 2,4 m-es kerítésnél az oszlopok a földbe kerülő résszel együtt nagyjából három és fél méter hosszúak és nehezek, ezért többen mozgatják őket, vagy hidraulikus daru emeli, és a beton megkötéséig ferde támaszokkal tartják.

Fontos részlet: a friss beton az alapban még nem tartja meg az oszlopot sem a széllel, sem a további lapok behelyezésekor fellépő nyomással szemben. Ezért az első napon általában csak az alsó egy-két lap kerül be, a többit az alapok megszilárdulása után teszik a helyére.

A lapok behelyezése

Elsőként a lábazati lap kerül be, amely részben a terepszint alatt ül, és megakadályozza, hogy kutyák vagy vadak átássák magukat. Ezután következnek a további lapok, amelyeket felülről engednek le a hornyokba. Körülbelül két méterig létráról vagy a földről lehet dolgozni, a 2,4 m-es kerítés felső sorait állványról, gurulós bakokról vagy darus kocsiról helyezik be. Minden lapnak teljes hosszában fel kell feküdnie az alatta lévőre, nem dőlhet meg és nem akadhat el a horonyban. Mintás lapoknál figyelni kell arra, hogy a minta folytatódjon, és a díszoldal a megbeszélt irányba nézzen.

Befejezés

Az oszlopokra sapkát tesznek, amely megvédi az oszlop tetejét a víztől és a fagytól. Az alapok körül visszatöltik a földet, és úgy alakítják a terepet, hogy a víz a kerítéstől elfolyjon, és ne álljon meg a lábazati lapnál. A lapokról a beton- és habarcsmaradványokat még frissen eltávolítják.

Oszlopok

A rendszer többféle oszlopból áll, ezek darabszámát rendeléskor pontosan ki kell számolni:

• a közbenső oszlopokon két szemközti oldalon van horony,
• a végoszlopokon csak egy oldalon van horony, ezek a kapunál vagy a kerítés végén állnak,
• a sarokoszlopokon derékszögben van a két horony,
• egyes gyártók megerősített, nagyobb keresztmetszetű vagy erősebben vasalt oszlopot kínálnak éppen a legmagasabb összeállításokhoz.

2,4 m-es magasságnál mindig nézd meg a műszaki adatlapot, hogy a gyártó milyen oszlopot ír elő ehhez a magassághoz. Egy alacsonyabb kerítéshez szánt normál oszlop idővel elhajolhat vagy megrepedhet a tövénél.

Lapok és mintázat

A lapok magassága általában 25 és 50 cm között van, acélbetéttel erősítik őket. A kínálatban van sima lap, kő-, tégla- vagy famintás lap, egyoldali vagy kétoldali mintázattal. A kétoldali minta a szomszéd felé vagy az utca felől indokolt, ahol a kerítést mindkét oldalról látják. A magassági összeállítást úgy rakják össze, hogy a lábazati lap és a további sorok együtt kiadják az oszlop terep feletti magasságát. 2,4 m-nél ez jelenti a legtöbb sort, vagyis folyóméterenként a legtöbb lapot is.

Beton az alapokba

Az alapokba betonüzemből hozott vagy helyben kevert beton kerül, a kerítés gyártójának ajánlása szerinti szilárdsági osztályban. Hosszú, 2,4 m-es kerítésnél megéri a mixerkocsi, mert nagy a betonmennyiség, és az egyenletes minőség itt fontosabb, mint egy alacsonyabb kerítésnél. A zsákos szárazbeton inkább rövidebb szakaszokra és javításokhoz való.

Felületkezelés

A beton maradhat natúr, impregnálható, vagy lefesthető betonhoz és homlokzathoz való festékkel. A festés csak a beton kiszáradása után, száraz időben történhet. Az impregnálás csökkenti a vízfelvételt, és lassítja a mohásodást az árnyékos oldalon, ami magas kerítésnél jobban látszik.

A folyóméterár átlagos körülményekre vonatkozik. A tényleges ráfordítás főleg ezektől függ:

• a sík terep és a könnyen fúrható talaj jelentősen gyorsítja a munkát, a köves altalaj, az építési törmelék vagy a fagyökerek lassítják,
• lejtőn lépcsőzetesen kell kialakítani a mezőket, minden lépcsőnél hosszabb oszlop kell, és gondosabb mérés,
• a jó megközelítés autóval és géppel lerövidíti a nehéz elemek mozgatását, egy keskeny átjáró a házak között viszont hosszadalmassá teszi,
• sok sarok, törés és rövid mező több lapvágást és több pontos mérést jelent,
• ha előbb a régi kerítést kell lebontani, az munkát és hulladékszállítást is jelent, a régi palalapok azbesztet tartalmazhatnak, ezek eltávolítása arra jogosult szakcég feladata,
• 2,4 m-es magasságnál állvány vagy darus kocsi kell, nagyobb brigád, és hosszabb idő telik el a betonozás és a befejezés között,
• a sáros talaj és az eső leállítja a betonozást, fagyban pedig külön intézkedések nélkül nem lehet betonozni.

• túl sekély vagy keskeny alap: a kerítés az első tél vagy egy erősebb szél után dőlni kezd, 2,4 m-nél ez gyorsabban és látványosabban történik, mint alacsonyabb kerítésnél,
• pontatlan oszloptávolság: a lap nem fér be a mezőbe, vagy nagy a játéka és kopog, a javítás az oszlop kibontását jelenti,
• nem függőleges oszlopok: magas kerítésnél az eltérés felfelé nő, és a felső lapok beszorulnak a horonyba,
• az oszlopok teljes lapmagassággal való terhelése a beton megkötése előtt: az oszlop elfordul vagy megdől az alapban, és már nem áll vissza,
• alacsonyabb magassághoz szánt oszlop használata: repedések az oszlop tövénél, amelyek eleinte hajszálrepedésnek tűnnek, aztán fokozatosan tágulnak,
• a kerítés támfalként való használata: a szomszéd felőli föld nyomja a lapokat, azok kihasasodnak és megrepednek, a betonpaneles kerítés nem földmegtámasztásra készül,
• a lábazati lapnál álló víz: a lapok átáznak, télen leválik a felületük és bemohásodnak,
• elfelejtett kábelvédő cső a kapuhoz: utólag a kész kerítés mentén kell ásni, vagy az alapokat kell vésni,
• lerakodáskor és mozgatáskor sérült lapélek: a letört sarkokat mintás felületen nem lehet feltűnés nélkül javítani.

A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a 2,4 m-es kerítést ugyanúgy építik, mint az alacsonyabbat, csak több lappal. Az eredmény az első hónapokban rendben lévőnek tűnik, a probléma csak néhány vihar után jön elő.

A szerelés két szakaszra oszlik. Az elsőben kitűzik a vonalat, kifúrják a gödröket, beállítják és bebetonozzák az oszlopokat az alsó lapokkal. A másodikban, a beton megszilárdulása után, beteszik a felső lapsorokat és a sapkákat. A két szakasz között általában néhány nap telik el, hidegben akár több is, a pontos időt a gyártó és a hőmérséklet határozza meg. A 2,4 m-es kerítésnél ezt a várakozást nem érdemes lerövidíteni, mert a felső sorok adják az oszlopra a legnagyobb feszítő hatást.

Sík terepen és jó megközelítésnél egy tapasztalt brigád egy átlagos udvar oszlopait egy vagy néhány nap alatt beállítja, a teljes munka a befejezéssel együtt általában egy-két hét alatt elkészül. Lejtő, köves talaj vagy rossz idő meghosszabbítja ezt. A beton még heteken át fokozatosan érik, ezért a festést és a nagyobb terhelést, például nagy virágtartók felakasztását vagy anyagok nekitámasztását hagyd későbbre.

Egy 2,4 m-es kerítés szerelését laikusnak nem ajánlott saját kezűleg elvégeznie: több tíz kilós elemeket kell fej fölött, gyakran állványról beemelni, és az alapok hibáit később nehéz javítani. A telek előkészítését viszont meg tudod csinálni magad, ezzel időt és felesleges bonyodalmat spórolsz meg a szerelőknek.

1. Földmérőt rendelni a telekhatár kitűzésére, és a pontokat jól láthatóan megjelölni.
2. A közműszolgáltatóktól kérni a földalatti vezetékek kitűzését, és a nyomvonalakat festékkel vagy karókkal jelölni.
3. Megállapodni a szomszéddal a kerítés helyéről, a kétoldali mintázatról és arról, hogy szerelés közben az ő oldaláról is lehessen dolgozni.
4. A kerítés vonala mentén megtisztítani a sávot a bokroktól, gyökerektől, kövektől és hulladéktól.
5. Lebontani a régi fa- vagy dróthálós kerítést, ha nem tartalmaz azbesztet, és elszállítani a hulladékot.
6. Meghatározni és megjelölni a kapu és a kiskapu pontos helyét és szélességét.
7. Dönteni a kapuhoz és a világításhoz menő kábelekről, és előkészíteni a védőcsöveket, hogy a szerelők a betonozás előtt lefektethessék őket.
8. Sík, szilárd lerakodóhelyet kialakítani az anyagnak, a kerítéshez minél közelebb.

A kész kerítést járd végig mindkét oldalon, lehetőleg nappali fényben, vízmértékkel és zsinórral a kezedben. Magas kerítésnél az eltérések akkor tűnnek fel leginkább, ha az egyik végéről végignézel a vonalon.

• az oszlopok mindkét irányban függőlegesek, és nyomásra nem mozdulnak,
• a kerítés felső vonala egyenes, lejtőn egyenletesen lépcsőzött,
• minden lap teljes hosszában felfekszik a másikra, nem kopog, és nincs nagy játéka a horonyban,
• a lapokon és oszlopokon nincs repedés, letört él vagy betonmaradvány,
• a mintázat folytatódik, és a díszoldal a megbeszélt irányba néz,
• minden oszlopon rajta van a sapka,
• az alapok körül vissza van töltve a föld, és a terep elvezeti a vizet a kerítéstől,
• a kapu- és kiskapunyílás a megbeszélt szélességű, és a kábelvédő csövek a helyükön vannak,
• a kerítés a kitűzött határon áll, és a kivitelező átadta a beépített rendszer adatait és a karbantartási javaslatokat.